Beragadt pályamodell

A 2013-tól bevezetett pedagóguséletpálya-modell jelentősen javított a tanárok bérhelyzetén, hiszen 2016-ig mintegy 60 százalékkal emelte jövedelmüket. A modell a pályán töltött időtől és a végzettségtől tette függővé a tanárok jövedelmét, amely az egyre magasabb kategóriákba lépve az úgynevezett vetítési alap egyre nagyobb százalékát érte el. A vetítési alap kezdetben a minimálbér volt, ennek jelentős emelkedését azonban 2015-től nem követte, vagyis önálló jogi kategóriává alakult, és az elmúlt években nem változott. Ez adja a jelenlegi pedagógustiltakozások fő érvét, ugyanis miközben a magyarországi átlagbérek jelentősen nőttek az elmúlt három évben, a minimálbér pedig egyenesen megugrott 2022 elején, a pedagógusok jövedelmét csak a pótlékok emelkedése tupírozta némiképp.

A más ágazatoktól való elmaradás látszik a KSH oktatási statisztikáin is, bár az is, hogy azért az elmúlt négy évben összességében az oktatási szektor fizetései is emelkedtek. Míg 2018 elején az itteni bruttó átlagbér 311 ezer forint volt, ami szinte pontosan megfelelt a nemzetgazdasági átlagnak, 2022 közepén a 452 ezer forintos átlagfizetés a közoktatásban már több mint 50 ezer forinttal elmaradt attól. Míg 2018-ban az oktatási szektorban nagyjából ugyanannyit lehetett keresni, mint a humán egészségügyi ellátásban, a jelentős béremelések eredményeként ma a gyógyító szektor több mint 200 ezer forintot ver rá a tanárokra. Ennél is jelentősebben, közel 300 ezer forinttal nőtt a védelemben, közigazgatásban dolgozók fizetése, amely így megközelíti a 700 ezer forintot. A tanárok érthető vágya, hogy e két csoporthoz hasonlóan 2014 után ismét kifejezze irántuk való megbecsülését is a kormány és a társadalom. A jellemzően állami szektorok közül még hangsúlyosabban a szociális dolgozók fogalmazhatnának meg ilyen igényt; ők 2018-ban és most is mintegy 80 ezer forinttal keresnek kevesebbet a tanároknál is.

A pedagógus-bértáblából kiolvasható mai keresetek vonzereje ugyanakkor tényleg csak mérsékelt. Egyetemi végzettséget feltételezve, vagyis a bértábla úgynevezett mesterfoki kategóriájában tíz év után egy tanár bruttó 310–365 ezer forintot vihet haza havonta, ami harminc­éves gyakorlat után 415–450 ezer forintra nő – ennek egyharmadát azonban elviszi a jövedelemadó és a járulékok. Piacilag versenyképes fizetésre csak az úgynevezett mesterpedagógusok és kutatótanárok számíthatnak, esetükben harmincévnyi tanítás után 560–600 ezer forint a bruttó bér, ami megfelel a szellemi kategória 594 ezer forintos nemzetgazdasági átlagának – e két kategória azonban legalább 15 év tanítás után, több vizsga és publikáció teljesítése árán érhető el.

A kormány az uniós forrásokért folyó tárgyalásokon az elmúlt hónapokban azt vállalta, hogy 2026-ig a diplomásátlagbér 80 százalékára emeli a tanári fizetéseket. Gulyás Gergely szerint ez egy ütemezett emeléssorozat eredményeként végül 800 ezer forintot jelent majd – jelenlegi értékben, a számszerű összegeket ugyanis fölfelé tolhatja a meglendült infláció. Ugyanakkor a hirtelen infláció sürgőssé teszi a Brüsszellel folytatott megbeszélések lezárását, vagy hogy a kormány valamilyen módon megelőlegezze a pedagógus-béremelést, a szeptemberben már húszszázalékos pénzromlás ugyanis hamar lenullázhatja az elmúlt tíz év amúgy is némileg morzsolódott eredményeit.

A pedagógusok bérére Orbán Viktor is kitért múlt héten a parlamentben.

– Ha lesz európai uniós támogatás, abban az esetben a pedagógusoknak gyorsabb ütemben tudunk bért emelni. Ha nem lesz, akkor lassabban. Akkor is emelni fogunk, de akkor a magyar költségvetés keretei között maradva fogjuk ezt megtenni – fejtette ki a miniszterelnök. – Arra kérem a baloldalt, ne akadályozzák Brüsszelben a Magyarország számára kedvező döntés meghozatalát. Mert ha sikerül, és megkapjuk azokat a forrásokat, amelyek megilletik Magyarországot, akkor a pedagógusok valóban ma elfogadhatatlanul alacsony bérét gyorsabban tudjuk majd emelni – mondta Orbán Viktor.