Bevált Budapest első expresszvillamosa, további vonalak gyorsulhatnak fel
2025. augusztus 25-én a tömegközlekedés szempontjából történelmi napra virradt a főváros. A Keleti pályaudvar lezárásával egyidőben elindult Budapest első villamos-gyorsjárata. Bár a „gyorsvillamos” kifejezés nem ismeretlen, a 37E villamos mégis újdonságnak számít. Megnéztük az új vonal tanulságait, és azt, hogy melyik járatokon terveznek hasonló gyorsítást.A Keleti pályaudvar lezárása miatt számos vonat csak Kőbánya felsőig közlekedik, ahonnan a vonatpótló MÁV-buszok mellett a BKK villamosaival is elérhető a belváros. Az itt közlekedő 37-es és 37A villamos mellett új járat indult 37E jelzéssel, amely számos megállót kihagyva gyorsabban halad, értékes perceket nyerve a vonattal utazóknak.
Az expresszjárat hat megállót hagy ki, ezzel érezhetően gyorsabban teszi meg a Blaha Lujza tér és Kőbánya felső vasútállomás közötti távot.
Bár még szokniuk kell az utasoknak, hogy figyelniük kell a kijelzőt, hogy melyik 37-esre szállnak fel, és az expressz által kihagyott megállókban figyelemmel kell lenni arra, hogy biztonságos távolságban álljunk a peron szélétől, úgy néz ki, hogy az új járat bevált.
A villamosok ugyan nem tudják megelőzni egymást, de ebből nem adódik fennakadás, mivel a menetrend kellő időt hagy két villamos indulása között – ezáltal az expressz nem éri be a sima 37-est.

A tömegközlekedés versenyképességének növelésére égető szükség van, ugyanis sok más fővárossal ellentétben Budapesten évek óta nem sikerül visszatornázni az utasszámokat a Covid előtti szintre.
Gyorsvillamos eddig is volt. Mi a különbség?
A Hungária-körgyűrűn közlekedő 1-es villamosra az építésekor és utána is sokáig gyorsvillamosként hivatkoztak. Az 1-esen utazva tényleg érződik a sebességbeli különbség más budapesti villamosjáratokhoz képest. Ennek egyik oka, hogy nagyobb az átlagos távolság két megálló között, mint más vonalakon.
Mielőtt megépült volna az 1-es, egyes szakaszain már járt villamos. A Közvágóhíd és a Vajda Péter utca között, a Hidegkuti Nándor Stadion és a Puskás Ferenc Stadion között, valamint az Árpád híd metróállomás és a Bécsi út / Vörösvári út között. Az ezeken a szakaszokon közlekedett néhai járatok olyan helyeken is megálltak, ahol a mai 1-esnek nem épült megállója. A felhagyott megállók a Közvágóhídtól a Bécsi útig haladva: Gubacsi út, Lenkey János utca, Benyovszky Móric utca, Ciprus utca, Vihar utca, Körte utca, Óbuda forgalmi telep.
Az 1-es abban különbözik a 37E-től, hogy nem hagy ki megállókat, mivel eleve nagy megállóközökkel építették, és nincs mellette olyan párhuzamos villamosjárat, amely több helyen megáll (ellentétben a 37E-vel, amely mellett ott a 37-es és a 37A is, kiszolgálva a kis forgalmú megállókat).
70 km/órás száguldás jöhet
A villamosok gyorsításáért folytatott küzdelem egy másik fronton is zajlik, és ennek országos hatása is lehet.
A BKK kezdeményezésére az Építési és Közlekedési Minisztérium beépítette az új KRESZ-javaslatba a villamosok sebességkorlátozásának megemelését „zárt pályán, biztonságos környezetben”. Magyarországon ez most 50 km/óra, vagyis még nem használjuk ki a járművek végsebességét és a gyorsabb haladásra alkalmas pályaszakaszok adottságait sem.
Kelet-Európában számos példát találunk gyorsabb haladásra: Kassán egy időben például 80 km/órával is száguldottak a villamosok, de Kassa mellett Prágában, Brnóban, Szófiában és még számos városban haladnak ma gyorsabban 50-nél az erre alkalmas szakaszokon.
Ha átmegy a széleskörű társadalmi egyeztetésre bocsátott új KRESZ, akkor 2026. szeptember 1-jétől hárul el a jogi akadály a villamosok sebességkorlátozásának megemelésétől. A BKV-nak ezután még új típusengedélyeket kell igényelnie minden érintett járműre, ami idő és pénz.
A lámpaprogramokat is megbűvölik
Tarlós István főpolgármestersége alatt, 2012-ben valósult meg az a jelzőlámpa-hangolási program a Nagykörúton, amely lehetővé tette a legforgalmasabb villamosvonal, a 4-es, 6-os gyorsabb haladását. Mivel a Nagykörúton a villamosok jóval több embert szállítanak, mint ahányan autóznak, kerékpároznak és gyalogolnak együttvéve, indokolt volt, hogy a villamosokra szabják a „zöld hullámokat”.
Furcsa mód épp Karácsony Gergely volt az, aki zavaros indoklással eltörölte ezt és ismét a közúthoz igazított lámpaprogramot vezetett be. A jelenlegi főpolgármester lépését az autóval közlekedők felé tett vezeklésként értelmezhettük, mivel az ő hivatali idejében történt meg a Nagykörút több szakaszának 2×2 sávosról 2×1 sávosra szűkítése – indokolatlanul széles és egyébként kihasználatlan kerékpársávokkal.
Végül a széleskörű tiltakozás miatt az intézkedést visszavonták, visszaállt a villamosokra szabott lámpaprogram. Most ezt finomítanák tovább.
A javaslat lényege, hogy más lámpaprogram működjön csúcsidőben és csúcsidőn kívül, ami által minden időszakban gyorsabbak lehetnének a villamosok.
Más villamosvonalakat is felgyorsítanának
A Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság ülésén ötletként elhangzott a 14-es villamos felgyorsítása – a Karácsony Gergely által beharangozott szómágia, a metróbuszok alternatívájaként. Szóba került, hogy a 12-es villamossal közös szakaszán a 14-es kihagyhatna bizonyos megállókat.

