A Petr Necas miniszterelnök vezette kabinet szerdán megbízta Jan Kubice belügyminisztert, hogy novemberig dolgozza ki azt a beadványt, amellyel a kormány a bírósághoz fordul, hogy függessze fel a kommunista párt tevékenységét – közölték a cseh kormány ülése után Prágában.

A kormány annak ellenére döntött így, hogy a belügyminisztérium szakértői csoportja által készített elemzés ezt a lépést nem javasolja, megalapozatlannak tartja. Az elemzést a belügyminiszter a kormány elé terjesztette, amely azt tudomásul vette.

A belügyminisztérium szakértőinek elemzése szerint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjára (KSCM) egyetlen ok sem vonatkozik azon okok közül, amelyeket korábban a legfelsőbb közigazgatási bíróság határozott meg egy politikai párt megszüntetésére. A szakértők nem találtak semmiféle bizonyítékot arra nézve, hogy a kommunista párt tevékenysége sértené az ország alkotmányát, törvényeit, a demokratikus államberendezkedést, illetve hogy a párt olyan szervezetekkel működne együtt, amelyek erőszakkal próbálnák hatalomra juttatni a kommunista ideológiát.

„A párt programja, vezetőinek nyilatkozatai, a hivatalos dokumentumok és a weboldalak tükrében nem igazolható az az állítás, hogy a KSCM elleni jogi lépések sikeresek lehetnének” – idézte a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap az elemzés egyik alapkövetkeztetését.

„Figyelembe kell venni azt is, hogy a párt immár húsz éve egy demokratikus jogállam keretei között működik, s eddig semmi jele sincs annak, hogy a társadalom a demokratikus választásokon ne tudná tisztázni viszonyát a KSCM-hez” – olvasható továbbá a dokumentumban, amelyet a kormány tudomásul vett.

A belügyi szakértők állásfoglalásuk megírása előtt áttanulmányozták a kommunista párt programját és legfőbb dokumentumait, a vezetőik beszédeit, nyilatkozatait, a kommunista sajtót azzal a céllal, hogy nem sértik-e az emberi jogokat. A szakértők szerint azt is látni kell, hogy az európai emberi jogi bíróság a hidegháború után sokkal toleránsabb módon kezeli a kommunista ideológiát, mint a náci ideológiát.

A hatályos cseh törvények szerint a kormány az egyetlen olyan szerv, amely jogosult javaslatot tenni egy-egy párt vagy mozgalom tevékenységének a felfüggesztésére, illetve a tömörülés feloszlatására.

Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja a korábbi állampárt, Csehszlovákia Kommunista Pártjának rendszerváltás utáni felbomlása után jött létre. A parlamenti választásokon általában 10-15 százalék közti eredményt ért el.

Az új kommunista párt betiltását évek óta szorgalmazza a cseh jobboldal, de eddig sikertelenül. Mirek Topolánek kormányának a kommunista párt tevékenységének felfüggesztését célzó beadványát a bíróság elutasította és alaptalannak minősítette.

A cseh sajtóban megjelent vélemények többsége szerint a kommunista párt tevékenységét a rendszerváltás idején lett volna esetleg érdemes betiltani. Miután ez különböző okok miatt nem történt meg, ma a párt betiltása nehezen indokolható.

Kárpótlást kapnak a kommunista rendszerrel szemben fellépők

Anyagi kárpótlást kapnak a jövőben a kommunista rendszerrel szemben ellenállást kifejtők bizonyos csoportjai Csehországban.

A jobbközép kormány javaslatára a képviselőház júniusi igenje után szerdán a szenátus is igent mondott, így a jogszabályt már csak Václav Klaus államfőnek kell aláírnia. A sokat vitatott törvény november 17-én, az 1989-es „bársonyos forradalom” 22. évfordulóján lépne életbe.

Az érintettek fejenként 100 ezer koronás pénzbeli kárpótlásra lennének jogosultak, míg elhalálozásuk esetén feleségük vagy férjük az összeg felét kapná meg. Amennyiben az érintettnek ma alacsonyabb a nyugdíja az átlagosnál, azt felemelnék az átlagos szintre.

Csehországban az I. világháború idején a létrehozandó csehszlovák köztársaságért különböző országokban aktívan harcolókat nevezik az első ellenállás résztvevőinek, míg a második ellenállás megnevezés a II. világháborús náciellenes harc résztvevőire vonatkozik. Az 1948-1989 között létező szocialista rendszer ellen aktívan fellépőket nevezik ma a harmadik ellenállás résztvevőinek.

A felsőházi szavazáskor a jelen lévő 71 szenátor közül 44-en támogatták a képviselőház által június közepén jóváhagyott javaslatot.

A jobboldal kezdeményezésére elfogadott törvény létjogosultságáról évek óta éles vita folyt Csehországban. A baloldal és a történészek jelentős része szerint ugyanis 1948 és 1989 között Csehszlovákiában nem volt háborús helyzet, ezért indokolatlan ellenállásról beszélni. Az első és a második ellenállás résztvevői háborúban és fegyverrel a kezükben harcoltak az emberi és nemzeti jogokért, ami nem mondható el a harmadik ellenállás résztvevőiről.

Ebből kifolyólag a jogszabályban meghatározták a harmadik ellenállás különböző formáit is, illetve azt, kiket lehet és kiket nem lehet besorolni ebbe a kategóriába. Ilyen irányú tevékenységük ellenére sem lehet például besorolni az ellenállók közé azokat, akik a múltban tagjai voltak a kommunista pártnak, a népi milíciának (munkásőrség), a Nemzeti Front (Népfront) akcióbizottságainak és 1968 után a csehszlovák-szovjet baráti társaságnak.

A besorolási kérelmeket a védelmi minisztérium fogja elbírálni, mégpedig a volt állambiztonsági szolgálat (STB) levéltárát kezelő hivatal, illetve a kommunizmus bűntetteit vizsgáló hivatal szakmai álláspontja alapján.

Egyelőre nem tudni, hány embert érinthet az új jogszabály.

(MTI)