Beneda Attila: A magyar kormány elkötelezett a családok jólléte mellett
A magyar kormány elkötelezett a családok jólléte, megerősödése mellett, mert úgy gondolja, hogy erősebb családokkal épülhet fel egy erősebb nemzet – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten.
Beneda Attila a család nemzetközi napja alkalmából a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által szervezett sajtótájékoztatón kiemelte, a kormány 2010 óta családbarát országot épít, jelenleg több mint 30 féle támogatási forma érhető el, ezzel pedig Magyarország egyedülálló az egész világon.
A családtámogatási rendszer azonban még nem befejezett, igyekeznek a családok igényeihez mérten újabb és újabb eszközöket bevezetni – mutatott rá a helyettes államtitkár, megjegyezve, hogy idén is bővült a rendszer például a 30 év alatti anyák szja-mentességével.
Az összes intézkedés azt szolgálja, hogy a család szerepe erősödjön, a vágyott gyerekek minél hamarabb megszülessenek, a gyerekvállalás ne szegénységet, hanem anyagi előnyt jelentsen, valamint létrejöjjön a munka-család egyensúly – mondta Beneda Attila.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy szeretnék erősíteni azokat a határterületeket, amelyek összefüggnek a testi-lelki egészséggel, ezért folytatnák a családbarát szülészeti program, nemzeti anyatejbankot terveznek létrehozni, valamint egy „demencia-akcióterv” megalkotása is tervben van.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke arról beszélt, hogy több folyamat is veszélyezteti a családokat a világon: a népességfogyás, továbbá egyfajta értékválság, amely relativizálni igyekszik a családot és az élet védelmét, valamint a háború és a gazdasági válság.
Magyarország azonban békepárti, a családi értékeket megvédi, a negatív demográfiai folyamatokat pedig nem a migrációval, hanem a családok támogatásával igyekszik megoldani – hangsúlyozta a KINCS elnöke.
Fűrész Tünde úgy fogalmazott, a 13 éve megvalósuló munkaalapú családpolitika egy „sikertörténet”, hiszen javultak a demográfiai és a gazdasági mutatók, és a családok jövedelmi helyzete is jobb lett.
Pári András, a KINCS kutatási vezetője elmondta, Magyarországon 2010-ben a házasságkötések száma, 2011-ben pedig a gyerekvállalási kedv „történelmi mélyponton” volt, 2021-re viszont a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta majdnem 30 százalékkal nőtt, a házasságkötések száma pedig megduplázódott.
A házasságkötések számának emelkedésével nőtt a házasságon belül születő gyerekek aránya is: míg 2013. és 2015. között a gyerekek valamivel több mint a fele, 2022-ben már a 73 százaléka született házasságban – tette hozzá a kutatási vezető.
Pári András szólt arról is, hogy a terhességmegszakítások száma csaknem a felére csökkent: míg 2005-ben minden második születésre jutott egy abortusz, 2022-ben minden negyedikre.
Mészáros Árpád József, a KINCS stratégiai és a nemzetközi ügyekért felelős helyettes vezetője arról beszélt, hogy a magyar családpolitika számos európai országnak mintaként szolgál, egyes elemeit már átvették Lengyelországban és Lettországban, de az Egyesült Államokban és a Távol-Keleten is van visszhangja a magyar intézkedéseknek.
