Bóka János: Továbbra sincs konszenzus a befagyasztott orosz banki vagyon felhasználásáról
Továbbra sincsen konszenzus az Európai Unióban a befagyasztott orosz banki vagyon felhasználásáról Ukrajna finanszírozására – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben.Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Bóka János elmondta: a tagállami vezetők csütörtökön kezdődő tanácskozásának előkészítése során meghatározó kérdés Ukrajna finanszírozása, amely minden tagállam szerint kiemelt politikai jelentőségű napirendi pont lesz. Jelenleg egyetlen verzió van napirenden, mégpedig a befagyasztott orosz banki vagyon felhasználása, azonban ebben továbbra sincs egyetértés – jelentette ki.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország Szlovákiával egyetértésben jogi, politikai és pénzügyi aggályait fejezte ki. Hasonló értelemben szólt hozzá Belgium is; a belga álláspont szerint a felajánlott politikai, jogi és pénzügyi garanciák egyelőre nem állnak rendelkezésre. A kérdésben az egyeztetések folytatódnak – mondta.
A tanácskozás napirendjén szerepelt a következő hétéves uniós költségvetési keretterv (MFF) is, amelyről a vezetők első politikai szintű eszmecseréjére kerül sor. Bóka János tájékoztatása szerint a dán uniós elnökség egy tárgyalási keretet, úgynevezett „negoboxot” terjesztett elő, amelynek alkalmasságáról megoszlanak a tagállami vélemények. Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek szerint a keret nem jeleníti meg megfelelően azokat az alapvető stratégiai kérdéseket, amelyekben állam- és kormányfői döntés szükséges.
Bóka János példaként említette azt az elképzelést, amely szerint a közös agrárpolitika, a kohéziós politika és a belügyi alapok forrásait egy egységes alapba vonnák össze. Véleménye szerint ez olyan alapvető kérdés, amely vezetői szintű vitát igényel. Ugyancsak kulcskérdésnek nevezte a kondicionalitások rendszerét, beleértve nemcsak az új, hanem az általános költségvetési kondicionalitás kérdését is, amely jelenleg nem szerepel döntési pontként a dán tárgyalási keretben. Emlékeztetett: az előző hétéves költségvetési keret elfogadásának is része volt a kondicionalitásról szóló döntés, ezért ezt a kérdést a következő MFF esetében is napirendre kell venni.
„Mindaddig, amíg a kondicionalitások kérdésében nincsen konszenzus, addig mi nem látjuk a megállapodást, az MFF jövőjét illetően sem”
– szögezte le a miniszter.
Mint mondta, a mostani tanácskozás során a miniszterek megkíséreltek megállapodásra jutni a bővítésre vonatkozó tanácsi következtetésekről is, ám konszenzus nem született.
„Magyarország nem tudta támogatni a szöveget, így tanácsi következtetések elfogadására nem került sor”
– hívta fel a figyelmet. Bóka János szerint a dokumentum kiegyensúlyozatlan volt: valótlan képet festett Ukrajna előrehaladásáról és felkészültségéről, irreális politikai célkitűzéseket fogalmazott meg, miközben negatív irányban elfogult a Nyugat-Balkánnal és Georgiával szemben. Magyarország ezzel a döntéssel azt az üzenetet kívánta közvetíteni, hogy a bővítési politika újraegyensúlyozására van szükség – mondta.
Arról is beszámolt, hogy tanácsülést megelőzően kormányközi konferenciát tartottak Montenegró részvételével, amelyen a csatlakozási tárgyalások során öt újabb fejezet lezárásáról született döntés. Ezzel kapcsolatban elmondta: Montenegró célja, hogy 2026 végéig befejezze a csatlakozási tárgyalásokat, amit Magyarország megvalósíthatónak tart és teljes mértékben támogat. Hozzátette: a magyar álláspont szerint a tárgyalások előrehaladottsága miatt indokolt lenne egy ad hoc munkacsoport összehívása Montenegró csatlakozási szerződésének szövegezésére, bár erről egyelőre nincs konszenzus a tanácsban.
