Benkő Tibor: Fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén
Fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre, ezért csoportosítunk át katonákat és haditechnikai eszközöket az ország keleti térségébe – erről Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszélt kedden Szentendrén.
A miniszter sajtótájékoztatóján közölte: a nemzetbiztonsági kabinet reggeli ülésén Orbán Viktor miniszterelnöktől a Honvédelmi Minisztérium azt a feladatot kapta: meg kell akadályozni, hogy Magyarország területére fegyveres csoportosulás tudjon bejönni, az ország területén manővereket hajtson végre.
Hangsúlyozta: Magyarországon az embereknek nem kell félniük, de körültekintőnek kell lenni, a Magyar Honvédségnek minden eshetőségre fel kell készülnie. A következő napokban a magyar lakosság is láthatja majd, hogy haditechnikai eszközök, menetoszlopok indulnak el az ország különböző pontjairól a keleti országrészbe. A nyugati országrészben, NATO-erőkkel közösen is, kiképzéseket, gyakorlatokat tartanak – ismertette.
Benkő Tibor szerint ha Ukrajnában a helyzet eszkalálódik, nemcsak Ukrajna keleti részén lesz háborús tevékenység, hanem kiterjedhet Kijev, Kárpátalja irányába is. A határokon menekültek érkezésére, továbbá humanitárius feladatokra is fel kell készülniük a katonáknak – ismertette a feladatokat.
A miniszter felidézte a hétfő este történteket, azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a délkelet-ukrajnai szakadár Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság szuverenitásának haladéktalan elismerését, továbbá közölte: a „bizalom- és biztonságerősítés” keretében e területek békefenntartói feladatait a következő tíz évben Oroszország látja el.
Benkő Tibor szerint kérdés, ki milyen mértékben akarja folytatni a háborús retorikát, valamint Ukrajna miként jár el, de az tény, hogy a Magyarországgal szomszédos országban valóban háborús konfliktus alakult ki.
A miniszter kiemelte: „Magyarország békét szeretne”; a békés, tárgyalásos megoldás híve, de a Magyar Honvédségnek – rendeltetéséből adódóan is – készen kell állnia szükség esetén határvédelmi, humanitárius feladatokra.
Benkő Tibor kedden Szentendrén tartotta hagyományos évértékelő, feladatszabó értekezletét. Azon a HM és a Magyar Honvédség vezetőinek is elmondta: az ukrán-orosz helyzet miatt lesz olyan feladat, amelyet „a mai nappal, vagy holnap, vagy az elkövetkezendő napokban végre kell hajtani”.
A miniszter megjegyezte: a délszláv válság sem volt régen, majd 2014-ben megjelent a hibrid hadviselés, megtörtént a Krím annektálása, most pedig a szomszéd országban háború van. Olyan nemzeti haderőt, képességet kell építeni, amely garantálja Magyarország békéjét és biztonságát – szögezte le.
A Magyar Honvédség és a vezetői továbbra is a NATO szerves részeként, de önálló képességeket felvonultatva tudja kezelni a mostani helyzetet – jelentette ki a miniszter, megjegyezve, erről közelmúltbeli magyarországi látogatásán Ben Wallace brit védelmi miniszter és Roger L. Cloutier, a NATO Erők Szárazföldi Parancsnoka személyesen is meggyőződött.
A honvédelmi és haderőfejlesztési program folytatását jelölte ki fő célként Benkő Tibor honvédelmi miniszter évértékelő és feladatszabó értekezletén kedden Szentendrén. Emellett továbbra is prioritásnak nevezte, hogy a katonák segítsék a rendőröket a határokon.
A honvédelmi miniszter kiemelte: a katonák 2015 óta rendületlenül részt vesznek a határvédelmi feladatokban, csak tavaly több mint 120 ezer határsértőt fogtak el a rendőrökkel közösen. Benkő Tibor azt mondta, ha szükséges, több katonát is küldenek a határok védelmének segítésére.
Jelenleg az látható, hogy a migrációs válság egyre nagyobb nyomást jelent a magyar határokon – mondta, megjegyezve: ezen nem segített az afganisztáni misszió befejezése sem. Magyarország mindvégig azt mondta, „NATO-feladatban együtt be és együtt ki” – emlékeztetett Benkő Tibor, aki úgy értékelt: „katonai szempontból a kivonás nem úgy volt előkészítve és végrehajtva, ahogy azt kellett volna”.
Benkő Tibor köszönetet mondott valamennyi katonának, köztük mások mellett azoknak, akik az afganisztáni kimenekítésben helytálltak, akik a határok védelmét, valamint a koronavírus-járvány elleni védekezést segítették és segítik.
