Bölcsen kell dönteni

– Az esélyeket tekintve mennyire jelent tehertételt, hogy Simonka György, a körzet korábbi országgyűlési képviselője korrupciós vádakkal áll a bíróság előtt?

– Leginkább a Fidesz helyi csoportjait érintette hátrányosan az ügy, ugyanis míg korábban a választókörzet mind a 27 településén jelen voltunk, most csak 14 helyen van ilyen csoport. Jó hír azonban, hogy érkezésemmel és munkámmal olyan településen is elkezdtek magukhoz térni a Fideszt támogató szimpatizánsi közösségek, ahol a csoport korábban megszűnt. Bízom benne, hogy a programommal őket is meg tudom szólítani, és engem támogatnak április 3-án.

– Az ellenzék a jobbikos dr. Szabó Ervin mögé sorakozott fel. Teljes az ellenzéki egység?

– A választási matematika nem úgy működik, ahogy sokan elképzelik. A 2020-as szerencsi időközi választás is bebizonyította, hogy az ellenzéki szavazatok automatikusan nem adódnak össze. 2018-ban a Fidesz listája a szerencsi körzetben 47 százalékot kapott, míg két évvel később Koncz Zsófia 52 százalékkal győzte le az egyetlen ellenzéki jelöltet.

– Szabó Ervin szerint Simonka György képviselősége alatt semmilyen beruházás nem érkezett Dél-Békésbe. Igaz ez?

– Nem.

– Mi az igazság?

– Az utóbbi 12 évben jelentős útfejlesztések valósultak meg vagy vették kezdetüket. Útfelújítások zajlanak Orosháza és Szentes között, megújul a 4406-os számú Orosháza–Szentes összekötő és a 4405-ös számú összekötő út is. Ez utóbbi ráadásul nem csak egyszerű felújítás, hanem komplex beruházás, aminek eredménye a főúti minősítés lesz. Az elmúlt évtizedben a választókerületben több mint 122 kilométer útszakaszt hoztak rendbe mintegy 15 milliárd forintból. És ne feledkezzünk meg a térség legfontosabb fejlesztéséről, az M44-es gyorsforgalmi út építéséről, amellyel Orosháza is kapcsolódhat az M5-ös autópályához.

– És milyen fejlesztéseket tervez ön?

– Az egyik legfontosabb teendő Orosháza-Gyopárosfürdő gyógy- és élményfürdőjének teljes tetőszerkezeti cseréje. Mintegy 400 millió forintos kormányzati gyorssegélyre lenne szükség, hogy az akut állapot rendeződjön. A fürdő zárvatartása miatt a turisztikából élők helyzete megnehezedik, munkahelyek, egzisztenciák kerülnek veszélybe, ha ez a probléma nem oldódik meg.

– Van rá esély?

– Van. És megvalósítjuk Orosházán a hosszú idő óta húzódó belvárosi tanuszodát is. Régi adósság ez, ám én csak január végén lettem a térség országgyűlési képviselőjelöltje.

– Mire jutott eddig?

– Az orosházi tanuszoda immár végleges, tehát jogerős építési engedélye van. Középtávon meg kell oldani, hogy az M44-ről Nagyszénás felől is le lehessen hajtani, valamint hogy Orosházát Nagyszénáson át Szarvassal jó minőségű út kösse össze, hiszen ezen az útvonalon szállítják az orosházi kórház betegeit a Szarvasi járásból, de Orosháza és térsége, az itt működő cégek versenyképességének javítása céljából is kell ez.

– Van még terv?

– Van. Újra kell indítani Orosházán a nagy történelmi múlttal és hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági szakképzést. Kiemelt feladatomnak tekintem, hogy továbbra is támogassuk a területen működő vállalkozásokat, hiszen értéket és munkahelyeket teremtenek a helyiek számára.

– Az Agrárminisztérium államtitkáraként mekkora rálátása van a Békés megyei mezőgazdasági beruházásokra? Van-e rá mód, hogy támogassa ezeket?

– Pusztaföldváron nemrég raktuk le a FirstFarms Hungary Kft. állattartó telepének alapkövét. A cég nyolcmilliárd forint összköltségű beruházása 2,5 milliárd forint állami támogatással valósulhat meg, és előreláthatólag 25-30 új munkahelyet teremt a körzetben. A Házi Hús Kft. bő egy évtizede működik Gyulán, és most az Irinyi-terv keretében megítélt 130 millió forint állami hozzájárulásnak köszönhetően tovább bővítheti tevékenységét. A békéscsabai székhelyű Happy Tejtermék Kft. pedig 230 millió forint támogatást nyert a Vidékfejlesztési programban, ebből fejlesztik a teljes gyártási technológiát, bővítik a szállítóflottát és informatikai eszközöket vásárolnak. A magyar mezőgazdaság talpon maradásához elengedhetetlen a hazai élelmiszeripar megerősödése. Én is ezért dolgozom.

– Ön 2014-től 2019-ig európai parlamenti képviselőként a Mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottság tagja volt. 2020 ősze óta pedig az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Milyen tapasztalatokat szerzett?

