Benkő Tibor: a honvédelem össztársadalmi ügy
A honvédelem és a haderőfejlesztés össztársadalmi ügy – jelentette ki a honvédelmi miniszter Debrecenben, a hajdú-bihari államigazgatási kollégium hétfői ülésén.
Benkő Tibor kiemelte: „a béke, amely körülvesz bennünket, rendkívül törékeny”, ezért kulcsfontosságú, hogy Magyarország „legyen kész és képes” határai és állampolgárai védelmére, a béke megőrzésére, fenntartására.
A miniszter részletesen szólt a tízéves haderőfejlesztési programról, amelynek tervezett költsége 1500-1700 milliárd forint.
Utalt arra, hogy az asszimetrikus hadviselés (Afganisztán) és a hibrid hadviselés (orosz-ukrán konfliktus) után a „kibertérben is történnek műveletek”, amelyek újabb kihívást jelentenek a fejlesztésben, a kutatásban az innovációban is.
Erről szól a honvédelem és haderőfejlesztés, „nem háborúra készülünk, hanem a béke megőrzésére, fenntartására” – hangsúlyozta.
Magyarországnak szüksége van erős, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett, lojális katonákból álló, jól felszerelt honvédségre – ismertette a kormány álláspontját Benkő Tibor.
A területi védelmi igazgatásról szólva hibának nevezte, hogy a sorkatonai szolgálattal együtt a hadkötelezettséget is megszűntették, így azt sem lehetett tudni, hány egészséges emberre lehet számítani a haza védelmében.
A miniszter tájékoztatása szerint a honvédelmi és haderőfejlesztési programnak két része van: az első a katonákról, a második a 21. századi technikai korszerűsítésről szól.
Előbbi kapcsán részletesen beszélt a katonai életpályamodellről, a hazafias és honvédelmi nevelésről és az önkéntes tartalékosok szerepéről. Emlékeztetett a katonák esküjére – „ha kell életem feláldozásával…” -, amilyen esküt senki mások nem tesznek, elvárható tehát, hogy a katonáknak tisztességes illetményt biztosítsanak.
Az önkéntes tartalékosokról megjegyezte: 2010-ben mindössze 17 tartalékos katonája volt a honvédségnek, jelenleg már 8900-an vannak, ugyanakkor a korszerű haderő megteremtéséhez 30 ezer hivatásos és 20 ezer önkéntes katonára lesz szükség.
A honvédelmi neveléssel összefüggésben kiemelte: a debreceni katonai szakközépiskola és kollégium után további 8-10 ilyen iskolára van szükség az országban. Hozzátette: tavaly 45, az idén már 72 honvédelmi tábort szerveztek, ahol 2500 diák nyaralhatott, és az érdeklődés évről évre nő a táborok iránt.
Benkő Tibor részletesen beszélt a technikai korszerűsítésről és a magyar hadiipar újraindulásáról.
Jelezte: megrendeltek 20 Airbus új könnyű helikoptert, amelyből az első négy ez év végéig megérkezik, a további 16 közepes Airbus helikopter szállítását 2023-ban kezdik meg a gyártók. Kitért a merevszárnyú csapatszállító és kiképző gépek beszerzésére is, megjegyezve, hogy a csapatszállító gépet 92-93 százalékban katonai célokra használják és csak 7-8 százalékban közjogi máltóságok utazásaira.
A szárazföldi haderőfejlesztés keretében 44 új Leopárd típusú új harckocsi és 12, ugyancsak Leopárd típusú használt kiképző harckocsit vásárolnak, de beszereznek 24 darab önjáró tüzérségi löveget is – sorolta a honvédelmi miniszter.
Benkő Tibor elmondta azt is, hogy kiskunfélegyházi fegyverüzemükben jelenleg 90-en dolgoznak, de 200 főt fognak foglalkoztatni. Két műszakban négy év alatt tudják biztosítani, hogy minden Magyarországon használt kézifegyver – maroklőfegyver, géppisztoly, gépkarabély – hazai gyártású lesz, de már keresik a külföldi piacokat is a magyar fegyvereknek.
A miniszter végezetül a honvédelmi költségvetésre utalva – ami 2018-ban 427 milliárd forint volt, s ahhoz további 150 milliárd forint kiegészítést kaptak – azt mondta, reális cél, hogy 2024-re a költségvetésük elérje a GDP 2 százalékát, de szerinte nem ez a legfontosabb, hanem hogy „a képességek teljesüljenek”.
