Beneda Attila: Még mindig nem hevertük ki a Bokros-csomag hatását

Beneda Attila a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kara és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) együttműködésében szervezett, A családpolitika 15 éve és a jövője című szakmai konferencián egyebek mellett arról beszélt: több mint 320 ezerrel több, gyermekvállalási korban lévő nő élhetne ma Magyarországon, ha nem vezetik be 1995-ben a Bokros-csomagot. Kijelentette: sosem szabad a családokat feláldozni a gazdasági nehézségek miatt.

A helyettes államtitkár ismertetése szerint a 2010 óta bevezetett családsegítő intézkedéseknek köszönhetően mintegy 178 ezer gyermekkel több született és mára azt is sikerült elérni, hogy a házasságkötések száma sok éves csúcsra, a válásoké pedig sok éves mélypontra került.

A magyar kormány az európai gondolkodástól eltérő családpolitikát folytat, hiszen nem a migrációban, hanem a családok támogatásában látják a jövőt – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a jelenlegi családtámogatások nemzetközi szinten is kiemelkedőek, de még mindig nem elegendőek.

Beneda Attila a családpolitikai intézkedésekben kiemelt fontosságúnak nevezte a fiatalok részvételét és a generációk közötti szolidaritás növelését is szorgalmazta. Hangsúlyozta: a családpolitikának és a nemzet formálásának a gyermekek, a fiatalok egyaránt részesei kell, hogy legyenek.

A helyettes államtitkár leszögezte, hogy családok nélkül nincs jövő, számukra a kormány a külső és belső kihívásokkal szemben minden segítséget megad. A családtámogatások kiszélesítésére van szükség és az a cél, hogy a fiatalok a szabad döntésüknek megfelelően vállaljanak gyermeket – fogalmazott, hozzátéve, hogy a jövőben a mostaninál is sokkal több forrásnak kell a családoknál maradnia.

Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a család, az otthon, a haza az, amelyben az emberek szeretnék magukat jól érezni. Egy ilyen konferencián a család különböző aspektusaival is foglalkozni lehet – jegyezte meg -, tekintettel arra, hogy a család szó jelentése némileg átalakult, mára bonyolult fogalommá vált.

A rektor ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az alaptörvény pontosan meghatározza Magyarországon a család fogalmát, amelynek alapja egy férfi és egy nő életközössége, illetve világosan fogalmaz abban a tekintetben is, hogy az apa férfi és az anya nő.

Trócsányi László a családot a nemzet fennmaradásának alapjaként határozta meg és kijelentette: bízik abban, hogy a család intézménye, illetve a családpolitika még évezredeken át velünk lesz.

A konferencia résztvevőit házigazdaként Mészáros József, a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Karának dékánja köszöntötte, a konferenciát Hajdú Szabolcs Koppány esperes, a Magyarországi Református Egyház Zsinata Gazdasági bizottságának tagja áldotta meg.

Az esemény mellé kiadott háttéranyagban egyebek mellett azt írták, hogy a konferencia célja az elmúlt 15 év családpolitikai intézkedéseinek értékelése népesedési, gazdasági és szocializációs szempontból. Felidézték, hogy Magyarország 1980 óta népessége 10 százalékát veszítette el, ami évente átlagosan 26 ezer fős népességcsökkenést jelent. A születésszám szinten tartása 2010 és 2022 között amellett valósult meg, hogy a szülőképes korú nők száma Magyarországon 2023-ig 250 ezer fővel csökkent, ehhez képest a születések száma 2022-ig stabil maradt, 2023-ban csökkent jelentősen.

A szerdai konferencia kerekasztal-beszélgetéseinek fő témái a családpolitika eredményeinek elemzése, a gazdaság és a demográfia összefüggésének kérdései, illetve az ifjúság motivációi annak a felmérésnek a bemutatásával, hogy a fiatalok körében mi ösztönzi, illetve mi gátolja a gyermekvállalást.

„Az eredmények bemutatása mellett a konferencián a hozzászólók javaslatokat is megfogalmaznak, a demográfiai helyzet elemzése több szempontból történik és az előadók kitérnek a nemzetközi trendek bemutatására is”

– áll az ismertetőben.