Biciklizni kell!

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) április elején jelentette be, hogy a járványhelyzet miatt bekövetkezett forgalomcsökkenés lehetőséget ad arra, hogy gyors beavatkozással bővüljön Budapest kerékpáros-infrastruktúrája. A fővárosi önkormányzat első lépésben két XI. kerületi úton döntött ideiglenes kerékpársávok felfestése mellett: április első heteiben a Bartók Béla úton jelöltek ki kerékpársávot, jelenleg pedig a Tétényi úton tartanak a munkálatok.

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója közösségi oldalán még márciusban írt arról, hogy Budapest előtt nagy lehetőség áll: ideiglenes felfestéssel, a lámpaprogramok módosításával és jelzőtáblák kihelyezésével hetek alatt létrehozhatja azt a régóta hiányzó kerékpáros főhálózatot, ami átjárhatóvá teszi a belvárost, és összeköti a külsőbb kerületekkel. „A Rákóczi úti tengely, a Nagykörút, az Üllői út, a teljes Bartók Béla út, az Erzsébet híd és a Lánchíd olyan hiányzó láncszemek, melyek most mind a helyükre kerülhetnek. Azért különleges pillanat ez, mert többen szeretnének biciklizni, mint bármikor korábban, s most az autóval (is) közlekedők érdekeinek sérelme nélkül lehet újra felosztani a közutakat, biztosítva, hogy a város a korábbinál emberléptékűbb közlekedésre alapozva is működőképes marad” – írta Vitézy Dávid.

Fejlődés válság idején

BFK vezérigazgatója a Demokratának elmondta, a főváros intézkedései szükségesek, de úgy látja, célszerű bővíteni a most kerékpározásra átadott területeket.

– Örülök, hogy a főváros elfogadta az általam és számos civil szervezet, így a Magyar Kerékpárosklub és a Közlekedő Tömeg által megfogalmazott javaslatokat, és döntöttek az ideiglenes kerékpársávok felfestéséről. Viszont lehet, hogy én már elsőre is bátrabb intézkedéseket hoztam volna: nemcsak a Tétényi és a Bartók Béla úton, de a Nagykörúton, a Rákóczi, az Üllői, a Bajcsy-Zsilinszky úton és a pesti alsó rakparton is lenne lehetőség az ideiglenes és később akár állandósítható kerékpársávok kijelölésére, hiszen a jelenlegi autóforgalom töredéke a korábbinak. Mindez persze nemcsak a fővárosi fő­utakra, hanem a kerületi kezelésű kisebb utcákra is igaz – mondta Vitézy Dávid.

Emlékeztetett rá, hogy az olajválság idején fejlődött ki Amszterdamban és Koppenhágában az a magas szintű kerékpáros-kultúra, amelyet ma már mindannyian jól ismerünk. Londonban pedig a tragikus emlékű terrortámadás után az emberek a metró és a busz helyett inkább a biciklizést választották, így azóta a brit fővárosban is jelentősen felpezsdült a kerékpáros közlekedés.

Számos olyan példa van a világban, amelyeket érdemes lenne Budapesten is megvalósítani. Több nagyvárosban, Bogotától New Yorkon át Berlinig a forgalmi sávok helyett kerékpársávokat jelöltek ki, egyes mellékutcákból pedig kitiltják az autókat, hogy az ott élők úgy szabadulhassanak ki a négy fal közül, hogy a szűk járdákon ne kelljen a járvány idején másokkal találkozniuk.

A lehetőség Budapesten is adott, hiszen az autóforgalom visszaesett, az időjárás egyre tavasziasabb, az embereknek pedig érthető módon egyre nagyobb igényük van arra, hogy minél kevesebb társas érintkezéssel sportolhassanak, levegőzhessenek és töltődhessenek a szabad levegőn, betartva a kijárási korlátozás szabályait. A kerékpársávok felfestéséhez sem bonyolult szervezőmunkára, sem túl nagy anyagi ráfordításra nincs szükség, a Budapest Közút Zrt. saját erőből meg tudja valósítani.

Tervezett szakaszok

Kérdésünkre, miszerint lát-e lehetőséget arra, hogy az ideiglenes kerékpáros intézkedések érvényben maradnak a járvány után is, úgy válaszolt, nem csak a járvány idején lenne rájuk szükség, mert többségük évek óta hiányzik a budapesti közlekedésből.

