Éppen amikor Ön kedvenc lapjában e sorokat olvassa – amennyiben ma még csütörtök van – szavaz újra a Fővárosi Közgyűlés a budapesti szakiskolák átszervezéséről. A balliberális oldal szándéka szerint a döntésre már két héttel ezelőtt sor került volna, csakhogy akkor szocialista és szabad demokrata átszavazókkal, illetve tartózkodókkal Tarlós István javaslatát fogadták el a képviselők, amely szerint a bezárásokat, összevonásokat egy évvel elhalasztják.

Meglepetést keltett két héttel ezelőtt, hogy a Fővárosi Közgyűlés 33 igen szavazattal 26 ellenében, öt tartózkodás mellett elfogadta Tarlós István fideszes frakcióvezető javaslatát, miszerint egy évvel halasszák el a húsz budapesti szakiskola bezárását, összevonását. Mint a szavazati arányból látszik, mindehhez kellett néhány MSZP-s és SZDSZ-es képviselő támogatása és tartózkodása is. A fideszes javaslatra igent mondott Gábor József és Kolozs András (mindkettő MSZP), míg Bojár Iván, Lakos Imre, Halmágyi Judit és Szolnoki Andrea (SZDSZ), valamint Gy. Németh Erzsébet (MSZP) tartózkodott. A hivatalos magyarázat persze az, hogy véletlenül nyomtak rossz gombot, ez azonban kevéssé hihető. Egyrészt azért, mert furcsa, hogy egyszerre ennyien nyúltak mellé, másrészt pedig aki valamennyire is jártas a hasonló szavazások ügyében, az tudja, hogy félrenyomás esetén van mód korrekcióra. Az illető szót kér, és azt mondja, rossz gombot nyomott, és valójában ez és ez a voksa. Ezek után természetesen a rossz szavazat érvénytelenné válik és a döntésnél a szóbeli korrekció érvényes. Két héttel ezelőtt azonban senki sem állt fel és javította ki magát. – A szakiskolák ügye tavaly júniusra, még az előző közgyűlés idejére nyúlik vissza – mondta a Demokratának az üggyel kapcsolatban Tarlós István. – Akkor a képviselők elfogadtak egy határozatcsomagot – amit egyébként az SZDSZ-es John Emese állításával ellentétben a Fidesz akkor sem támogatott -, s ebben utasították Demszky Gábor főpolgármestert, hogy 2006. júliusi, illetve decemberi határidővel készítsen megvalósítási tanulmányt és ütemtervet a szakiskolák bezárásával, összevonásával kapcsolatban. Ilyen tanulmány és ütemterv azonban nem készült, vagy ha véletlenül készült is, akkor máig nem jutott el a képviselőkhöz. Tarlós István szerint furcsa, hogy a főpolgármester nem hajtotta végre a rá kirótt feladatot, és mindezek után nagy kérdés, hogyan választották ki azt a húsz szakiskolát, amelyeket be akarnak zárni, vagy össze akarnak vonni másik intézménnyel. – Szeretném leszögezni, nem az oktatási struktúra átrendezését ellenzem, és a mostani javaslatom sem arról szólt, hogy egy év múlva ugyanekkor, ugyanilyen előkészítetlenül szavazzunk az előterjesztésről. Hanem azt szeretném elérni, hogy készüljenek el a megfelelő tanulmányok, és ezek után olyan döntés szülessen, amely alapján 2008 szeptemberében csak azokat az iskolákat vonják össze, vagy zárják be, melyeknél ez szakmailag indokolt – mondta a Fidesz frakcióvezetője. – Alapos előkészítés, részletes tanulmányok nélkül azonban egy ilyen döntés nem oktatási reform, hanem emberi és szakmai szempontból is elítélendő ámokfutás. Tarlós István maga sem hisz azoknak a magyarázatoknak, amelyek szerint néhány koalíciós politikus csak véletlenül nyomott rossz gombot. Szerinte arról van szó, hogy még a balliberális oldalon is többen úgy gondolták, a javaslat eredeti formájában nem támogatható jó lelkiismerettel. – Csütörtökön újra szavazunk, és akkor biztos megint elmondják majd, hogy a tanárok és diákok érdeke a gyors döntés, valamint hogy minden nap, amikor elhalasztjuk az intézkedést, milyen súlyos milliókat húzunk ki az adófizetők zsebéből. Csakhogy, kérdem én, ha ezek az iskolák évek óta viszik a pénzt és nincs semmi hasznuk, akkor a tizenhetedik éve főpolgármesterként tevékenykedő Demszky Gábor miért nem lépett már előbb? Ezen az alapon Demszky hány milliót húzott ki az adófizetők