Bojkott és botránypolitizálás

– A listán mandátumot nyerő képviselők közül többen (Márki-Zay Péter, Dobrev Klára, Karácsony Gergely) bejelentették, hogy nem veszik át a mandátumukat. Sőt, Márki-Zay Péter parlamenti helyét illetően vita bontakozott ki róla, hogy kinek adja át. Nem volna szükséges a választási törvényt úgy módosítani, hogy a mandátumokkal ne lehessen sáfárkodni?

– A választásokra és a mandátumszerzésre vonatkozó jogforrások kimerítő szabályozást nyújtanak, a jóhiszemű joggyakorlás alapelvét pedig jogrendszerünk általános jelleggel deklarálja. A baloldal ezt tervezi ismét megsérteni. Bár itt listáról bejutó politikusokról van szó, nem pedig egyéni mandátumot szerző képviselőkről, őket is a nép juttatta a parlamentbe. A választók számára nyilvánosak voltak a pártlisták, a szavazók pedig ezekről vélelmezhetően tájékozódtak is. Így ha a nemzet tagjai a voksukat egy adott listára adták le, azzal előre meghatározott politikusokra is szavaztak. Akik ennek ellenére nem vesznek részt az Országgyűlés munkájában, azok a népszuverenitás elvével helyezkednek szembe. Az Alaptörvény deklarálja, hogy a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A választók tehát előre meghatározott listán szereplő jelöltekre adták le a voksaikat, ha pedig valaki nem veszi fel az így megszerzett mandátumot, az a nép döntését hagyja figyelmen kívül, ez pedig a nép hatalma korlátozásának minősül.

– A Momentum bojkottálja a parlament alakuló ülését. Milyen következményekkel jár, ha egy képviselő távol marad az alakuló üléstől?

– Az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. A miniszterelnöknek és az Országgyűlés tisztségviselőinek – házelnök, alelnök, háznagy, jegyző – megválasztása, a képviselők eskütétele is az alakuló ülésen történik. A távolmaradás jogkövetkezménye az, hogy a megválasztott politikus nem tudja megkezdeni képviselői munkáját. Mindez az alkotmányos renddel és az államisággal szembeni tiszteletlenségként értékelhető. Az országgyűlési képviselők munkája az eskü letételével, az esküokmány aláírásával, a mandátum felvételével kezdődik. Ezek megtételéig a képviselő az Országgyűlésről szóló törvény értelmében az Országgyűlés és a bizottságok ülésein nem vehet részt, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt.

– A törvény szerint azonban utólag is letehető a képviselői eskü. Milyen esetekben van erre jogi lehetőség?

– A házszabály a képviselői eskü letételét kifejezetten az alakuló üléshez köti: „A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadását követően az alakuló ülésen tesznek esküt.” Ez alól a jogszabály csupán az időközi választás, a listán megüresedett mandátum, valamint az alakuló ülésről történő távollét esetében enged kivételt. Utóbbi azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor valaki elháríthatatlan külső akadály, például betegség következtében nem tud részt venni az Országgyűlés megalakulásán. A jogalkotó célja nyilvánvalóan nem az volt, hogy lehetőséget biztosítson rá, hogy egyes képviselők szándékosan, figyelemfelkeltési céllal bojkottálják Magyarország törvényhozásának rendes működését.

– Donáth Anna, a Momentum elnöke azt mondta, nem legitimálhatják a rendszert azzal, hogy eljátsszák a parlamenti demokráciát, ezért a választókat ők „elsősorban a törvényalkotáson kívül” fogják képviselni. Hadházy Ákos pedig azzal biztatja az ellenzéki képviselőket a parlamenti bojkottra, hogy szerinte részt venni az Országgyűlés munkájában „ugyanúgy kollaboráció lenne, mint ahogy Putyin parlamenti ellenzékének munkája is csak Putyin hatalmának legitimálására elég”. Mi a véleménye ezekről a nyilatkozatokról?

– Donáth Anna és Hadházy Ákos képviselői hivatáshoz méltatlan kijelentéseinek nem titkolt célja, hogy Magyarország legfőbb népképviseleti szervének a közjogi helyzetéhez méltó működését akadályozza. Az Országgyűlés ugyanis újkori demokráciánk legfontosabb alkotmányos intézménye és a népszuverenitás letéteményese, és mint ilyennek törvényhozó és a végrehajtó hatalom feletti ellenőrző feladatainak gyakorlása a demokratikus állami működés nélkülözhetetlen feltétele.

– Nem volna időszerű egy olyan törvénymódosítás, hogy aki szándékosan, obstrukciós céllal nem vesz részt a plenáris üléseken, az elveszíti a mandátumát?

– Az Országgyűlésről szóló törvény expressis verbis rögzíti, hogy a képviselők joga és kötelessége kezdeményezően részt venni az Országgyűlés munkájában, és elősegíteni annak eredményes működését. Ebből következik, hogy valamennyi országgyűlési képviselő közös kötelessége, hogy jelen legyen a parlamenti üléseken és szavazásokon, illetve azon bizottságnak az ülésein, amelynek a tagja. Megdöbbentő és egyben a történelmi vereség egyik lehetséges okaként értékelhető az az elszomorító tény, hogy az ellenzéki képviselők nem kívánják ellátni a fizetésükért cserébe megkövetelt, tisztségükkel együtt járó feladataikat. Azt eddig is tapasztalhattuk, hogy a hazai baloldal a nemzetközi fórumok előtt minden erejével azon dolgozik, hogy minél jobban megnehezítse Magyarország és a magyarok mindennapjait. Az azonban a rendszerváltás óta mind ez ideig elképzelhetetlen volt, hogy egyes politikai erők és azok képviselői megkérdőjelezve és elvitatva a magyar választópolgárok demokratikus döntését, szántszándékkal szabotálják az Országgyűlés munkáját. Amennyiben a jövőben általánossá válik, hogy az ellenzék arra kívánja felépíteni politikai stratégiáját, hogy akadályozza a magyar állam normális működését, úgy ehhez a nemzeti érdekkel ellentétes jelenséghez a jognak alkalmazkodnia kell.

– Kell-e ön szerint a képviselők kötelezettségeit szigorúbban szabályozni?

– Ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban feltüntetett szavazások időpontjában nem határozatképes, és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor az előzetes bejelentés nélkül távol maradó képviselő adott havi teljes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti. Továbbá ha a képviselő igazolatlanul távol marad az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének vagy üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett, szavazatszámláló gép alkalmazásával megtartott szavazásainak több mint egynegyedéről, adott havi teljes tiszteletdíja az igazolatlan távolmaradás mértékével megegyezően csökken. Igazolatlannak az a távolmaradás minősül, amelyet a képviselőcsoport vezetője nem igazolt vagy amelynek igazolását a házelnök nem fogadta el. Magyarország Alaptörvényének értelmében az ország­gyűlési képviselő megbízatása megszűnik, ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. Ennek megállapításáról a parlament a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz. A törvény tehát tartalmaz szankciókat arra az esetre, ha egy képviselő nem látja el méltó módon a feladatait. Jogi vita tárgyát képezheti, érdemes volna-e szigorúbb szankciórendszert bevezetni a munkától szándékosan távol maradó képviselőkkel szemben, de én azt gondolom, hogy a nemzeti érdek szempontjából mindenekelőtt az volna előremutató, hogyha a baloldalon is politikai alapvetésként fogadnák el: a felhatalmazást a választók, a magyar nemzet és a közjó szolgálatára kell használni, nem pedig botránypolitizálásra.