Magyarországnak rendkívül összetett a kapcsolata az európai intézményekkel
Nem létezhet versenyképes Európai Unió versenyképes tagállamok nélkül – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden egy nemzetközi sajtószemináriumon Budapesten, ismertetve a magyar EU-elnökség főbb céljai mellett ismertetve az uniós politikai folyamatokat.A Danube Institute szervezésében tartott sajtószeminárium színhelyéül a szingapúri székhelyű Asia-Europe Foundation (ASEF) kormányközi szervezet a magyar EU-elnökség miatt választotta Budapestet, azzal a céllal, hogy növelje a konnektivitást a két régió között, és lehetőséget teremtsen arra, hogy a médiaszakemberek megismerkedhessenek egymás politikai kultúrájával.
Bóka János azt mondta: Magyarországnak rendkívül összetett a kapcsolata az európai intézményekkel, a kormány meglátása szerint az Európai Unió többet is tehetne állampolgáraiért. Az európai polgárok változást akarnak több kulcsfontosságú területen. Ennek érdekében a változás igénye a magyar elnökség programjának részévé vált – tette hozzá.
A miniszter szerint Magyarország számára a kezdetektől világos volt, hogy EU-elnökségének politikai alapüzenete az Európai Unió versenyképessége lesz. A kormány már akkor erre összpontosított, mielőtt ez divattá vált volna az Európai Unióban, amikor még minden „a zöld átmenetről”, a migrációról és a menekültügyről szólt – emelte ki.
Az Európai Unió versenyképessége egyre csökken, a termelékenység lemaradásban van, vesztésre áll a nemzetközi piacokon, strukturális gyengeségeket kell orvosolnia – jelentette ki a miniszter.
Hangsúlyozta: versenyképes Európai Unió nem létezhet versenyképes tagállamok nélkül. A magyar elnökség egyik fő céljának az új európai versenyképességi paktum megkötését nevezte, amely az európai intézmények, a tagállamok, a gazdasági szereplők és az európai polgárok közötti megállapodás az Európai Unió versenyképességének fokozását célzó széles körű reformokról. De ehhez meglátása szerint előbb ki kell bővíteni az egységes piacot, és látni kell azokat a területeket, ahol az egységes piac nem működik jól.
Bóka János szerint nagy szükség lenne az infrastruktúra fejlesztésére a kontinens észak-déli tengelyén. Az elmúlt öt évben az Európai Unió egyetlen olyan beruházást sem finanszírozott, amely a fosszilis energiahordozók szállításának infrastruktúráját érintette volna, pedig e nélkül a „nagy átmenet” sem valósulhat meg – emlékeztetett.
Rámutatott, hogy a geopolitikai környezet és a szomszédságunkban folyó háború miatt a figyelem Európa biztonsági és védelmi kapacitásaira és az európai védelmi iparra is összpontosul. Európa nem képes gondoskodni saját biztonságáról, ezért a magyar elnökség másik célja az európai biztonság- és védelempolitika megerősítése az európai védelmi iparra alapozva – jelentette ki.
Egyesek szerint Európának érdekében áll, hogy támogassa Ukrajna védelmi törekvéseit, és ehhez mérten minden célt másodlagosnak tekintenek. Azonban létezik egy ezzel ellentétes álláspont is, amely szerint Ukrajna katonai és biztonsági támogatásának elkülönített stratégiai célnak kell lennie – mondta. Ezt a kérdést „egy másik diskurzus álcájának” nevezte, amely szerinte az európai vagy transzatlanti védelmi ipar támogatása közötti választásról szól. Utóbbi elmondása szerint az amerikai védelmi ipar európai pénzből finanszírozása az ukrán biztonsági igények kielégítéséért.
Bóka János a főbb elnökségi célok közé sorolta az illegális migrációval kapcsolatos kihívások kezelését. A prioritások között az EU bővítéséről is beszélt, a stratégiailag fontos Nyugat-Balkánt és Ukrajna európai uniós tagságának problémáját említve.
