Bizonyíték nélkül

A rendőrség 2025. május 27-én vette őrizetbe Juhász Péter Pált, a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet igazgatóját, valamint élettársát, Aisah Zamirát. A hatósági gyanú szerint a pár két nagykorú nőt gyermekfelügyelői munkakörben alkalmazott az intézményben, miközben valójában prostitúcióra kényszerítették őket. Tanúk szerint a lányok egy budapesti lakásban fogadták a klienseiket, és bevételeik egy részét Juhász Péter Pálnak kellett átadniuk. A két nő elismerte a prostitúciós tevékenységet, ám Juhász Péter Pál ellen egyelőre nem tettek terhelő vallomást. A hatóságok százhúszmillió forint értékben foglaltak le készpénzt, ingatlanokat, bankszámlákat.

Botrányépítés

A pedofíliára utaló vádak nem hatósági forrásból, hanem a politikai térből indultak útjukra. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke május 31-én „Ez Orbánék újabb kegyelmi botránya” címmel közzétett bejegyzésében „szerencsétlen sorsú gyerekek szexuális kizsákmányolásáról” írt akkor, amikor a rendőrségi közlemény emberkereskedelem, prostitúció szervezése és közfeladati helyzettel való visszaélés” miatti letartóztatásról szólt. Ezt követően a sajtóban egymás után jelentek meg olyan visszaemlékezések, amelyek Juhász Péter Pál korábbi, még nem bizonyított zaklatási ügyeit tárgyalták. Egy nő a 444-nek nyilatkozott arról, hogy 1996-ban, amikor még általános iskolás volt, Juhász Péter Pál szexuálisan közeledett hozzá, és úgy véli, nem ő volt az egyetlen áldozat akkoriban.

A Válasz Online június 20-án Éjszaka nyílnak meg a lányok – a kegyelmi botrányt is felülmúlja a javító igazgatójának lelepleződése címmel egy másik esetet idézett fel. 2002 körül egy nevelő jelezte, hogy a Magvető utcai lakásotthonból – amely akkor Juhász Péter Pál irányítása alatt állt – az igazgató esténként egy tizenhárom éves kislányt vitt magával. A nevelő az RTL-nek névvel és arccal is vállalta nyilatkozatát. A korábbi vádak, amelyek jelenleg nem képezik a büntetőeljárás tárgyát, és a jelenleg folyó vizsgálat tényei összecsúsztak, így a közvéleményben egy súlyosabb, fiatalkorúakat is érintő bűncselekmény képe alakult ki, olyan elemekkel, amelyek jogilag még nem bizonyítottak. Az ellenzéki sajtó ezzel párhuzamosan Juhász Péter Pál 2011-es kinevezésének körülményeivel foglalkozott, és ezek alapján keresett kapcsolatot a Fidesz, illetve a kormány esetleges érintettségével az ügyben. Ám még a Telex is kénytelen volt elismerni, hogy a Szőlő utcai ügyben „egyetlen olyan szál van, ahol felmerül a politikai felelősség, ám ez nem a konkrét büntetőüggyel, hanem Juhász kinevezésével kapcsolatos”.

A hírek szerint a Szőlő utcai javítóintézet élére Juhászt Péter Pált annak ellenére nevezték ki, hogy Molnár László, a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat akkori igazgatója hivatalosan is jelezte a minisztériumnak, a döntés súlyos hiba lenne, állítását azonban konkrét bizonyítékokkal nem tudta alátámasztani. Juhász Péter Pál előterjesztését Dudás Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori gyermekvédelmi főosztályvezetője kezdeményezte, aki 2024-ben a Fidesz csepeli polgármesterjelöltje volt. Ez minden rossz szándék ellenére is meglehetősen vékonyka alap ahhoz, hogy kormánypárti politikust érdemben összefüggésbe lehessen hozni a Szőlő utcai üggyel. Dudás Zoltán kinevezési döntése nem maradt következmények nélkül: a Külgazdasági és Külügyminisztérium eredetileg Bukarestbe küldte volna diplomáciai szolgálatra, ám az ügy kirobbanásakor megszüntették munkaviszonyát, és elálltak a kiküldetéstől.

