Bóka János: Magyarország nem támogatja az Ukrajnával kapcsolatos zárónyilatkozatot
A csütörtökön kezdődő uniós csúcs Ukrajnával kapcsolatos zárónyilatkozatát Magyarország nem tudja támogatni, mert az ukrán csatlakozási folyamat felgyorsítására hív fel, ami ellentétes a magyar kormányzati állásponttal – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben kedden.Az EU-tagországok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását megelőzően nyilatkozva Bóka János hangsúlyozta: a tanácsülésnek az uniós csúcstalálkozó Ukrajnával kapcsolatos zárónyilatkozatát Magyarország azért sem tudja támogatni, mert számos stratégiai ponton ellentétes a magyar állásponttal és a magyar nemzeti érdekekkel.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban „nehéz látni”, hogy az ukrán gazdaság jelenlegi állapotában bármilyen módon erősíteni tudná Európa versenyképességét – hívta fel a figyelmet. Ukrajna uniós csatlakozása, újjáépítése, az ukrán állam működtetése, hadsereg finanszírozása, beláthatatlan költségekkel terhelné meg az európai uniós és a tagállami költségvetéseket – hívta fel a figyelmet.
A versenyképességi kihívásokat illetően Bóka János közölte: Magyarország üdvözli, hogy az Európai Tanács ülésének erős versenyképességi fókusza lesz.
„Különös fontosságot tulajdonítunk az európai autógyártás jövőjének, ami nélkül versenyképes európai iparról nem lehet beszélni”
– fogalmazott.
A miniszter különösen fontosnak nevezte továbbá a magas energiaárak mérséklését, mellyel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország azt szeretné látni, hogy felülvizsgálják azokat a szabályozásokat, amelyek az Európai Unió részéről hozzájárulnak a magasabb energiaárakhoz, köztük a szankciós rendszer, a kötelező gáztározási időszakok, illetve a szén-dioxid-kvóta kibocsátási rendszer.
A csúcs napirendjén szereplő 2025-ös jogalkotási programmal, illetve a 2025-2029 közötti időszak jogalkotási prioritásainak az áttekintésével kapcsolatban Bóka János kijelentette: a magyar kormány ezeket a dokumentumokat nem tudja támogatni. Elsősorban azért, mert az úgynevezett jogállamisági feltételesség további kiterjesztésére és megerősítésére tesz javaslatot, amit Magyarország politikai és ideológiai nyomásgyakorlási eszköznek tekint – fejtette ki. A dokumentum jelenlegi formájában továbbá nem tükrözi a magyar prioritásokat, egyebek mellett azért, mert a migráció tekintetében nem az innovatív megoldásokra, hanem a migrációs paktum végrehajtására helyezi a hangsúlyt. „Ez nekünk elfogadhatatlan” – húzta alá a miniszter.
Hozzátette: az európai civil szervezetek finanszírozásának átláthatóságáról is fontos lenne szót ejteni, ugyanakkor – mint kiemelte – ez sem látható a dokumentumban. A miniszter továbbá nagyon fontosnak nevezte azt, hogy a jogállamisági és integritáskérdések az európai uniós intézményekkel kapcsolatban is előtérbe kerüljenek. Az Európai Parlament legújabb botránya erre különös éllel világított rá – hívta fel a figyelmet nyilatkozatában az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
