Fotó: Deák Dániel, Facebook
Hirdetés

A Terror Háza Múzeumban rendezett eseményen Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója méltatásában elmondta, hogy Deák Dániel politológusnak, a Megafon-csoport tagjának első könyve az intézet G. Fodor Gábor szerkesztésében készülő zsebkönyvsorozatának részeként jelent meg.

Deák Dániel miközben elemez, maga is alakítója, tematizálója is a politikai vitáknak – mutatott rá Békés Márton. A politikai ismeretszerzés útja-módja főként a valós idejű medializálódás miatt „episztemiológiai fordulatot hozott, ami a politikacsinálás folyamatára is visszahat” – mondta.

Ez az összefüggés Deák Dániel számára kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy „szakmai alázattal, de értékek mentén értékelje a politikai folyamatokat, viszont kellő perspektívát is szerezzen ahhoz, hogy kívülről-belülről lássa az Orbán-szabályt” – fogalmazott G. Fodor Gábor terminológiájára utalva.

Békés Márton hangsúlyozta: Magyarországon kizárólag a kormányzó jobboldal érti a „politikai hadviselés, a politikacsinálás metódusát”. Az igazgató a kormánypártok sikere titkának nevezte a társadalmi többség meglétét, továbbá a folytatható, bizalomkeltő, felelős, stabil kormányzást, és az eredeti, meggyőző, hosszútávú, rendszeresen, mélységében végzett szellemi innovációt, valamint a közérthető, következetes szélesen és mélyen megvalósított választási kampányt, illetve a tapasztalt, bizonyított, kompetens miniszterelnök-jelöltet.

Korábban írtuk

A G. Fodor Gábor, az intézet stratégiai igazgatója által moderált kerekasztal-beszélgetésen Deák Dániel szakmai pályafutásának állomásait is felelevenítve arról beszélt, a kormánypártok sikerének legfontosabb összetevője a politikai személyiségen túl a politikai közösség. A Fidesz-KDNP képes megszólítani a jobboldaliakat, a nemzeti radikálisokat és középen álló szavazókat is, „ami párját ritkítja Európában” – mondta.

A szerző kitért arra is, hogy a 2019-es önkormányzati választás eredménye „nem rémítette meg” a kormánypártokat, hanem tanultak a hibáikból, hiányosságaikból, és innovációval válaszoltak. A Fidesz ezt követően kezdett építkezni a közösségi médiában – hangsúlyozta, és a lépés fontosságát a polgári körök 2002-es országgyűlési választások utáni megalapításának jelentőségéhez mérte. Deák Dániel egyebek mellett arról is beszélt, hogy a kormánypártok a koronavírus-járványra is úgy tudtak reagálni, hogy nem mentek szembe a társadalmi elvárásokkal, míg máshol a járványkezelésbe kormányok bukta bele.

G. Fodor Gábor a többi között azt mondta: a Fidesz-nemzedék küzdelemként fogja fel a politikát, a kudarcokból pedig azt tanulták meg, hogy jobb győzni, mint veszíteni.

Stumpf István korábbi kancelláriaminiszter, volt alkotmánybíró egyebek mellett elmondta, hogy a Fidesz megalakulásának időszaka a civil szervezetek reneszánsza volt, amelynek az élvonalát képviselték a szakkollégisták. A kormánypártok olyan programok megvalósításával nyerték meg a társadalom többséget, mint a középosztály megerősítése, a határon túli magyarokért való kiállás, a nemzeti érdek újrafogalmazása és annak képviselte – sorolta. Közölte: a társadalmi többséget csak akkor lehet megszerezni, „ha a kép és a hang egyben van”.