Bölcsődétől az érettségiig

Bekecs Szerencs mellett fekszik, olyannyira összeérve vele, hogy aki nem ismerős errefelé, észre sem veszi, hogy hol a határ. A helyiek úgy tartják, hogy Bekecs már nem falu, de még nem város. A 2400 fős lélekszáma miatt hivatalosan falunak számít, de már inkább egy kisváros képét ölti magára. A XIX. század végén alapított szerencsi cukorgyár és az első világháború vége után indult szerencsi csokoládégyártás majd száz éven át határozta meg a térség gazdaságát és az itt lakók életét. Szerencset a két gyár tette várossá, mert addig mindössze egy kétezer fős település volt, még a környező mezővárosok is nagyobbak voltak nála. A gyáraknak köszönhetően ugrásszerűen megnőtt Bekecs lakossága is. Itt szinte mindenkinek van olyan rokona, aki a két gyárban, vagy annak kiszolgálóegységeiben dolgozott. Sokan nosztalgiáznak az aranykorszakról, amikor kétezren is dolgoztak a gyárakban, de mindenki tisztában van vele, hogy azok az idők soha nem térnek vissza.

Tizenöt pályázat, százmillió forint

Bekecsnek tizenöt nyertes pályázattal, a Magyar Falu Program forrásaiból több mint százmillió forintot sikerült elnyernie fejlesztésekre. Ötvenmillió forintot utak felújítására költöttek. Bodnár László, a település polgármestere a helyi infrastruktúra-fejlesztést tartja legfontosabbnak, hiszen az utak többségét még a szocializmusban építették, és utoljára a kilencvenes években volt nagyobb aszfaltozás.

– Bekecsen a nyolcszázötven aktív háztartás kétezer autóval rendelkezik, azaz általában két gépjármű van egy családban. Persze többnyire nem luxusjárművek, hanem olyan használt autók, amelyekkel még el lehet érni az öt kilométerre lévő vasútállomást vagy a közeli bevásárlóközpontot, kis túlzással, mindenki autóval közlekedik. Ezen felül a településen naponta háromezer autó halad át. A meglévő utaknak mintegy hatvan százalékát felújítottuk. A Magyar Falu Program mellett a Belügyminisztériumnak is van útépítési pályázata, illetve több utat saját erőből újítottunk fel. A környező polgármesterek egyöntetű véleménye, hogy útépítésre sokkal több forrást kellene biztosítani, bár mindenki tisztában van vele, hogy az energiaköltségek megugrása miatt az útépítés költségei is az egekbe szöktek – mondja a KDNP-s polgármester, aki 2014 óta vezeti Bekecset.

Büszke felmenőire, akik szintén a települést szolgálták: dédapja a falu bírója, nagyapja pedig tanácselnök volt. A Magyar Falu Program legnagyobb előnyének azt tartja, hogy a pályázati kiírások jól reflektálnak a kisebb önkormányzatok igényeire, elképzeléseire. A II. világháború előtt malomként funkcionáló polgármesteri hivatal belső terei is a programnak köszönhetően újultak meg húsz millió forintból, viszont az épület külső – sokkal költségesebb – felújítása már saját forrásból történt. A polgármester hozzáteszi, hiányolja a komplex pályázatokat, szerinte több olyan programra lenne szükség, amelyeknek segítségével egy épület kívül-belül megújulhat.

– Egy pályázatból sajnos nem lehet teljes felújításokat végigvinni. Például a kultúrházunknak is csak a belső részét tudtuk megújítani, a külső felújításokra még keressük a forrásokat – magyarázza.

Közmunkaprogramtól a Magyar Falu Programig

Szinte minden településen gondot okoznak az elhagyott, gondozatlan, gazos, romos ingatlanok. A Magyar Falu Program forrásaiból a bekecsi önkormányzat két ilyen, az összedőlés szélén álló ingatlant is vásárolt közcélokra. Az egyik telken ideiglenesen szelektív hulladékgyűjtő-udvar működik, ahová az elhasznált gumikat és elektronikai eszközöket lehet hozni, megelőzve ezzel a falu határában kialakuló illegális szemétlerakást. A másik elhagyatott telken lévő épületet közmunkások újították fel, ahol a polgármester elképzelései szerint az önkormányzati eszközöket fogják tárolni. Örömmel venné, ha megint lehetne pályázni elhagyatott ingatlan vásárlására, hiszen még legalább tizenöt gondozatlan, lepusztult portájuk van.