zsebéből? S vajon mi a diákok érdeke: az, hogy minél gyorsabban szavazzunk, vagy az, hogy kellően előkészített, a szakma és a civil szféra által is elfogadott döntést hozzunk? – tette fel a kérdést a frakcióvezető. – Lehet, hogy ezúttal a kormánypártiak megszavazzák a javaslatot. Az is lehet, hogy nem, akkor néhány hét múlva megint szavazunk róla. Azonban nem ártana elgondolkodni azon, mennyire liberális és mennyire demokratikus az a városvezetés, amelyik, dacolva a szakmai ellenérvekkel, a civilek tiltakozásával, addig erőlteti, citálja újra és újra a közgyűlés elé a saját javaslatát, amíg végre meg nem kapja a többséget? Horváth Csaba, a főváros frissen megszavazott főpolgármester-helyettese úgy véli, hogy a szakiskolák átszervezésénél kizárólag szakmai szempontok döntenek. – Továbbra is húsz iskolát érint az átszervezés, ám ettől eltekintve az előzőhöz képest számos változás van a csütörtökön benyújtandó előterjesztésben – mondta a Demokratának Horváth Csaba. – A legfontosabb ilyen eltérés talán az, hogy az összevonások, bezárások nem egyszerre, idén szeptemberben következnek be, hanem két év alatt, folyamatosan. A szocialista politikus hozzátette, az iskolák esetében figyelembe veszik, hogy a lehetséges helyek közül mennyi van feltöltve, a végzett diákok milyen arányban tudnak továbbtanulni vagy elhelyezkedni, de számít az iskolaépületek műszaki állapota is. Nagy probléma szerinte az, hogy sok a kihasználatlan hely, illetve az is, hogy 62 ezer szakiskolai tanulóból több mint húszezer a fővároson kívül – jórészt Pest megyében – él, az intézmények fenntartása azonban kizárólag Budapestre hárul. A főpolgármester-helyettes elmondta, a cél a hatékonyan működő Térségi Integrált Szakképzési Központok (TISZK) kialakítása. – Úgy tapasztaltam, abban nincs vita a közgyűlés pártjai között, hogy a rendszer átalakítására szükség van. Az ellenzék azonban a jelek szerint későbbre halasztaná a döntést, amit szerintem semmilyen szakmai szempont sem indokol. A megválasztásom utáni első munkahetem tulajdonképpen arról szólt, hogy minden érintettel beszélni tudjak a kérdésben. Nem volt könnyű feladat, de igyekeztem a lehető legalaposabban körbejárni a kérdést – tette hozzá Horváth Csaba. – Az elmúlt héten egyeztettem egyébként az ellenzéki frakciókkal is, elmondtam az érveinket, bár sajnálattal tapasztaltam, hogy inkább politikai, mint szakmai oldalról közelítik meg a kérdést – közölte. Másként emlékszik a múlt heti egyeztetésre Kucsák László, a Fővárosi Közgyűlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságának alelnöke. – Horváth Csaba valóban eljött és elmondta az elképzeléseket, de ez a megbeszélés érzésem szerint sokkal inkább a sajtónak szólt, mint nekünk. A kérdéseinkre ugyanis – amelyek szakmaiak, nem pedig politikai jellegűek voltak – többnyire nem kaptunk választ. Jellemző egyébként, hogy az új előterjesztést csak három nappal azután kaptuk kézhez, hogy a főpolgármester-helyettesnek, ahogy ő fogalmaz, feltehettük az ezzel kapcsolatos kérdéseinket – mondta a Demokratának Kucsák László. – A most beterjesztendő anyagban az intézményeket illetően nincs változás, tehát ugyanazokat az iskolákat zárnák be, mint eddig. Ami változik, hogy melyek azok a szakiskolák, amelyeket azonnali hatállyal, 2007 szeptemberében zárnának be, s melyek azok, amelyek további egy vagy két esztendőn keresztül a jogutód intézmény telephelyeként működnének. De összehasonlító táblázatok, tanulmányok még mindig nincsenek csatolva az előterjesztéshez és nem tisztázott például az sem, mit értünk telephely alatt, hogyan működnének azok az iskolák, amelyek egy-két éven keresztül csak telephelynek minősülnek. Ebben a formában továbbra sem tartom elfogadhatónak az előterjesztést. Ha minden igaz, talán már szavazott is a Fővárosi Közgyűlés húsz budapesti szakiskola bezárásáról és összevonásáról. A jövőről, a felnövekvő generációkról. Bándy Péter