– Büszke vagyok arra, hogy európai parlamenti képviselőként az általam kidolgozott mézjelentést az Európai Parlament elfogadta. Ennek köszönhetően az Európai Bizottság közel duplájára emelte a méhészeti támogatások uniós finanszírozását, közös fogalmakat fogadott el a mézre és a méhészeti termékekre, valamint a közvetlen támogatásokért cserébe most már jelentős biztosítékot vár el a gazdáktól a méhek és más beporzók védelmében. A jelentés egyik legfontosabb része a méz minőségének a megvédése volt, hogy a származási címke alapján a fogyasztó különbséget tudjon tenni a jó minőségű hazai termék és a túlnyomórészt külföldi mézet tartalmazó keverékek között. Az EU mézirányelve szerint ugyanis keverék esetén csupán annyit kell feltüntetni a csomagoláson, hogy az adott termék az EU-ból vagy nem az EU-ból származik-e. A magyar kormány azonban garantálni szeretné, hogy a magyar fogyasztók kizárólag jó minőségű hazai mézet fogyasszanak, ezért a Magyar Élelmiszerkönyv-bizottság a mézre vonatkozóan döntött a származási ország kötelező jelöléséről. Amennyiben Brüsszelben az Európai Bizottság jóváhagyja ezt, a jövőben az arányok megjelölésével valamennyi származási országot fel kell majd tüntetni a mézkeverékek csomagolásán.

– Fontos változás a kistermelői rendelet tavalyi módosítása is…

– Hála ennek májustól a kistermelők már nemcsak helyben, illetve 40 kilométeres körzetben, hanem Budapesten kívül bárhol árusíthatják az általuk megtermelt alapterméket, valamint az alaptermékből általuk előállított élelmiszert. Az intézkedés 22 ezer kistermelőt érint kedvezően. A módosítás lényeges eleme még a közétkeztetés megújítása. A magyar termékek arányának növelése érdekében a tavaly elfogadott új szabályozás értelmében a közétkeztetésben január elsejétől 60, jövőre pedig már 80 százaléknak kell lennie a hazai termékek arányának. Ezzel is a hazai kistermelők, az őstermelők és az élelmiszer-előállítók körét támogatja a kormány, hiszen közel kétmillió ember veszi igénybe naponta a közétkeztetést, így ez a szabályozás is piacot nyit a magyar termelőknek és a jó minőségű magyar élelmiszernek.

– Mindezen tapasztalatokat hogyan tudja kamatoztatni a dél-békésiek érdekében?

– Dél-Békés hagyományos agrártérség, 80 százalékban kötődik a mezőgazdasághoz. Orosháza a megye legiparosodottabb városa, de még az ott élők közül is sokan érintettek a mezőgazdaságban. Ezért elsődleges célom az agráriumból élők képviselete. Az uniós mezőgazdasági támogatási rendszerből ez évben 1500 milliárd forint pályázati összeg áll rendelkezésre. Eddig 132 milliárd forint jutott megyénkbe, amelyből 85 milliárd új beruházások támogatására érkezett. A magyar agrárium az előttünk álló uniós ciklus során összesen 4265 milliárd forint támogatáshoz jut hozzá, így rengeteg pályázati lehetőség adódik a dél-békési gazdálkodóknak is.

– Ez a rengeteg pénz óriási felelősséget is jelent, hogy maradéktalanul az kapja meg, aki a legjobban megérdemli. Fölkészült erre?

– Igen. Minden forint célba fog érni. Felelősséggel tartozom a megye fejlesztéséért. Orosházi születésűként ezer szállal kötődöm Békéshez. 1998 és 2010 között önkormányzati, 2002 és 2014 között országgyűlési képviselője voltam a megyének. 2011 és 2014 között kormánymegbízottként a Békés Megyei Kormányhivatal élén – amelyet mellesleg mi állítottunk fel a munkatársaimmal – pontos rálátást szereztem a megyére. Nálam kevesen ismerik jobban a dél-békési térség településeit, lakóit, fejlesztési igényeiket, amelyeket eddig is támogattam, és ezután is fogok.

– Az elmúlt években hogyan támogatta őket?

– Államtitkári kinevezésem óta még szorosabb lett a választókerület polgármestereivel való kapcsolatom: pályázatokban nyújtottam segítséget, sikeres beruházásokat valósítottunk meg. Sikerült a helyi településvezetőkkel gyümölcsöző kapcsolati hálót kiépítenem, amelyre országgyűlési képviselőként is támaszkodhatok. A polgármesterek nagyra értékelik azt az intenzív kapcsolatot, amit az elmúlt másfél évben sikerült létrehoznunk; hogy velem minden, a választókörzetet előrevivő ügyben együtt tudnak működni. Ha Békés megye négyes számú választókerületének polgáraitól megkapom a felhatalmazást, az érdekképviselet magasabb szintre emelkedik, még hatékonyabban fogom tudni támogatni a településeket terveik megvalósításában, pályázataik előmozdításában.

– A szomszédunkban háború van…

– Az orosz–ukrán konfliktus az eddigieknél is fontosabbá tette, hogy hazánknak továbbra is olyan kormánya legyen, amely a nyugodt, kiegyensúlyozott erőt képviseli és elsődlegesen a magyar emberek érdekeinek és biztonságának szem előtt tartásával cselekszik, hogy az eddig elért eredmények, a rezsicsökkentés, a családtámogatások, a vidék fejlesztése és oly sok minden más soha egy percig se kerüljön veszélybe. Azt üzenem a választópolgároknak, nemcsak Dél-Békésben, de az egész országban, hogy most nem csupán okosan, hanem bölcsen, bölcs előrelátással kell dönteni.