Bírják a terhelést

Meglevő feladataik mellett látják el a Covid-betegeket az erre kijelölt hazai kórházak. A dinamikus védekezési modell célja, hogy ne kelljen megállítani a normál betegellátást. Az új helyzet nyilvánvalóan extra terhelést jelent az intézményeknek, miközben a társadalom fegyelmezettsége is alábbhagyott. Egyesek a tettlegességtől sem riadnak vissza azokkal szemben, akik hivatali kötelességüknek eleget téve figyelmeztetnek maszkhasználatra.

Nem segíti a fertőzés elleni harcot az álhírek terjedése sem, pedig a türelem és a védekezés támogatása az elkövetkezendő hetekben létfontosságú lesz. Hiszen ahogy a miniszterelnök az Országgyűlésben szeptember 21-én hangsúlyozta: az orvosok és matematikusok számításai alapján a legrosszabb esetben 200 ezer ember egyidejű megfertőződésére lehet Magyarországon számítani. Ekkor viszont 16 ezer kórházi ágyra lesz szükség, és 800 embert kell lélegeztetőgépre tenni…

Az igazság nyomában

Közösségi munka keretében kell ásniuk a járvány következtében elhunyt honfitársaik sírját azoknak az indonéziai vírustagadóknak, akik nyíltan szembeszegülnek a védekezést célzó utasításokkal, és nem hajlandóak felvenni a maszkot. A példátlan szankciót Kelet-Jáva egyik körzetében vezették be a hatóságok. A világ legnépesebb szigeteinek egyikén ugyanis szeptember elején kilencezer fölé emelkedett a Covid-járvány áldozatainak száma, de a vírusszkeptikusok tábora a drámai adatok ellenére is erős.

A veszélyes vírustagadó mozgalmak nem csak a távoli földrészeket sújtják, jelen vannak Európában is. Nemrég a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is reagált a jelenségre. Közleményükben úgy fogalmaztak, a védőoltások elutasítása, a koronavírus-járvány tagadása társadalmilag elfogadhatatlan, ezért a hivatal aktívan fellép minden félrevezető tájékoztatás, cselekedet ellen. Hazánkban a koronavirus.gov.hu október 11-én közzétett adatai szerint 1068 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki a fertőzést, és elhunyt 21 beteg. A kórházakban 1252 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 138-an vannak lélegeztetőgépen. Utóbbiak száma kevesebb mint egy hónap alatt megnégyszereződött.

A Demokrata annak járt utána, hogy van-e alapjuk a rémhíreknek, illetve hogy bírja-e a terhelést a magyar egészségügy növekvő betegszám esetén is.

Az egészségügy kapacitásai a világon mindenhol békeidőre vannak tervezve. Világjárvány idején speciális szaktudásuk miatt egyes intézmények erősebb terheléssel szembesülnek, magyarázza dr. Takács Péter, az Észak-közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő főigazgatója.

– Intézményünkben nem állt meg az élet, mint tavasszal, a kórház normál kapacitással működik, vagyis pörög a traumatológia, és sorban végezzük a Covid-járvány miatt korábban elhalasztott műtéteket is. Az alapteendőink mellett pluszfeladatként ellátjuk a középsúlyos, illetve súlyos koronavírusos betegeket, ami azt jelenti, hogy az 1100 férőhelyes kórház kapacitását hirtelen csaknem kétszáz ággyal kell bővíteni, amit egyetlen intézmény sem tudna saját erőforrásból megoldani. Ezt a problémát orvosolja az intézmények közötti munkaerő-átirányítás.

Takács Péter hozzáteszi, sajnálatosnak tartja, hogy sokszor leköti energiáikat az egyébként logikus és szakmailag megalapozott lépések szüntelen kommunikálása, ahelyett hogy a kórház belső átszervezésével tudnának foglalkozni.

– A Covid-ellátás mindaddig a kijelölt, jellemzően megyei kórházakra és a három fővárosi centrumra hárul, amíg a járványadatok lehetővé teszik. Szeptember közepén már el is kezdődött a rendelőintézetekben dolgozó szakápolók átvezénylése, akik önként vállalták a munkát. Őket elsősorban nem a Covid-osztályokon helyezzük majd el, hanem a normál részlegeken, hogy onnan az első járványhullám idején rutint szerzett szakembereinket át tudjuk csoportosítani – tájékoztat a főigazgató.

A Szent János-kórház most és tavasszal is mindent megkapott, amit kért az Operatív Törzstől és az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól. Ahogy a főigazgató fogalmaz, ezzel valahogy még sincs tele a sajtó.

Azzal a betegek körében pánikot keltő rémhírrel azonban igen, hogy Covid-részleg lesz a Szent János-kórház valamennyi betegellátó osztálya. A valóság ezzel szemben az, hogy az intézmény vezetése egyetlen hétre kérte a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), hogy a belső átszervezések miatt mentesítsék őket az ügyeleti felvételi kötelezettség alól. Ahogy Takács Péter mondja, csupán ideiglenes intézkedésről volt szó, szeptember 28-tól továbbra is folyamatos a területi ellátás.

Minőségi munka

Stábunk ottjártakor is éppen egy Covid-beteg életéért küzdöttek az egészségügyi dolgozók a Dél-pesti Centrumkórházban.

