Bóka János: Vissza kell térni az alapszerződések szelleméhez

Bóka János szerint a siker egyrészt köszönhető az együttműködésnek az előző belga és spanyol elnökséggel, másrészt annak is, hogy felvették a kapcsolatot a magyar elnökséget követő lengyel-dán-ciprusi trióval is. Az elindított kezdeményezések folytatódhatnak, hiszen fél év alatt nem lehet mindent megvalósítani – tette hozzá.

A tárcavezető emlékeztetett: a versenypiac jövőjéről szóló Letta-nyilatkozat és az unió versenyképességével foglalkozó Draghi-jelentés elég jól leírta, hogy az Európai Unió (EU) súlyos versenyképességi válságban van. Az EU veszített nemzetközi piacaiból, csökkent részesedése a világ összjövedelmének előállításából, kereskedelmi háborúkat folyat, emellett az európai zöld politikát európai iparpolitika nélkül kívánta megvalósítani – sorolta a miniszter.

Ezek a több mint egy évtizede zajló folyamatok ahhoz vezetnek, hogy az EU elveszíti növekedési lehetőségeit, a munkahelyek nem lesznek fenntarthatók és a bérek sem lesznek versenyképesek. A változtatáshoz szükség volt arra, hogy az uniós vezetők maguk is kijelentsék, hogy a problémával a legfelsőbb politikai szinten kell foglalkozni, az elkövetkező öt évben az EU intézményeinek figyelmét erre a területre kell összpontosítani – emelte ki Bóka János.

A miniszter nagy politikai teljesítménynek értékelte, hogy megszületett a Budapest-nyilatkozat, az EU állam- és kormányfőinek konszenzusos politikai nyilatkozata, amely konkrét feladatokat tűz az EU intézményei elé.

Például azt, hogy az elkövetkező fél évben 25 százalékkal kell csökkenteni az EU gazdasági szereplőit terhelő jelentéstételi kötelezettségeket, a túlszabályozást, és lépéseket kell tenni az unióban tapasztalható, a versenyképességet gátló magas energiaárak csökkentésére – jelezte.

Emellett kiemelt figyelmet kell élveznie a belső piac kiteljesítésének, a bank- és tőkepiaci unió létrehozásának, egy új kereskedelempolitika kidolgozásának, továbbá minden területen átívelő figyelmet kell kapnia a versenyképességnek.

Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye, amely a következő évekre meg fogja határozni az uniós intézmények működését – foglalta össze Bóka János.

A miniszter szerint az EU versenyképességének hanyatlása jelentős mértékben az unió és az európai intézmények elhibázott politikai döntéseinek tudható be, és az előrelépéshez elengedhetetlen visszatekinteni a hibás politikai döntésekre.

Ezek közé sorolta, hogy az európai kereskedelem- és vámpolitika az elválasztáson, az elszigetelésen és a blokkosodáson alapult, ami jelentősen csökkentette az EU gazdasági potenciálját, továbbá azt is, hogy a zöld átmenetet az európai ipari szereplőkkel konfliktusban és az európai mezőgazdasággal harcolva valósították meg.

Bóka János kérdésesnek nevezte, hogy azok az uniós intézmények és vezetők, akik maguk is hozzájárultak a jelenlegi helyzet kialakulásához, képesek lesznek-e kivezetni az EU-t ebből a válságból. A változás érdekében az EU tagállamainak és polgárainak folyamatos nyomást kell gyakorolniuk az európai intézményekre – mondta, megjegyezve, hogy a Budapest-nyilatkozat is egy ebbe az irányba tett lépés.

Kitért arra a célkitűzésre is, hogy azokat a jogállami standardokat, illetve a jogszerűség alapvető követelményeit – mint az objektivitás, pártatlanság és a tagállamok egyenlősége -, amelyeket az Európai Bizottság nagy előszeretettel szokott számon kérni a tagállamokon, a tagállamok is kérjék számon az európai intézmények működésén.

„E területen néhány kezdeti lépést sikerült tenni, de az európai intézmények merev ellenállásába ütköztek”

– közölte Bóka János.

„Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint az Európai Bizottság az elmúlt tíz évben egyértelműen politikai jellegű testületként működött, amelyik a saját politikai agendáját igyekszik érvényesíteni, akár a tagállami akarattal szembehelyezkedve is. Mindezt teszik az európai alapszerződések ”rendkívül rugalmas értelmezésével„, ami a jogszerűség próbáját csak ”némi rásegítéssel„ állja ki ”

fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: az EU hatékony működéséhez vissza kell térni „az alapszerződések betűjéhez és szelleméhez”, illetve ahhoz, hogy az európai intézmények az általuk gyakorolt hatáskörökre szorítkozzanak, és a közösen meghatározott feladatokat a tagállamokkal együtt és ne a tagállamok ellenében hajtsák végre.

Bóka János szomorúnak és aggodalmat keltőnek nevezte az Erasmus-ügyet, amely szerinte rámutat az EU működésének valamennyi diszfunkciójára. A kiindulópontnak az egyik „jogállamiságinak nevezett eljárást” jelölte meg, amely az uniós forrásokhoz, illetve programokhoz való hozzáférések korlátozásán keresztül igyekszik a magyar kormányt bizonyos politikai pozíció felvételére rákényszeríteni.

Ennek egyedüli célja a politikai nyomásgyakorlás; semmi köze nincs az uniós források vagy az európai alapértékek védelméhez – jelentette ki. Megjegyezte: ennek a politikai küzdelemnek – amelynek az EU alapszerződései szerint nem is lenne helye – estek túszul a magyar hallgatók, kutatók és intézmények „egy nyilvánvalóan jogellenes és nyilvánvalóan diszkriminatív bizottsági és tanácsi döntésnek köszönhetően”.

„A magyar kormány eddig is minden politikai és jogi eszközt igénybe vett a diszkriminatív helyzet felszámolása érdekében, és ezt teszik a jövőben is annak érdekében, hogy a magyar diákok és kutatók hozzájussanak az őket megillető forrásokhoz és programokhoz”

– zárta szavait Bóka János.