Politikai dimenzió

Magyar Péter tehát gyorsan politikai síkra terelte volna az ügyet, ám nyár végéig a politikai érintettség csupán sejtetésként volt jelen a médiában és a közéleti diskurzusban. Az áttörést a Válasz Online szeptember 8-án közölt interjúja hozta el, amelyben Kuslits Gábor, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) volt igazgatója azt állította, hogy Juhász Péter Pál „két nagyon magas rangú politikus” védelme alatt áll, ezért nem lépett fel ellene korábban a hatóság. Állítása szerint „az egyik politikusnak fiúkat, a másiknak lányokat szállítottak”. Az interjúban az újságíró nem kérdezett rá sem a politikusok kilétére, sem arra, hogy Kuslits Gábor milyen forrásokra alapozza mindezeket. Az interjú meghatározó szerepet játszott abban, hogy a közvéleményben összemosódjon a feltételezett visszaélések helyszíne is. Kuslits Gábor tévesen gyermekotthonként említette a Szőlő utcai intézményt, holott az valójában igazságügyi fenntartású zárt intézmény, amelyben fiatalkorúak töltik büntetésüket vagy előzetes letartóztatásukat. Ott kizárólag fiúkat helyeznek el, és az intézmény zárt jellegéből fakadóan nem lehetséges az a típusú ki-be járás, amelyet a Zirzen Janka Gyermekotthon kapcsán említenek.

A sajtóorgánumok és közösségi oldalak többsége tényként kezelte, hogy a Szőlő utcai ügyben egy volt gyermekvédelmi vezető két magas rangú politikust említett érintettként, akikhez fiúkat és lányokat közvetítettek. A retorika fokozatosan elmozdult a sejtetéstől a tényként kezelt vádak irányába. Kuslits Gábor állításai szóbeszédeken és pletykákon alapulnak, amit ő maga is elismert más interjúkban, valamint későbbi tanúkénti kihallgatása során, erről azonban a sajtó nagy része és főleg a közösségi oldalak mélyen hallgattak.

Dobrev Klára szeptember 12-én ráerősített az ügy politikai felhangjaira. A DK elnöke tényként állította a politikai érintettséget, és erre építette fel a parlamenti vizsgálóbizottság összehívására irányuló kezdeményezését. Összekapcsolta a Szőlő utcai ügyet a korábbi gyermekbántalmazási botrányokkal, narratívát építve a rendszerszintű felelősségre. A kijelentés – miszerint „összehívjuk a vizsgálóbizottságot, és beismerő vallomással fog felérni az, hogyha a fideszesek ezt megakadályozzák” – pontosan leképezi azt az ellenzéki kommunikációs stratégiát, amelynek célja, hogy a politikai felelősség látszatát a kormánypártokra vetítse. Dobrev Klára azt is bejelentette, hogy ötmillió forintos jutalmat ajánl fel azoknak, akik hitelesen bizonyítják a botrányban érintett politikusok személyét. A kijelentés arra utal, hogy a politikai érintettség ténye bizonyítható, és csupán idő kérdése, hogy a tanúk vállalják-e a nyilvános megszólalást. Várható, hogy amennyiben nem jelentkezik senki, azt azzal magyarázza majd a DK, hogy a tanúkat megfélemlítették. Ezzel párhuzamosan a közösségi médiában is felerősödött a politikai narratíva. Molnár Áron színművész a „gyűlöletbeszéd elleni” tüntetést reklámozó videójában olyan állításokat fogalmazott meg, amelyek közvetve megerősítették a politikai érintettség gyanúját. A videót a Tisza Párt szimpatizánsaként ismert Vályi István, a Total Car volt újságírója osztotta meg Facebook-oldalán, majd a Tisza-szigetek közösségi oldalai is továbbterjesztették, ezzel beépült a Tisza Párt körüli kommunikációs térbe. Barabás Richárd, a Párbeszéd társelnöke nyílt levelet címzett Orbán Viktornak, amelyben arra kéri a miniszterelnököt, „egyszer az életben vállaljon felelősséget”.

Az Igazságügyi Minisztérium szeptember 24-én közzétett jelentése szerint ezek a megnyilvánulások elsődlegesen járultak hozzá ahhoz, hogy az ügy politikai dimenziója a közbeszédben dominánssá váljon. A dokumentum egyértelműen rögzíti, sem fiatalkorú sértett, sem fiatalkorú elkövető nem szerepel az eljárásban, valamint kormánytagok és miniszterek neve sem merült fel a vizsgálat során, a politikusokra vonatkozó vádak szóbeszéden alapulnak, konkrét bizonyíték nélkül.