Egy másik elképzelés szerint újra kellene gondolni a 37-essel több szakaszon párhuzamos 28-as villamos megállókiosztását. Tekintve, hogy az Orczy tér és Kőbánya alsó vasútállomás között párhuzamosan jár a 28-as villamos és a 9-es busz (amelyet itt hamarosan a meghosszabbítandó 72-es troli válthat ki), egyes megállókat elég lenne, ha csak a busz szolgálná ki. A 28-as villamos például kihagyhatná a Kőbányai út 21., Kőbányai út 31., Eiffel Műhelyház, Egészségház, Mázsa utca megállókat, így hosszú perceket lehetne megspórolni a menetidőből. A 9-es busznak ez esetben új megállókat kellene kapna, hiszen nem áll meg a jelenleg még villamossal kiszolgált Kőbányai út 21-nél és a Mázsa utcánál. (A buszmegállók most is léteznek, villamospótláskor vannak használatban.)
A hűvösvölgyi villamosvonalat egészen más módon gyorsítanák.
Az úgynevezett skip-stop (szó szerint fordítva megállóátugrási) rendszer lényege itt az lenne, hogy a párhuzamosan járó 56-os és 61-es villamosok eltérő megállási rendben közlekednének. Például a Hűvösvölgy utáni első megállót, a Heinrich István utcát az egyik járat szolgálná ki, a rákövetkező Völgy utcát a másik járat, és így tovább. Ezzel értékes percek nyerhetők az utasok számára, ugyanakkor a kis forgalmú megállók utasai sem maradnak villamos nélkül, és a menetidő számukra is lerövidül.
Mivel az itteni villamosok forgalmának jelentős részét azok adják, akik a Hűvösvölgyben véget érő buszvonalakról szállnak át és utaznak tovább a Széll Kálmán tértől, számukra semmi jelentősége nincs annak, hogy a villamos megáll-e a közbülső kis forgalmú megállókban vagy sem. Természetesen az olyan fontos megállóhelyeken, mint Budagyöngye, vagy a Szent János Kórház, minden járat megállna továbbra is.
Ezen a vonalon korábban a főváros belengette a Nyúl utca és a Nagyajtai utca megállók megszüntetését, de tiltakozások hatására végül elálltak ettől. Most újra napirendre kerülhet ezek kihagyása az itt szintén megálló párhuzamos buszjáratokra hivatkozva.
A skip-stop rendszer az Üllői út külső részén járó 50-es villamosnál is felmerült, amely több járatra osztódhatna. Mindegyik megállna a fontos csomópontokban, a kis forgalmú megállókat azonban egymástól eltérően szolgálnák ki.
Az 50-es vonalat a fenti elképzeléstől függetlenül is felgyorsítják egy rövid szakaszon: az egymáshoz elég közel eső Lajosmizsei sorompó és Tinódi utca megállók megszűnnek, helyettük e kettő között jön létre új megálló Hengersor utca néven.

További lépések
Vitézy Dávid az elfogadáskor részletezte az általa benyújtott villamosgyorsítási programot.
„Budapesté a világ legforgalmasabb villamoshálózata, ugyanakkor a hálózaton a keringési sebesség csak 13,89 km/h, ami jelentősen elmarad a legtöbb sikeres európai nagyváros villamosüzemétól, és Budapesten belül is jelentős szórást mutat a vonalak között – az 1-es villamoson pl. 20 km/h feletti ma is”
– írta. A „Villamosgyorsítási Intézkedési Terv” elemei:
1. a lámpaprogramok villamoshoz igazítása,
2. bejelentkezéses csomóponti programok kialakítása,
3. a megállókiosztás felülvizsgálata (különösen a buszhálózattal párhuzamos szakaszokon),
4. a pályasebesség emelése (különösen a zárt pályás szakaszok sebességének 50 km/óra fölé emelésével, a KRESZ módosítása esetén),
5. a rádiós/állítástároló váltóállítás hálózati szintű bevezetése,
6. a magasabb sebességgel használható (pl. csúcssínrögzítéses) váltók valamint átszelések kiépítése,
7. a nyomkarima-kenés mellett magasabb sebességgel bejárható ívek kijelölése,
8. a vonatkozó BKV-előírásrendszer korszerűsítési célú felülvizsgálata.