– Ezeket a hiányzó láncszemeket vagy régi adósságokat pótolnánk ebben a megváltozott forgalmi helyzetben. Mindebből lehet tanulni, és még inkább környezetbarát közlekedésre átállni. Ennek egy módja a kerékpározás, de sor kerülhet az elektromos meghajtású biciklik nagy forradalmára is. Jó lenne, ha az e-kerékpároknak köszönhetően Pest és Buda szűk vagy éppen túlságosan emelkedő útvonalai is bringázhatóvá válnának, és nemcsak a fiatalok, de az idősebbek is egyre szívesebben pattannának két kerékre. A döntés a fővárosé, hogy a járványhelyzet után mi tartható meg, és mi nem. Most arra koncentráljunk, hogy akik bejárnak dolgozni, a lehető legveszélytelenebbül tegyék, értve ez alatt a közlekedésbiztonságot és a járvány terjedésének visszaszorítását is. A kerékpársávok felfestése mindkét elvnek megfelel. A biciklizés jelenleg a szabadidő eltöltésének, a levegőzésnek egyik fontos, járványügyi szempontból is elfogadott módja, a házhoz szállítók is támaszkodnak a bringára. Éppen ezért azt gondolom, hogy a jó idő beköszöntével a kerékpárutak szerepét is újra kellene gondolni, amire a forgalmi sávok újrafelosztása lehetne a jelenleg legjobb módszer – mondta Vitézy Dávid.

A múlt héten a fővárosi önkormányzat további útszakaszokon döntött ideiglenes kerékpáros fejlesztésekről: az Üllői út Kálvin tér és Könyves Kálmán körút közötti szakaszán, a Baross utcában a Kálvin tér és az Orczy tér között, illetve a Rákóczi úton. Ez azonban még mindig csak töredéke annak, amit a Magyar Kerékpárosklub az év elején javasolt a fővárosnak.

A kerékpáros-szervezet még januárban nyújtott át a fővárosnak egy javaslatcsomagot, milyen fejlesztésekre lenne szükség rövid és hosszú távon ahhoz, hogy minél többen két kerékre pattanjanak. Az egyesület felmérése szerint ugyanis a budapesti felnőtt lakosság 67 százalékának van biciklije, de naponta csak hat százalékuk használja. Már ekkor javasolták többek között a Bartók Béla út hiányzó szakaszának és a Tétényi útnak a kerékpáros felfestését.

Március elejétől a BKK kerékpáros-forgalomszámlálói folyamatos növekedést mutattak főleg az Árpád hídon, a Bem rakparton, a Hungária körúton és a Weiss Manfréd úton. Voltak olyan márciusi napok, amikor annyian bicikliztek, mint tavaly áprilisban, a húsvéti hosszú hétvégén pedig a tavaly nyárihoz hasonló adatokat mértek.

Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettese kérdésünkre elmondta, olyan útvonalakon történik most a fejlesztés, amelyek évek óta befejezetlenek, vagy korábban már készültek rájuk tervek.

– A veszélyhelyzet bevezetése után a könnyen és gyorsan megvalósítható intézkedéseket ajánlottuk a fővárosnak azokon az útvonalakon, ahol a hiányzó útvonalszakaszokat felfestéssel be lehet kapcsolni a hálózatba, így erősítve a kerületek közötti kapcsolatokat – fejtette ki Halász Áron.

Hozzátette, az öt éve indult Vekop projektnek köszönhetően uniós forrásból épülhetnek kerékpárutak, ennek részeként már évekkel ezelőtt megtervezték a Tétényi út kerékpáros-infrastruktúráját.

A kerékpárosklub a BKK-tól a fenti tervek kivitelezésének felgyorsítását is kérte. Az Üllői úti sáv terve is már hat éve elkészült, és most ideiglenesen meg is valósulhat. Halász Áron elmondta, a BKK által bejelentett útvonalakon kívül javasolták még a Villányi út (XI. kerület), a Vágóhíd utca (IX. kerület) és Elnök utca (VIII. kerület) kerékpáros felfestését, valamint kerékpársáv kijelölését az Apáczai Csere János utca és a Belgrád rakparton (V. kerület), ami a Kiskörúton belüli hiányzó észak-déli kapcsolat megteremtése miatt fontos. Szorgalmazták továbbá a Dembinszky–Wesselényi és a Dohány–István utcai fejlesztéseket is, mert ezek két egyirányú utcapárt alkotva adnának meg egy külváros-belváros kapcsolatot.

– Szeretnénk, ha az ideiglenes intézkedések végleg megmaradnának. Egyrészt ezek évek óta tervbe vannak véve, másrészt régóta hiányzó hálózati kapcsolatokat hoznak létre – mondta a Kerékpárosklub elnökhelyettese.

Ideiglenesből végleges

A kerékpársávok véglegesítésével kapcsolatban a BKK sajtóanyagában ez olvasható: „A szakemberek folyamatosan gyűjteni és elemezni fogják a forgalommal, a közlekedésbiztonsággal és a járványügyi helyzettel kapcsolatos információkat. Ha későbbi tapasztalatok kedvezők lesznek, a kialakított sávok egy része a járvány után akár véglegessé is válhat.”

A kerékpárosklub a járványhelyzet óta sok visszajelzést kap olyan kezdő bringásoktól, akik a csökkent gépjárműforgalomnak köszönhetően kimerészkednek az utakra, továbbá a szervezet honlapján is megnőtt az érdeklődés a kerékpárostérképek, a kezdőknek javasolt bringás útvonalak iránt. Halász Áron szerint a járvány után sokan fognak átülni biciklire, akik előtte tömegközlekedést vagy gépjárművet használtak, ezért is tartja fontosnak, hogy a fejlesztések ne csak ideiglenesek legyenek.