Nemzetbiztonsági aggályok

Szeptember 13-án új szintre lépett az álhírgyártás: Káncz Csaba Facebook-bejegyzésében már konkrét neveket is megemlített. Idézte a Kuslits-interjút, majd saját értesüléseire hivatkozva azt állította: „A kislányokat a polgári titkosszolgálatok első számú vezetőjéhez, Rogán Antalhoz, a kisfiúkat pedig a miniszterelnök-helyetteshez, Semjén Zsolthoz szállították.” A bejegyzést a két politikus fényképével illusztrálta. A több mint ötvenezer követővel rendelkező Káncz Csaba bejegyzéséből nem derült ki az információk forrása, ennek ellenére a Szőlő utcai ügyet a közvélemény már nemcsak intézményi, hanem kormányzati szinten is botrányként kezelte.

Az elmúlt években Káncz Csaba politikai véleményformálóként is egyre aktívabbá vált, bejegyzéseiben gyakran jelentek meg spekulatív, bizonyíték nélküli állítások. Azt a dezinformációt terjesztette, hogy Magyarország Kárpátalja megszállására készül, egy másik posztja pedig azt a benyomást keltette, mintha magyar közreműködők segítenének nyugati technikát és pénzügyi infrastruktúrát juttatni Oroszországba. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke olyan nemzetbiztonsági kockázatként értelmezte a tevékenységét, amely nemzetközi dezinformációs műveletekbe illeszkedik, és a NATO-megbízhatóságot, valamint Magyarország külpolitikai álláspontját próbálja morálisan aláásni. Az Igazságügyi Minisztérium jelentése szerint Káncz Csaba tevékenysége összefüggésbe hozható idegen titkosszolgálati érdekekkel. 1996 és 2008 között gazdasági tanácsosként dolgozott az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségén, diplomáciai státusban. 2015 és 2017 között az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöki tanácsadójaként zárt üléseken is rendszeresen részt vett, így államtitkokhoz is hozzáfért. A magyar hatóságok a 2012 és 2016 közötti időszakban vizsgálták a bankszámláját, és megállapították, hogy tizenkét alkalommal érkezett utalás egy olyan üzleti hírszerzéssel foglalkozó cégtől, amelyet a brit hírszerző szolgálat (MI6) volt munkatársai alapítottak.

Ha egy brit kapcsolatokkal rendelkező volt diplomata bizonyíték nélkül vádol kormánytagokat egy pedofilügy kapcsán, az nemzetbiztonsági aggályokat vet fel. Káncz Csabát tanúként hallgatták meg a Szőlő utcai ügy kapcsán, ahol elismerte, hogy konkrét bizonyítékai nincsenek, állításait egy befolyásos politikai család tagjára hivatkozva tette, akit nem volt hajlandó megnevezni. Arra hivatkozott, hogy újságíróként nem köteles felfedni forrását, noha a bejegyzést nem újságírói minőségében, hanem magánszemélyként tette közzé. Semjén Zsolt rágalmazás gyanúja miatt tett feljelentést, ezt követően a rendőrség a múlt héten lefoglalta Káncz Csaba számítógépét.

Karaktergyilkosság

A lejáratókampány legsötétebb fejezete, hogy egy magas rangú politikus rendszeresen látogatott volna egy ózdi gyermekotthont. A sípos tüntetéseiről ismert Juhász Péter, az Együtt volt elnöke szeptember 19-én a YouTube-csatornáján közzétett egy hangfelvételt, amelyen egy névtelen, arcát nem mutató személy azt állítja, hogy egy politikus fekete autóval rendszeresen látogatott egy Ózd környéki gyermekotthont, ott fiatalokat választott ki, és elvitte őket. A gyerekek pedig később a televízióban felismerték az illetőt, akit „Zsolti bácsinak” neveztek. A közösségi médiában, különösen a TikTokon, villámgyorsan terjedni kezdtek a „ki az a Zsolti bácsi?” feliratos videók. A tartalmak nemcsak a politikai utalásokat erősítették fel, hanem lehetővé tették, hogy a pedofília vádat név nélkül, mégis célzottan lehessen terjeszteni.

Mémek és célzott utalások lepték el a közösségi platformokat. A hozzászólásokban egyre többen nemcsak sejtették, hanem tényként kezelték, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesről van szó. Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője szeptember 22-én az Országgyűlésben megszólította Semjén Zsoltot, hogy válaszoljon a kérdésre, „ki az a Zsolti bácsi?”. A DK politikusa ezzel legitimálta azt a közösségi narratívát, amelyben a miniszterelnök-helyettes nemcsak gyanúsítottként, hanem kvázi tettesként szerepel. Az Igazságügyi Minisztérium és Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár azonban egyértelműen cáfolta, hogy Ózd környékén létezne ilyen gyermekotthon, így minden jel szerint Zsolti bácsi fiktív alak.

