Bóka János az eseményen hangsúlyozta: az Európai Unió változik, és változnia is kell, Magyarország az EU tagjaként az unió sikerében érdekelt. Rámutatott arra, hogy Magyarország uniós tagsága a 20 évvel ezelőtti belépéskor, és ma is általános támogatottságot élvez, a tagságnak húsz éve sem volt és ma sincsen alternatívája.

Hirdetés

Magyarország kulturálisan és történelmileg Európához kötődik, „a mi helyünk Európában van és az EU-ban”, az európaiság a modern magyar identitás szerves része. Magyarország biztonsága csak erős védelmi közösség részeként garantálható, ennek egyik pillére a NATO, a másik az EU – szögezte le. A magyar gazdaság nyitott, és exportvezérelt, függ a külföldi beruházásoktól, ezért elképzelhetetlen a növekedési célokat és fejlesztési célkitűzéseket megvalósítani az egységes belső piachoz való korlátlan hozzáférés nélkül – mondta. Hangsúlyozta: a kormányon belül nincsen vita az ország uniós tagságáról.

„Az uniós tagság nem jelenti a történelem végét, a világ változik, a viszonynak is folyamatosan változnia kell”

– tette hozzá.

Az elnökség prioritásai közé sorolta az unió versenyképességét, és jelezte: az EU 1992-ben még a világ gazdaságának több mint 21 százalékát képviselte, ez 2022-re 14,8 százalékra zsugorodott. A versenyképesség helyreállításához nélkülözhetetlen a demográfiai kihívások kezelése, ide értve a szakképzett munkaerő biztosítását a legfontosabb iparágakban, valamint az európai gazdaság nyersanyagokhoz és megfizethető energiához való hozzáférésének biztosítása – mondta.

Korábban írtuk

Megjegyezte, hogy az európai tőkepiac fejlettsége elmarad az Egyesült Államok tőkepiacának fejlettségétől, ami versenyhátrányt okoz. Az elmúlt évek legnagyobb kudarca értékelése szerint a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), amelynek megvalósítása jelentősen elhúzódott, végrehajtása lassú, adminisztratív terhei jelentősek. A zöld átmenet megvalósítása is kudarcnak tekinthető, máig nem lehet megmondani, hogy a kijelölt út a klímasemlegességhez milyen pénzügyi erőforrásokat követel és milyen gazdasági hatásokkal jár – jelezte.

A magyar elnökség kiemelt feladatának tekinti egy új európai versenyképességi megállapodás elfogadását, amely az ipari átállásra, a munkaerő- és demográfiai problémák kezelésére, illetve az innovációba és készségekbe való befektetésekre, valamint a finanszírozás megújítására koncentrál. Ezeken a területeken az elmúlt több mint tíz évben nem történt előrelépés – mondta. Az európai versenyképesség központi témája lesz az EU állam és kormányfői informális tanácsa november 8-i budapesti ülésének – ismertette. Bóka János fontosnak nevezte, hogy az EU legsikeresebb programját, a Kohéziós Politikát is úgy fejlesszék tovább, hogy az a jövőben is képes legyen teljesíteni eredeti céljait, az elmaradott régiók felzárkózását.

A Kohéziós Politika megújításáról elmondta: olyan javaslatok is megjelentek, amelyeknek nincsen szerződéses alapja, így példátlan módon előállhatna az a helyzet, hogy a kevésbé fejlett tagállamok finanszíroznák a növekedésben megrekedt gazdagabb tagállamok növekedési potenciáljának helyreállítását. Kitért arra, hogy a magyar elnökség alatt kezdődik meg az új, többéves uniós költségvetés tervezése. Az Európai Bizottság korábbi tervei szerint az egész uniós költségvetést a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz modelljére fűznék fel, a főösszegét pedig szinten tartanák.

Az elképzelések szerint a hagyományos politikák irányából az új, versenyképességet növelő politikák irányába tolódna el a finanszírozás. Ugyanakkor ez azt is jelentené, hogy a már magasabb fejlettségi szintű tagállamoknak kedvező politikákat finanszírozná az EU nagyobb mértékben – mondta. Ennek következtében reálértéken kevesebb forrás állna rendelkezésre, és az ezekhez való hozzáférés még szorosabban összefüggne a végső soron a Bizottság által meghatározott politikai kritériumok teljesítésével – hangsúlyozta a miniszter.

Közölte: a költségvetési keret előkészítése a bővítéstől is függ, ez az elnökségi prioritások között szintén fontos. Kitért arra, hogy egyes tagállamok szerint a bővítés nem függetleníthető az EU belső reformjától. A dilemma Ukrajna: az egyik forgatókönyv szerint a teljes jogú tagságot legalább több évtizedig tartó átmeneti időszak előzné meg, a másik forgatókönyv szerint megszűnne a ma ismert kohéziós és mezőgazdasági politika – mondta.

Felvetése szerint a valódi szándék talán éppen ez, a mezőgazdasági és kohéziós politika felszámolása, és a tagállami egyenlőség tabujának a megdöntése.

„A bővítés pedig csak eszköz, aminek nem kell feltétlenül eredményeket hoznia, legalábbis ha a Nyugat-Balkán húszéves ”előszobáztatását„ nézve ez a narratíva elég meggyőző”

– jegyezte meg Bóka János. Kiemelten fontos a magyar elnökség számára, hogy a bővítési folyamatokban is kézzelfogható eredményeket tudjon felmutatni – húzta alá.