Dr. Bobek Ilona, az aneszteziológiai és intenzív osztály vezetője két telephelyen, a Szent László- és a Szent István-kórházban több intenzív részleget is irányít. A főorvosnő arról tájékoztatott, hogy a betegek folyamatosan érkeznek a kórházba, az intenzív osztály kapacitását pedig jelenleg is bővítik az igényeknek megfelelően. Ahogy fogalmazott, a legnehezebb feladat, hogy ébren tartsa munkatársai lelkesedését, miközben rendre szembesülniük kell a családi tragédiákkal is, hiszen az egy háztartásban élő emberek gyakran együtt fertőződnek meg.

– Nem lehet összehasonlítani a tavaszi és a jelenlegi helyzetet, hiszen akkor három hétig csak a mi intézetünk látott el Covid-betegeket. Néha egy-egy pillanatra olyan érzésem volt, hogy az olaszországihoz hasonló eseményeket élünk át. Most, a második hullám idején már sokkal felkészültebbek vagyunk, segédápolókkal, gyógytornászokkal, pszichológusokkal bővült a csapatunk, gazdagodott a tudásunk, és nagyon sok új eszközt kaptunk, többek között lélegeztetőgépeket is. Én is láttam a Korányi-kórház fiatal orvosának nyilatkozatát, aki szerint problémát jelent, hogy a lélegeztetőgépekhez technikus is kellene, de úgy vélem, a megfogalmazás nem volt szerencsés. Magyarországon ugyanis nincsenek diplomás lélegeztetési technikusok, mint például az USA-ban, nálunk a gépek kezelése orvosi feladat, a technikus azért felel, hogy az eszköz működőképes legyen. Ezzel pedig nincsen probléma, hiszen kellő számú és minőségű gépünk van.

Fontos megjegyezni, hogy hazánkban a nővérek megfelelő képzést kapnak arra, hogy a lélegeztetőgépet a beteg fogadására üzemkész állapotba helyezzék, tehát ennek az elvárásnak is meg tudnak felelni. Bobek Ilona hangsúlyozta, akkor tudnak minőségi ellátást nyújtani, ha a betegek száma eloszlik a centrumok között, és egy-egy intézmény nem kényszerül tömeges gyógyításra, hanem egyénre szabott terápiát nyújthat. Úgy véli, a tény, hogy a súlyos, gépi lélegeztetésre kényszerülő pácienseik ellátása közben egyetlen dolgozójuk sem fertőződött meg, bizonyítja munkájuk minőségét.

Fogy a türelem

Az álhírek megjelenésével párhuzamosan szintén aggasztó jelenség, hogy egyre türelmetlenebb a társadalom. Mindez összefügghet azzal, hogy a magyarok kevésbé tartanak a koronavírus-járvány második hullámától, mint az elsőtől.

Az Ipsos szeptemberi kutatása szerint ugyan majdnem 40 százalékkal javult a maszkviselési hajlandóság, a többi területen azonban visszarendeződés figyelhető meg. A legszembetűnőbb különbség, hogy a társadalmi távolságtartás már szinte teljesen eltűnt: a megkérdezettek mindössze 39 százaléka mondja le a különböző rendezvényeken való részvételt, és a személyi kontaktust is csak 30 százalékuk mellőzi. Ehhez képest áprilisi mérésük idején a válaszadók 63 százaléka hanyagolta a programokat, míg a személyes találkozókról a megkérdezettek 72 százaléka mondott le.

A Magyar Kórházszövetség is megerősítette, hogy a lakosság most sokkal kevésbé türelmes, mint tavasszal, és kevésbé tartja be a járványügyi szabályokat. Atrocitásokról számolt be a MÁV-csoport is. A cég szeptember 22-i sajtóközleménye arról tudósít, hogy egy balatoni vonaton az egyik utas úgy megütötte az őt maszkhasználatra figyelmeztető jegyvizsgálót, hogy annak orvosi segítségre volt szüksége, ezért a vonat nem közlekedhetett tovább. A maszk nélkül utazókkal szembeni intézkedések egy hét alatt többórányi vonatkésést okoztak a tájékoztatás szerint.

Megdöbbentő esetet jelentett a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet is. Egy édesapa nemrég figyelmen kívül hagyva a látogatási tilalmat, betört a kórházba, félrelökte és megütötte a biztonsági őrt, aki a járványügyi óvintézkedések betartására és maszkviselésre szólította fel. A járvány második hullámának kitörése óta nem először történt ilyen incidens az intézményben. „Míg a járvány első hulláma alatt felfoghatatlan támogatást kaptunk a magyar társadalomtól, most, a második hullám elején agresszióval és méltatlan kritikákkal, számonkérésekkel találkozunk” – írták közleményükben. Majd Face­book-posztban hozzátették: „…nem kérjük, hogy etessetek, nem kérjük, hogy szépítsetek, csak annyit kérünk, hogy szeressetek. Egy jó szó, egy pozitív történet erőt adhat nekünk. Mert nekünk is van szívünk és lelkünk is.”

Meggondolandó szavak, különösen annak fényében, hogy a járvány tetőzése az év végére várható.