Biztonság és gyermekvállalás

–  Előfordul, hogy egy a Családvédelmi akciótervhez hasonló nagyszabású intézkedéssorozat döcögősen indul, ám most nem hallani ilyen nehézségekről. Miért?

–  Közel négy és fél hónapos felkészülési idő volt rá, hiszen a Családvédelmi akcióterv indítását február 10-én jelentette be a miniszterelnök. Nem sokkal ezután információs kampány kezdődött a sajtóban, a Család.hu oldalon és a közösségi médiában. A folyamatos tájékoztatás révén párbeszéd jött létre a kormány, a családszervezetek és a családok között. Egyfajta közös felkészülés, aminek köszönhetően be lehetett építeni a visszajelzésekben fölvetetteket a megszülető jogszabályokba, és elvégezhették azokat az apró finomításokat is, amelyekre még szükség volt.

–  Lehet-e tudni, hogy hányan éltek az első hetekben az új lehetőségekkel?

–  Az első három héten összességében több mint tizenkétezren nyújtottak be igényt az újfajta támogatások valamelyikére. A babaváró támogatást a Magyar Államkincstár adatai alapján több mint háromezren igényeltek, közel háromezer család kérte jelzáloghitele csökkentését, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásának lehetőségével pedig mintegy 6400 nagycsalád élt. A csokról csak később érkeznek adatok, hiszen a bankok havi bontásban adnak tájékoztatást a jelentkezők számáról. Vélhetően a korábbiaknál többen veszik majd igénybe ezt a támogatást, hiszen az ingatlanpiaci adatok azt mutatták, hogy májusban és júniusban megfeleződött az adásvételi szerződéskötések száma. Az emberek az új szabályok életbelépését várták.

–  A demográfusok általában szkeptikusak az anyagi jellegű támogatásokkal kapcsolatban. Sokan közülük úgy látják, ezek bővülése csak nagyon lassan hoz eredményt, nem várható, hogy rövid idő alatt emelkedne a termékenységi ráta. Ön hogy véli?

–  Ez a megállapítás elsősorban az olyan alanyi jogon járó készpénzes juttatásokra vonatkozik, mint például a családi pótlék. Számos kutatás azonban azt mutatta, hogy jóval nagyobb a hatásuk azoknak a támogatási formáknak, amelyek munkavégzéshez vannak kötve. Nemrégiben jelent meg egy tanulmány, amely nagyon érdekes összefüggésekre hívta fel a figyelmet. Az adatai azt mutatják, hogy ha egy százalékkal csökken a nők munkanélküliségi rátája, akkor 0,6 százalékkal növekszik a családok gyermekvállalási kedve. Ugyanígy, ha egy százalékkal nő a bölcsődei férőhelyek száma, az 1,12 százalékos növekedést hoz a gyermekvállalási hajlandóságban. A kutatás arra is rávilágított, hogy a családi adókedvezményeknek is óriási a jelentőségük. Ha tíz százalékkal növekszik ez a kedvezmény, az két és fél százalékkal növeli a gyermekvállalás valószínűségét. Hasonlóan fontosak a lakhatási támogatások: ha ezek összege egy százalékkal nő, az 1,2 százalékkal növeli a vágyott gyermekek megszületésének esélyét. Mindez arra utal, hogy a családok elsősorban a biztos munkahelyre, a stabil jövedelemre és az ezekhez kapcsolódó támogatásokra építik a biztonságukat. Döntéseiket pedig befolyásolja a gyermekintézmények elérhetősége és a lakhatási támogatásokhoz való hozzáférés. Márpedig a magyar családpolitika legfontosabb zászlóshajói éppen ezek a támogatási formák. A KSH összegzése szerint elképzelhető, hogy ezek nélkül a termékenységi ráta ma is a 2011-es 1,23-as értéken állna, és akkor ma 88 ezerrel kevesebb kisgyermek élne Magyarországon.

–  Korábban sok fejtörést okozott a családpolitikusoknak, hogy többnyire a legszegényebb és a legnagyobb jövedelmű, legmagasabb végzettségű családokban született sokadik gyerek. A középiskolai végzettségű, közepes jövedelműek gyermekvállalási hajlandósága sokkal szerényebb. Ezen a helyzeten képesek-e változtatni a családtámogatási rendszer új elemei?

–  A Családvédelmi akcióterv minde­nek­előtt azt a társadalmi csoportot célozza meg, ahol a megszülető gyermekek száma leginkább elmarad a tervezettől. Az előzetes kutatásaink szerint várhatóan eredményesen, hiszen ebben a körben szintén nagy az érdeklődés a lehetőségek iránt. A gyermekvállalási korban lévő 18 és 45 év közöttiek átlagosan 2,3 gyermeket terveznek, és 54 százalékuk szeretne gyermeket a következő öt évben. Az is biztató, hogy 2010 óta jelentősen nőtt a házasságkötési kedv, évente 50 ezer fölött van az esküvők száma, miközben 2010-ben még 35 ezres mélyponton állt. Emellett a válások száma hatvan éve nem volt ilyen alacsony, mint ma. Mindez jelentősen javíthatja annak esélyét, hogy a vágyott gyerekek a közepes jövedelmű családokban is megszülessenek. A babaváró támogatás vagy a lakhatáshoz kötődő kibővült lehetőségek várhatóan tovább javítják majd ezeket az adatokat.

