Betyárlegenda: kanász, gróf, vagy milliomos amerikai gyógyszerész lett halála után Sobri Jóska?
1837. február 17-én a Somogy és Tolna vármegye határán fekvő Lápafőnél lelte halálát Sobri Jóska, a magyar történelem egyik legismertebb betyárja. Legalábbis a hivatalos verzió szerint, hiszen sokan már akkor tudni vélték, hogy a híres betyárnak esze ágában sem volt meghalni. De mi lett vele? Erről már megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint grófként folytatta életét, más verziók szerint kanászként élt tisztességes életet, de olyan történet is akad, amelyben kivándorolt Amerikába, és gyógyszerészként lett milliomos. Ami biztos, hogy nevét a mai napig őrzik a romantikus betyárlegendák, amelyekben hol hősként, hol kíméletlen banditaként tűnik fel.
Pap József, vagy ahogy a mai napig mindenki ismeri, Sobri Jóska 1810-ben született egy vasi kanász fiaként. Apja, Pap István, a Sopron vármegyei Sobor faluból került Vas vármegyébe, a mai Bögöte közelében fekvő Erdőd majorba. Feltehetően apja szülőfalujáról ragadt rá a „Sobri” ragadványnév, amely később rettegett hírnevet szerzett neki.
Fiatalon legénykedésért keveredett bajba: egy bakonyi disznólopásban vett részt, amely hamar kiderült. A törvény elé került, kétéves börtönbüntetésre és pálcázásra ítélték a korabeli körözőlevelek leírása szerint „sudár termetű, fehér bőrű, csinos arcú” legényt. Szombathelyi börtönbüntetése idején, amikor közmunkára vezették, a cselédek és az úrinők fürkésző tekintete kísérte minden mozdulatát. A börtönben töltött idő ugyanakkor megváltoztatta: rabtársaitól megtanult írni és olvasni, ruházata is cifrábbá vált, és visszatérve a szabad életbe már igazi kalandorként járt-kelt. A legenda szerint szerelmi viszonyt folytatott egy Benkő Lázár nevű porkoláb feleségével, aki segítette megszökni a börtönből. Azonban a valóság inkább az lehetett, hogy letöltötte büntetését, ám ennek hatására már soha nem tudott visszailleszkedni a társadalomba.
Betyár született a rács mögött
Szabadulása után Sobri Jóska hamarosan a bűn útjára lépett. 1835-ben rossz életű cimborájával, Fényes Istókkal kirabolták a kolomposi juhászt. De hiba csúszott a tervükbe, menekülni kényszerültek, társát végül elfogták és felakasztották. A hatóságok elől menekülő Sobri végül bevette magát a Bakonyba, ahol rejtőzködő szegénylegényeket maga köré gyűjtve rettegett betyárbanda vezérévé vált.
1837. február 17-én Sobri Jóska csapatát a Lápafőnél lezajlott összecsapás során bekerítették a katonák. Az ütközetben a betyárok nagy része elhullott, Sobri végül magára szegezte fegyverét és öngyilkosságot követett el – szól a sok közül az egyik verzió. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint viszont elfogták és Tamásiban kivégezték.
Így született a Sobri-legenda
Halála után még ötven évvel is arról beszéltek, hogy Sobri él. Vahot Imre, az ismert reformkori újságíró-publicista az 1840-es években állítólag személyesen kereste fel Sobri édesapját és interjút készített vele. Az akkor már 75 éves Pap István tagadta, hogy felismerte volna fia holttestét abban a rablóban, akit a hatóságok mutattak neki. Vahot maga sem hitte, hogy Sobri valóban meghalt: valószínűbbnek tartotta azt a verziót, amely szerint szakított betyár múltjával és Szlavóniába szökött, ahol a későbbiekben, álnéven, békés és becsületes kanászként élt.
Toldalagi Róza grófnő visszaemlékezése szerint édesapjának volt Magyarországon egy unokatestvére, Vay Károly gróf, akiről azt mesélték, hogy valójában azonos Sobri Jóskával. A történet szerint Vay Károly gazdag ember volt, ám pazarló életmódja miatt minden vagyonát elvesztette, majd eltűnt. Ekkor bukkant fel Sobri Jóska, a hírhedt útonálló, aki ugyanilyen nyomtalanul eltűnt évekkel később. Nem sokkal ezután Vay Károly visszatért, ráadásul jelentős vagyon birtokában.
A legenda szerint Sobrit egy ütközetben karddal megsebezték a homlokán, s éppen ezen a helyen viselt Vay Károly is egy heget, amelyet rendszerint hajfürtjével próbált eltakarni. Egyesek szerint az alkohol hatása alatt maga is bevallotta, hogy ő valójában Sobri Jóska. Ez a történet az évek során egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, tovább növelve a betyár körüli misztikumot.
A Sobri-mítosz tehát tovább él: a néphagyomány hol Robin Hoodként, hol ravasz szökött bűnözőként ábrázolja, de halála körül mind a mai napig rengeteg a találgatás. Egyes elbeszélések szerint az Alföldön gazdálkodott álnéven, mások szerint az Egyesült Államokba menekült, ahol gyógyszerészként hatalmas vagyont szerzett. Akárhogy is, Sobri Jóska története generációk óta foglalkoztatja az embereket, és a legendája tovább él a népi emlékezetben, mesékben, dalokban és filmekben egyaránt. Ezek az érdekességek is hozzájárultak ahhoz, hogy Sobri Jóska alakja máig fennmaradt a magyar népi emlékezetben, és a betyárromantika egyik központi figurájává vált.
