Bemutatták Schmidt Mária új esszékötetét

Baczoni Dorottya, a kötet szerkesztője, a XX. Század Intézet igazgatója méltatásában elmondta, hogy a kötet Schmidt Mária 2018. és 2022. között megjelent írásainak válogatása.

Mint kifejtette, az esszék vezérfonala, hogy a hidegháború után következő világrend már nem érvényes, az Egyesült Államok elvesztette hegemón szerepét, kihívója Kína, „erőt gyűjt India és a muszlim világ”. Eközben pedig a nyugati világ hagyományos értékei, köztük a vallás, a család és a tudomány támadás alatt állnak és a relativizálás áldozatává váltak – fogalmazott a szerkesztő.

Baczoni Dorottya úgy folytatta, az esszék szerint Európa az első világháború óta a „globális eljelentéktelenedés útjára lépett”. A kötet egyúttal azt is számon kéri a nyugati világ intellektuális és politikai vezetőin, hogy vajon képesek lesznek-e alkalmazkodni az új helyzethez.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az eseményen arról beszélt, álláspontja szerint káros és helytelen az ideológiai előfeltételezéseket a reálpolitikai szempontok elé emelni. Úgy vélte, akárcsak a kommunizmus hatásai, az új ideológiák – köztük a wokeizmus, az LMBTQ és a BLM (Black Lives Matter) – hatásai is károsak lesznek.

Kína szerepéről szólva Schmidt Mária kifejtette, hogy a távol-keleti ország sorozatos megújulási képességet mutat és jelentősebb innovációs kapacitással rendelkezik, mint az Egyesült Államok, ahol a polgárok számára egyre kevésbé biztosított az érdemalapú előrejutás.

A nyugat-európai elitet bírálva kijelentette, hogy az ottani akadémiai és politikai közegben tapasztalt „tabusítás” arra „hajaz”, amit a közép-európai országok, köztük Magyarország az 1970-es évek második felében élt meg, aminek következtében (mára) „intellektuálisan teljesen kiüresedett Európa”.

Hozzátette: 1990 óta Európa nyugati felében nincs meg a szándék Kelet-Közép-Európa történelmi, köztük a kommunizmussal kapcsolatos tapasztalatainak megértésére. Szavai szerint „1990 óta nincs kérdés, csak kioktatás, (…) de ez nem tud így működni”.

A feminizmus kapcsán Schmidt Mária arról értekezett, hogy a nők megnyerték a 20. századot, mert minden célkitűzésüket megvalósították, ugyanakkor elveszíthetik a 21. századot. A történész tapasztalatának nevezte, hogy akik „megnyernek egy csatát, azok nem tudnak leállni”. Álláspontja szerint ugyanez vonatkozik mások mellett a szexuális kisebbségekre is.

Az ukrajnai háborúra térve Schmidt Mária azt mondta: aggodalommal tölti el, hogy „nem érti” az Egyesült Államok stratégiai célját a konfliktusban, Európa eközben pedig olyan döntéseket hoz – mondta a szankciós politikára utalva -, amelyek „súlyosan”, de lehet, hogy „végzetesen” fogják érinteni a kontinenst.

Schmidt Mária úgy vélekedett, hogy a háborúból Kína fog profitálni, eközben „Németország megszűnt létezni”, mert a német politikában az ideológia uralkodik a reálpolitika helyett.

A Széchenyi-díjas történész egyúttal Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel és nemzetbiztonsági tanácsadóval értett egyet, aki szerint Oroszország meggyengítése, visszaszorítása alááshatja az európai stabilitást. Schmidt Mária kitért arra is, hogy az Egyesült Államok olyan mértékben alázza meg az oroszokat, hogy az nem hagy számukra más lehetőséget, minthogy Putyint támogassák.

Magyarországra térve Schmidt Mária elmondta: a Fidesz-KDNP országgyűlési választásokon elért győzelme azt mutatja, hogy a magyar társadalom a béke és a biztonság oldalára állt és továbbra is reálpolitikát vár a vezetőitől.

A csaknem 450 oldalas kötet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában jelent meg.