–  Milyen most a fiatalok gyermekvállalási hajlandósága?

–  Készítettünk egy kutatást, amelyben a 18–45 éveseket, vagyis a gyermekvállalási korban lévőket kérdeztük meg. A válaszadók háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy igénybe vennék valamelyik családtámogatási kedvezményt. A kutatásba bevontak közül a gyermekesek 47 százaléka fontolgatja, hogy gyermeket vállaljon a következő öt évben, az egyelőre gyermekteleneknek pedig 70 százaléka nyilatkozott hasonlóan. A családok értékelik, hogy a magyar családtámogatási rendszer rendkívül rugalmas, sok lehetőséget nyújt, de meghagyja a választás szabadságát is. A szakpolitikusok arra törekedtek a Családvédelmi akcióterv kidolgozásakor is, hogy a családok minden élethelyzetben valódi segítséget kapjanak. Senki sem szabja meg, hogy az adott támogatási formát hogyan, milyen mértékben és ki vegye igénybe a családon belül, ezt rájuk bízzuk. Egyébként Magyarországon a szoptatás időszakára járó csecsemőgondozási díjon kívül gyakorlatilag minden családtámogatási formával élhetnek az édesapák is. A nagyszülői gyed révén ma már a nagymamák vagy a nagypapák is aktívan részt vehetnek a kisgyermekek nevelésében. Ezek az intézkedések a családon belüli összetartozást is erősítik.

–  A kedvezmények rendszerét tekintve hol áll most Magyarország az Európai Unión belül?

–  Mi magunk is kíváncsiak voltunk a válaszra. Megvizsgáltuk a huszonnyolc uniós tagállam és tizenhét unión kívüli európai ország családtámogatási rendszerét. Összehasonlítottuk az igényelhető gyermekgondozási támogatásokat, az adózási és lakhatási kedvezményeket, a gyermekintézmények hálózatát, hogy csak néhányat említsek a szempontjaink közül. Az adatok azt mutatták, hogy a vizsgált országok között a magyar az egyik legbőkezűbb, legkomplexebb, legrugalmasabb és a leginkább sokszínű családtámogatási rendszer. A rangsorban Franciaországgal osztozunk az első helyen. A másodikon Lengyelország és Belgium áll, őket követi Csehország. Az összegyűjtött információk arra is rávilágítottak, hogy a közép- és kelet-európai országok önálló ágazatként tekintenek a családpolitikára. A nyugatiak és az északiak inkább a szociálpolitika részeként kezelik, ami egészen másfajta gondolkodást jelent.

–  Összességében milyen a Családvédelmi akcióterv nemzetközi megítélése?

–  Az uniós választások kampányidőszakában kaptunk ugyan kritikákat, de ezek alapvetően politikai indíttatásúak voltak. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a családpolitika az unión belül nemzeti hatáskörbe tartozik. Nem ildomos ezért kívülről beleszólni egyik tagállam családtámogatási gyakorlatába sem. Ám a negatív hangok mellett számos elismerést is kaptunk, amelyek azt mutatják, hogy kezd formálódni azoknak az országoknak a szövetsége, amelyek a családra értékként tekintenek, és kiemelt szakpolitikai területnek tartják a családpolitikát. Nem segélyezéssel akarják javítani a családok helyzetét, hanem a munkajövedelemre támaszkodva építik fel a támogatások rendszerét. Ezen a területen a közép- és kelet-európaiakhoz újabban csatlakoznak más tagállamok is, például Olaszország. Ami nem véletlen, hiszen komoly konzultációk folynak az érintett államok szakpolitikusai és családszervezetei között, sokat tanulunk egymástól.

–  Európában egyre ter­jednek az olyan hirdetések, amelyekben például a szállodák és az éttermek gyermekmentes övezetként igyekeznek vendégeket csábítani magukhoz. Magyarországon mi a helyzet?

–  Magyarországon ezzel ellentétben inkább a családbarát szolgáltatások köre bővül. Ez azt mutatja, hogy kezd változni a közgondolkodás, a családbarát szemlélet egyre nagyobb teret nyer. A változást erősíti az igénybe vehető családtámogatások rendszere is, ami azt sugallja, hogy a gyermek, a család érték, a „családbarátság” pedig olyan védjegy, amelyből profitálni lehet. A közgondolkodás átalakulása reményeink szerint megmutatkozik majd a termékenységi ráta emelkedésében, népesedési helyzetünk alakulásában is.