Megtudjuk, a településen nincsenek közbiztonsági problémák. Mintegy nyolcvan cigány él ott, a legtöbbjük már otthagyta a közmunkát, és az építőiparban helyezkedett el.

– A 2014–2019-es önkormányzati ciklus legfontosabb kormányzati programja a közmunkaprogram volt. A környéken van olyan település, ahol négyszázötven közmunkás is dolgozott. Élelmesebb polgármesterek a település javára tudták fordítani a közmunkaprogramot, fejlesztették a településeket. Amikor már egyre többen találtak vissza a munkaerőpiacra, a közmunkaprogram hanyatlásnak indult, de 2019-től jött a Magyar Falu Program, amely szintén nagy fejlődést hozott a vidéki településeknek – mondja Bodnár László. Hozzáteszi, Bekecsen a közmunkaprogram indulásakor több mint száz közmunkás dolgozott, ma már csak harmincheten.

A közmunkaprogram támogatásaiból csak egy használt traktort tudtak venni, a Magyar Falu Program segítségével viszont egy MTZ traktort, és egy gyümölcsösök gondozására szolgáló mezőgazdasági munkagépet is. Bár Bekecs a Tokaj-hegyalján található, de soha nem a szőlőkultúrájáról volt híres, mindössze harminc hektár szőlővel rendelkezik, emellett még szántóföldi gazdálkodást folytat. A falunak jó az egészségügyi ellátottsága, van házi orvos, gyermekorvos és fogorvos is. A program forrásaiból megújult az orvosi rendelő és új orvosi felszerelések érkeztek. A bekecsi temető szépen gondozott, inkább hasonlít közparkra, mint sírkertre, ahol a Magyar Falu Program forrásaiból létesítettek új urnafalat. A program forrásaira civil szervezetek és egyházi felekezetek is pályázhatnak. Ennek köszönhetően sikerült a polgárőrséget egy használt, de jó állapotban lévő gépkocsival felszerelni, valamint a római katolikus egyház plébániáját és fűtésrendszerét is a program forrásaiból újították fel.

Várják a fiatalokat

Bekecs lakosságszáma a cukorgyár 2009-es bezárásával kezdett csökkenni, de már egyre több fiatal érkezik a faluba. A polgármesterétől megtudjuk, a falu lakosságszáma az utóbbi években a halálozások miatt inkább stagnált, mint növekedett. Ahogy fogalmaz, a falusi csok gyümölcse mégis beérett Bekecsen, mert sok fiatal pár érdeklődik a település iránt, elsősorban házakat, nem telkeket keresnek. Főként a felújítandó Kádár-kockák népszerűek, amelyekből itt igencsak sok épült. Ősztől az általános iskola épületében két gimnáziumi osztály indul, így Bekecs a jövőben a bölcsődétől az érettségiig biztosítja a nevelést a gyerekeknek. Szintén a Magyar Falu Programnak köszönhetően újult meg az óvoda kerítése is, a csoportszobák, a mosdók, és külső játszóteret is építettek ütéscsillapító burkolattal. Az oktatási-nevelési intézmények nagy szívóhatást fejtenek ki a környező településekre, hiszen az óvodások negyven, az általános iskolások hatvan százaléka nem helyi.

– A Magyar Falu Programban eddig még nem pályáztunk új telkek kialakítására, de a felmenői rendszerben induló gimnázium biztosan pozitív lökést fog adni a beköltözőknek. Adja a jó isten, hogy a következő ciklusban azon törjük a fejünket, hogyan alakítsunk ki építési telkeket – mondja a településvezető, majd hozzáteszi, a jövő fejlesztései között szerepel még egy új önkormányzati mikrobusz, hiszen a mostani már tíz éves, és egy új kultúrház, mert a mostanit már kinőtték.

A bekecsi temető szépen gondozott, inkább hasonlít közparkra, mint sírkertre, ahol a Magyar Falu Program forrásaiból létesítettek új urnafalat

Megújult óvodai játszóudvar

Szintén a Magyar Falu Programból újult meg az óvoda kerítése

A programból vásárolt elhagyatott telken ideiglenes hulladékgyűjtó-udvar működik

Közmunkások újították fel a programból vett elhagyatott ingatlant

Új játszótéri elemek és ütéscsillapító

1 2 3 4 5 6 7 / 7