Bóka János úgy fogalmazott: „az Európai Unióban változásra van szükség. A változás katalizátora ma szerte Európában a nemzeti és szuverén Európa-politika, amelynek képviselői számos tagállamban már megkerülhetetlen tényezők.”

Hirdetés

A politikus a Nemzeti érdek és európai együttműködés – A Bajnai Gordonnal készített HVG-interjú margójára címmel közölt bejegyzésében azt írta: a nemzeti és szuverén Európa-politika abból indul ki, hogy az európai együttműködés a szuverén tagállamok által meghatározott nemzeti célkitűzések megvalósításának eszköze. Nem a célokat igazítja az együttműködéshez, hanem az együttműködést a célokhoz – mutatott rá.

Bóka János kiemelte: ha például önmagában az „euró bevezetését” tekintjük célkitűzésnek, feje tetejére állítjuk a helyes nézőpontot. A valódi kérdés az, mennyiben szolgálják ezek az eszközök a nemzeti célkitűzések megvalósítását, illetve hogyan állíthatók ezek az eszközök a nemzeti célkitűzések szolgálatába. Ha nem ezt az utat követjük, akkor valójában lemondunk a nemzeti célkitűzések meghatározásának jogáról. „A szuverenitásunkról – ha úgy tetszik” – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Azt írta: a nemzeti és szuverén Európa-politika szempontjából hasonlóan feje tetejére állított gondolkodás az egyhangú döntéshozatal kapcsán (és itt szándékosan nem vétóról„ beszélek) az ”árulásról„ értekezni. Ez ugyanis azt sugallja, hogy létezik a tagállami érdekektől és álláspontoktól független európai érdek.

”Ha a magyar nemzeti érdek képviselete az európai érdek vagy álláspont elárulása, akkor valójában az európai döntéshozatali rendszerrel van valami alapvető probléma„

– fogalmazott Bóka János.

Kiemelte: a magyar nemzeti érdek az, hogy az Európai Unió (EU) képes legyen pragmatikus kapcsolatok fenntartására a világ valamennyi nagyhatalmával – ”és szerintünk ez az EU alapvető érdeke is„.

”Az az álláspont, ami nem tükrözi megfelelően a magyar szempontokat, nem valódi európai álláspont. Ennek a helyzetnek a megoldása pedig nem a nemzeti álláspontok kívülről történő megváltoztatása, mert a nemzeti álláspont kialakítása a nemzeti politikai intézményrendszer feladata. És ezzel ismét a nemzeti célkitűzésekhez és a szuverenitáshoz jutunk el„ – írta Bóka János.

Rámutatott: a nemzeti és szuverén Európa-politika legnagyobb aktuális dilemmája, hogy lehetséges-e autonóm és cselekvőképes EU-t létrehozni a tagállami szuverenitás sérelme nélkül.

”Jelenleg a szuverenitás elleni támadás számos hatását tapasztaljuk a teljes tagállami hatásköri spektrumban anélkül, hogy látnánk egy globálisan autonóm és cselekvőképes EU életjeleit. És a két jelenség szerintem egymással összefügg: egy autonóm és cselekvőképes EU nem a valódi politikai konszenzus megkerülésével vagy kizsarolásával, hanem annak megteremtésével hozható létre„

– fogalmazott Bóka János, majd azt írta: az EU-n belüli folyamatok most éppen az ellenkező irányba haladnak, és szerinte ennek ellentartani nemcsak magyar nemzeti érdek, hanem az EU alapvető érdeke is.