Beruházások és vakcina a kémek fókuszában

– Fejlesztünk! Ezt be szokták jelenteni? Merthogy azt hinnénk, egy titkosszolgálat már a nevéből eredően is igyekszik mindenben titkos maradni…

– Az nem titok, hogy a magyar polgári hírszerzést fejlesztjük. Hogy a szolgálat miként gyűjti össze a világban a döntésekhez szükséges információkat, annak részletei természetesen nem nyilvánosak. Lassan egy éve élünk együtt a járvánnyal és minden következményével. Látjuk, hogy a gazdaság bizonyos szektorai megsínylették az elmúlt esztendőt nemzetközi szinten is, és ez a globális világ átrendeződéséhez vezetett. A multinacionális vállalatok igyekeznek minél közelebb húzni központjukhoz, saját országukhoz a távolabb levő termelőegységeiket. És ebben a változásban éles verseny kezdődött a beruházások újraelosztásáért. Benne voltunk a vetélkedésben azelőtt is, de most felfokozódott a tempó, élesebb a verseny. Úgy gondolom, hogy mi ebben helytállunk. Szijjártó Péter miniszter úr hetente ad át komoly külföldi beruházásokat hazánkban.

– Milyen, illetve mekkora része van ebben a folyamatban az Információs Hivatalnak?

– Engedje meg, hogy egy kicsit messzebbről induljak. Nemcsak államtitkár vagyok, hanem Székesfehérvár ország­gyűlési képviselője is. Ennek a városnak, illetve regionális központnak hihetetlen a gazdasági ereje. És ide több mint ötmilliárd forint értékű beruházás érkezett csak az elmúlt tíz-tizenegy hónapban. Megőriztük a munkahelyeket is, foglalkoztatási mutatónk visszaállt a járvány előtti szintre. Ezekhez az eredményekhez, akárcsak az ország által elért hasonló sikerekhez természetesen megfelelő minőségű információkra volt szüksége a döntéshozóknak. Nemcsak egyszerűen híreket, de elemzett és rendszerbe foglalt információkat szolgáltatunk.

– Ha fejlesztés, akkor nyilván bővül a hivatal létszáma is. Hogy léphet be egy fiatal a szervezetbe? Mi szükséges ehhez?

– Ez egy szakma, amit meg kell tanulni. Van egy oktatási központunk, ahol a jövő hírszerzőit képezzük. Számokról nem beszélhetek, legyen elég annyi, hogy sokan jelentkeznek a pályára, de csak kevesen mennek át a szigorú és alapos szűrőrendszeren. Magasan képzett fiatalokat várunk, a nyelvtudás, és nem csak egyetlen idegen nyelv magas szintű ismerete alapkövetelmény. Közgazdasági, informatikai végzettségű és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek előtt mindig nyitva áll az ajtónk.

– Ez általában így megy a nagyvilágban?

– Nem számítunk kivételnek, hasonló folyamatok zajlanak a legtöbb szolgálatnál, mint nálunk. Magától értetődik, hogy igazodunk a megváltozott világgazdasági, világpolitikai körülményekhez.

– Elemzők úgy vélik, hogy a politikáról a gazdaságra került át a hangsúly. De most vélhetően mindent megelőz a vakcina problémája, ez lehet a legfontosabb a hírszerzőknek is akkor, amikor Pekingben a repülőtéri kifutópályán is köttetnek afféle utolsó perces üzletek…

– A megfelelő mennyiségű oltóanyag beszerzése nemzetbiztonsági kérdés, és komoly gazdasági vonatkozásai is vannak, hiszen ahogy minden ország, úgy Magyarország is naponta súlyos milliárdokat veszít a járványügyi korlátozások miatt. Mindenki vakcinához akar jutni a globális piacon, mert csak a megfelelő átoltottsággal lehet a járványt megfékezni és a gazdaságot újraindítani. Csatlakoztunk az EU közös vakcinabeszerzési akciójához, de ez a csatorna sajnos több okból sem hatékony, ezért a magyar kormány önálló beszerzéseket is indított. Nemrég például félmillió adag oltóanyag érkezett Magyarországra Kínából, és persze a hasonló vásárlások, megállapodások tető alá hozásához információk kellettek és kellenek.

– A beruházások, piaci területek megszerzéséért is ennyire kiélezett verseny zajlik?

– Ma már igen. Az Információs Hivatal nemcsak összegyűjti az idevonatkozó információkat, de rendszerbe is helyezi őket a hazai döntéshozók számára. Tudni kell, hogy melyek azok a feltételek és körülmények, amikre a tőkével, fejlett technológiával rendelkező beruházók vágynak, és hogy más országok mit és miként tudnak teljesíteni ebből. A térségben kiélezett verseny folyik a beruházásokért és a járvány miatt felszabaduló gazdasági kapacitások újraelosztásáért. Magyarország az elmúlt években jól teljesített, és ebből a munkából az Információs Hivatal is kivette a részét.

– Hol a határ a hazai titkosszolgálatok tevékenysége között? Mert lehetnek ügyek, amelyek minden szolgálatot érintenek. És gyűjt-e direkt politikai információkat az Információs Hivatal? Például olyanokat, hogy vagy milyen újabb akciót tervez a Nyílt Társadalom Alapítvány?

– A legfontosabb határvonal az, hogy az Információs Hivatal külföldön dolgozik, de szoros együttműködésben és kapcsolatban van az Alkotmányvédelmi Hivatallal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal. 2018-ban került vissza a polgári hírszerzés irányítása a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, ami, úgy gondoljuk, az IH természetes közege. Minden megszerzett információ fontos, ami a magyar nemzeti érdekeket szolgálja. Egy gazdasági információ érinthet politikai, nemzetbiztonsági érdeket, és fordítva, tehát e téren nem lehet éles határvonalat húzni.

– Mennyire veszélyes ez a pálya? Mindenki James Bond akar lenni?

– Biztonságosabb egy íróasztal mögött üldögélni itthon, Magyarországon, ez tény. De nem annyira regényes, mint amit a James Bond-filmekben látni.

– Szijjártó Péter azt mondta, a magyar polgári hírszerzés legyen a legerősebb a térségben. Ennek tükrében hová kerül a hangsúly a fejlesztésben?

– Erős Közép-Európát szeretnénk, amelynek fontos része az erős magyar polgári hírszerzés. E cél érdekében létrehoztuk az új oktatási, illetve a kríziske­zelő központunkat, ami egy XXI. századi színvonalú irányító központ. A kormány döntésének köszönhetően növekszik a költségvetésünk, többek között azért is, mert a kibertérben való jelenlét a legmodernebb eszközöket igényli. A mögöttünk hagyott év hihetetlen módon felgyorsította a digitális világ fejlődését. Törekednünk kell arra, hogy jók, sőt, a legjobbak legyünk, nemzeti érdekeink ezt követelik. És ez is nemzetbiztonsági kérdés. Nem is akármilyen.