A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy míg 2010-ben még 17 tartalékos katona volt, számuk mostanra több mint 11 ezerre bővült. Ráadásul ők „nem csak papíron léteznek”, segítenek az egészségügyben a járvány elleni védekezést, a határokon, és a Nyugat-Balkánon is teljesítenek szolgálatot. A tartalékos katonák „valós katonai képességet jelentenek” – szögezte le.
A miniszter kiemelt feladatnak nevezte az önkéntes tartalékos rendszer további fejlesztését. Továbbra is cél, hogy 2028-ra 20 ezer tartalékos katona álljon rendelkezésre.
A miniszter részletesen bemutatta a katonai életpályamodellt. Ennek első szakaszához tartoznak a hazafias honvédelmi nevelés rendszerének résztvevői, valamint az önkéntes tartalékos katonák, az önkéntes katonai szolgálatot vállalók.
A második szakasz – a hivatásos és szerződéses katonáké – aktív szakasz. Ennek kapcsán kiemelte, a törvény most is biztosítja, hogy a felső nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évvel az egyén, illetve a katonai vezetés kérje a rendelkezési állományba helyezést. Ez a kedvezmény most is megvan – mondta, megjegyezve: „aki nem ezt mondja, az nem mond igazat”. Arra is kitért, hogy a felső korhatárhoz közeledve előfordulhatnak esetleges problémák, így ebben a „szenior szakaszban” megteremtik a feltételét, hogy a katonák nyugállományba kerüléséig például az oktatásban, közigazgatásban tovább dolgozhassanak.
A harmadik, a nyugállományú katonák szakasza. A miniszter köszönetet mondott, amiért sok részvevő továbbra is segíti a honvédelem ügyét.
Azt is hangsúlyozta: a katonai hivatás az egyetlen, ahol azt vállalják, ha kell az életüket áldozzák. Ezt erkölcsileg és anyagilag is el kell ismerni – jelentette ki. A miniszter elmondta, az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottak az illetményfejlesztésre: 2010 óta a tábornoki, tiszti állomány mintegy kétszeres, az altiszti, valamint a legénységi állomány mintegy 2,5-szeres emelésben részesült. Ezzel együtt hozzátette: „nem szabad megállni”.
Mindemellett 2010 óta háromszorosára emelték a katonák lakhatási támogatását, továbbá egyebek mellett családtámogatási, szükség esetén egészségkárosodási támogatást is biztosítanak az állománynak. A fiatalok számára pedig soha nem látott mértékű ösztöndíjprogram működik – fejtette ki.
A miniszter fontosnak nevezte a tavalyi – nyolc év kihagyás után ismét megrendezett – kecskeméti nemzetközi repülőnap és haditechnikai bemutatót, amelyre a két nap alatt mintegy 120 ezren látogattak ki. Benkő Tibor azt mondta: „ezt tovább kell vinni”, hiszen a Magyar Honvédség is a társadalomból építkezik, ezért a katonáknak meg kell mutatniuk az embereknek tudásukat, felkészültségüket, amellyel az ország védelmét szolgálják.
Benkő Tibor a hibrid hadviselés jelentőségét is többször kiemelte. Ehhez kapcsolódóan komoly szervezetfejlesztést hajtottak végre a Magyar Honvédség kibervédelmi képességének kialakítása érdekében.
Elismerően szólt továbbá a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ helytállásáról, amely a katonaság egészségügyi feladatai mellett a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos feladataiban is „jól vizsgázott”.
A miniszter azt mondta: a honvédelmi költségvetés növekedése terv szerint halad, 2024-re elérhető a GDP-arányosan 2 százalékos honvédelmi büdzsé.
A jövőben is érkeznek a haditechnikai eszközök, folytatni kell a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, mondta, a nemzetközi szerepvállalás bővítését is feladatul szabva.
A miniszter rendhagyó módon nemcsak a 2021-es és 2022-es évekről szólt, hanem hosszabb távon is a múltról és a jövőről. A fontos eredmények között említette a honvédelmi költségvetés emelkedését, a katonai illetmények jelentős emelését, és elmondta: a haderőfejlesztési program végrehajtásán már 2032-es kitekintéssel dolgoznak.
Benkő Tibor hangsúlyozta: a jelenlegi biztonsági helyzet is azt igazolja, hogy feladata van a Magyar Honvédségnek. Magyarország tagja a NATO-nak, követi annak elvárásait, de a prioritás a nemzeti képesség. Olyan nemzeti haderőt kell építeni, amely garantálja az ország békéjét és biztonságát – hangoztatta.
A honvédelmi miniszter hagyományos évértékelő, feladatszabó értekezletén részt vettek a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetői, valamint mások mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Kun Szabó István, az államfő főhadsegédje, Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának fideszes elnöke, valamint Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