Ha a közvéleményben ilyen módszerekkel azt a benyomást keltik, hogy a gyermekvédelem rendszere a bűnözés terepe, ahol rendőrök, kormánytagok is érintettek, akkor az állami intézményrendszer hitelessége súlyosan sérülhet. Ezért fogalmazott úgy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hogy ez egy „előre megtervezett támadás a magyar államszervezet ellen, amit a legbrutálisabban kell megtorolni”. Szerinte az ellenzék nemcsak politikusokat próbál lejáratni, hanem az állami intézményrendszer egészét igyekszik megbontani azzal, hogy bizonyíték nélkül vádaskodik és a sajtóban, közösségi médiában terjedő szóbeszédeket emeli be a hivatalos diskurzusba.

Orbán Viktor a Kossuth rádióban elmondta, a pedofil bűncselekményekkel való alaptalan vádaskodás önmagában is súlyos jogsértés, de ha ez közfeladatot ellátó személy ellen történik, akkor az különösen súlyos. Ha valaki ilyen vádat politikai céllal, például egy miniszter vagy akár a kormány megbuktatásának szándékával fogalmaz meg, az szerinte háromszorosan súlyos bűncselekménynek minősül. Orbán Viktor hangsúlyozta, a magyar közéletben jelen lévő pletykálkodás nem menti fel azokat, akik a legsúlyosabb bűncselekményekkel vádolnak meg másokat tények nélkül. Hozzátette, a kormány minden tagja ártatlan, és aki mégis ilyen vádakat terjeszt, annak jogi következményekkel kell számolnia. Kifejtette, az elkövetők – köztük ellenzéki politikusok – előre ismerték a jogi következményeket, mégis vállalták a cselekményt, ezért felelősségre lesznek vonva. Ahogy fogalmazott, „azt fogják kapni, amit előre tudtak, és amit várhattak”.

A vádaskodástól a védekezésig

Lényeges rögzíteni, mi keltette fel a hatóságok figyelmét Juhász Péter Pállal kapcsolatban. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a kifogástalan életvitel ellenőrzése során arra a következtetésre jutott, hogy Juhász Péter Pál és társa életmódja látványosan meghaladta a hivatalos jövedelmi viszonyaikat. A feltűnő luxus – például egy Lexus és egy Ford Ranger Raptor autó – már önmagában gyanút keltett, de a vizsgálat során az is kiderült, hogy a női alkalmazottak nem tudták megmondani, mi a munkakörük, és napi tevékenységük is homályban maradt.

Az ellenzék és több civil szervezet – köztük a TASZ és a Demokratikus Jogállamért Egyesület – korábban élesen bírálta az életvitel-ellenőrzés intézményét, politikai célzatot sejtve mögötte. Ahogy Rétvári Bence államtitkár bejegyzésében fogalmazott, éppen ezek az ellenőrzési jogosítványok tették lehetővé, hogy az NVSZ hatékonyabban lépjen fel a gyermekvédelem területén, és elősegítse a nyomozás sikerét, amelynek eredményeként Juhász Péter Pál letartóztatására is sor került. A kormány gyors reagálásának köszönhetően egyre látványosabbá vált a kommunikációs visszavonulás, ahol a korábbi éles nyilatkozatokat a védekezés és a magyarázkodás váltotta fel.

Stumpf András újságíró a rágalomáradatot elindító Válasz Online publicisztikájában elhatárolódott saját tettüktől, és álszent módon azt javasolta, hogy az „alaptalan rágalmaktól meg kell védenünk Semjén Zsoltot”. Egyre többen kezdtek kihátrálni a rágalmazásokból. Arató Gergely kijelentése – „majd ha lesznek bizonyított információink, akkor azokat nyilvánosságra hozzuk” – pedig már burkolt beismerése annak, hogy a „Zsolti bácsi” névvel összefüggésbe hozott vádaskodás bizonyíték nélkül történt.

A Szőlő utcai ügyet jelenleg a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja, miután a Legfőbb Ügyészség az ügyet múlt héten ügyészi hatáskörbe vonta és soron kívüli nyomozást rendelt el. A Harcosok Órája című műsorban Orbán Viktor úgy fogalmazott, „az egész egy jól felépített kormánybuktatási kísérlet, ahol nem Semjén Zsoltot támadták meg, hanem azt akarták elérni, hogy emiatt fellázadjon ellenünk a fél ország”. Ezért is kulcsfontosságú feltárni a bűncselekmény mellett azt is, hogy kik, milyen célból és milyen logika alapján építették fel azt a narratívát, amely a tényállástól függetlenül előre gyártott vádakat és kész ítéleteket kínált a közvéleménynek.