A családok az oktatási reform nagy nyertesei

A kormányzat elmúlt években meghozott döntései, intézkedései jelentős megújulást eredményeztek a köznevelési rendszer egészét illetően. Hét év alatt jelentősen emelkedett a gyermekintézményi férőhelyek száma, bővült az ingyenes étkeztetésben és tankönyvellátásban részt vevők köre, és növekedtek a pedagógusbérek is, miközben az oktatásra fordított kiadások az uniós átlagot is meghaladták.


A hároméves kortól kötelező óvodáztatás, a növekvő gyermeklétszám és a kisgyermekes szülők munkába állásának elősegítése érdekében az elmúlt hét évben jelentősen növelték a bölcsődei és óvodai férőhelyek számát. Míg előbbi 2010 óta 12 ezerrel bővült, utóbbi több mint 9 ezerrel. A gyed extra bevezetésének köszönhetően a bölcsődei szolgáltatást egyre több kismama szeretné igénybe venni, ezért 2018-ban a központi költségvetésből mintegy ötmilliárd forintot különítenek el a bölcsődék kapacitásának növelésére. A tervek szerint 2020-ra 60 ezerre nő a három éven aluli gyermekek elhelyezését biztosító bölcsődei férőhelyek száma. A gyermekintézmények létesítésére, valamint a meglévők korszerűsítésére összesen százmilliárd forintot szánnak a következő években.

A gyermekintézményekben egyébként ma kétezer-kétszázzal több szakember dolgozik, mint 2010 előtt. Ebben nagy szerepe van a pedagógus-életpályamodell bevezetésének, amelynek révén a szakmán belüli fizetések 2013 óta átlagosan 50 százalékkal emelkedtek.

A gyermekeket nevelő családok további támogatása és a rászorulók helyzetének javítása céljából jövőre minden eddiginél többet, 79 milliárd forintot biztosítanak az ingyenes gyermekétkeztetésre, valamint az erre jogosultak körének bővítésére. A kormány e téren most is szép eredményeket tud felmutatni: a gyermek­intézményekben jelenleg közel félmillió kisgyerek étkezik ingyen.

A gyermekétkeztetésen belül jelentős fejlődésen ment keresztül az iskolatejprogram is, 2010 óta több mint háromszorosára nőtt a benne részt vevő gyermekek száma. 2017-ben közel 450 ezer diák kap heti négy alkalommal tejet, joghurtot vagy kefirt, de ennél is többen – közel 550 ezren – kapnak rendszeresen gyümölcsöt, gyümölcslevet vagy zöldséget. Míg hét évvel ezelőtt csupán 600 millió, ma már hétmilliárd forint jut a tanulók egészséges táplálkozására.

2010 előtt nem létezett gyermekeknek szóló, államilag szervezett tömeges táboroztatási lehetőség sem. A 2012-ben elindított Erzsébet-program keretében eddig közel 400 ezer gyermek üdülhetett, táborozhatott térítésmentesen vagy kedvezményes áron. Csak idén több mint 5 milliárd forintot fordít a kormány a gyermekek üdültetésére.

Az idei tanévtől bővült az ingyenes tankönyvellátásban részt vevők köre is. 2017 szeptemberétől az elsőtől a kilencedik évfolyamig minden diák automatikusan ingyen kapja a tankönyvet. Az állami kiadású tankönyvek ára egyébként az elmúlt időszakban átlagosan negyven százalékkal csökkent, ami szintén nagy segítséget jelent a szülőknek.

A tervek szerint legkésőbb a 2018/19-es tanév végére Magyarország minden köznevelési, szakképzési intézményébe eljut a szupergyors internetszolgáltatás is a nagy sávszélességű adatátviteli lehetőséget biztosító kapcsolaton keresztül, valamint az épületen belüli wifirendszerek is kiépülnek. A Digitális Oktatási Stratégiának köszönhetően pedig több mint 45 ezer tanári és tantermi laptop, valamint 19 ezer diákoknak járó tablet kerül az iskolákba.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemrégiben bejelentette, új, átfogó iskolafejlesztési program kezdődik: 81,2 milliárd forintos forrásból csaknem négyszáz település 527 intézménye újul meg. 436 általános iskolát és középfokú intézményt felújítanak, 91 esetben bővítések történnek. A munkák során korszerűen felszerelt tantermeket alakítanak ki, megújulnak a nyelvi képzési helyszínek, informatikai eszközök érkeznek. Ilyen nagy volumenű iskolafejlesztési program az elmúlt harminc évben nem volt.

Jövőre 572 milliárd forinttal több áll rendelkezésre az oktatásra, mint a 2010-es költségvetésben. Az oktatásra fordított kiadások az uniós átlagot is meghaladják.