Boldogító igen a családalapításra

– Az ellenzék kudarcként értékeli a családtámogatási rendszert, mondván, hogy soha olyan kevés gyermek nem született, mint most. Ön mit gondol erről?

– Semmiképpen nem beszélhetünk kudarcról, hiszen olyan másfél évtized áll mögöttünk, amelyben a magyar családok megerősödtek, anyagi, lelki és demográfiai értelemben is. 2023-ban az EU-ban nálunk volt a 3. legjobb a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta, ami ha a 2010-es szinten marad, akkor 200 ezerrel kevesebb gyermek született volna meg. Sajátos magyar adottság, hogy éppen a 2010-es évektől kezdett meredeken csökkenni a szülőképes női korosztály létszáma. Az 1995-ös baloldali megszorítás, a Bokros-csomag számlájára írható, hogy a Ratkó-unokák népes nemzedéke nem hozta világra a vágyott gyerekeket. A 90-es évek közepének család­ellenes megszorításai következményeként 322 ezerrel kevesebb 20–39 éves nő él ma Magyarországon, mint 2010-ben. Ezen női korosztály létszáma 2010 és 2024 között 21 százalékkal csökkent, a születések száma 13 százalékkal esett vissza, az ezer ilyen korú nőre jutó születések száma viszont tíz százalékkal növekedett, azaz napjainkban kevesebb nő arányaiban több gyermeket hoz a világra. Ha 2024-ben ugyanannyi szülőképes korú nő élt volna hazánkban, mint másfél évtizeddel ezelőtt, akkor nem 77 és fél ezer, hanem százezer gyermek születik tavaly. A családpolitika sikerességét tehát pusztán a születések számában mérni minden összefüggés vizsgálata nélkül szűklátókörűségre és feltehetően tudatos rosszindulatra is vall.

– A lépésről lépésre bevezetett családtámogatási formák nem csak demográfiai célokat szolgáltak, a családok megerősítését is meghirdette a kormány 2010-ben. Ezt sikerült elérni?

– Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy 2010 előtt a gyermekvállalás, különösen ha egy család több gyermeket nevelt, sokszor egyet jelentett a szegénység valamilyen szintű vállalásával. Mára megváltozott a helyzet, a gyermeket nevelők ma már számtalan esetben anyagilag előnyösebb helyzetbe kerülnek, mint a gyermektelenek. Az idei évtől induló új családi adócsökkentési program pedig még tovább fogja növelni a családosok anyagi előnyeit, még több pénzt hagyva náluk a megduplázott családi adókedvezmény és az édesanyák szja-mentessége révén. A gyermekesek jövedelme minden családtípusban legalább háromszorosára emelkedett 2010-hez képest, legnagyobb mértékben a háromgyermekes és az egyszülős családok esetében nőtt meg. Azt is látjuk, hogy a vagyoni helyzet tekintetében is jelentősen erősödtek a családok: főként az otthon­teremtési programoknak köszönhetően jelentősen nőtt az ingatlanvagyonuk, és bővültek megtakarításaik is.

– A leggyakrabban emlegetett vád, hogy a családpolitika a gazdagokat támogatja, és megfeledkezik a szegényekről. Ez igaz?

– Semmiképpen sem. A kritikusok feledkeznek meg gyakran arról, hogy a családi adókedvezmények a járulékokból is érvényesíthetők, így az alacsonyabb jövedelmű családok is igénybe tudják venni, akiknek ez arányaiban még nagyobb segítséget jelent. De érdemes megvizsgálni azt is, miként hasznosult a csok vagy a babaváró támogatás a hátrányos helyzetű térségekben. Az adatok azt mutatják, az országos átlagnál többen vették igénybe a csokot a felzárkózó településeken alapvetően falusi csok formájában, a babavárót pedig 15 százalékkal többen vették fel az országos átlagnál a 300 legszegényebb településen. Mára elmondható, hogy a szegénységnek kitettek és a nehéz lakhatási helyzetben élők aránya is éppen a gyermekes családok körében csökkent a legnagyobb mértékben, amit az Eurostat adatai is alátámasztanak. Az EU-ban nálunk a legalacsonyabb a lakhatási nehézségekkel, például rezsifizetési problémákkal küzdők részaránya, és nálunk csökkent legnagyobb mértékben a szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel érintetteké. Amikor pedig az alacsonyabb jövedelmű családok támogatásáról van szó, nem szabad megfeledkezni arról a sok gyermekjóléti intézkedésről, amelyek a gyermekeken keresztül segítik a családokat, gondoljunk csak a kötelező és ingyenes óvodai nevelésre, aminek komoly felzárkóztató hatása is van; a bölcsődei hálózat bővülésére; az ingyenes vagy kedvezményes iskolai étkeztetésre; az ingyenes tankönyvellátásra; vagy a gyermekek ingyenes közlekedésére. Ezek mind jelentősen lefaragnak a gyermeknevelési költségekből, ezáltal erősítik, szélesítik a gyermeket nevelő és munkából élő középosztályt.

– A tamáskodók mostanában azzal viccelődnek, hogy hamarosan tömegével fognak válni a csokos házaspárok. Mennyire ül ez a poén?

– Ugyan a 2024-es számokat még nem látjuk, de a korábbi adatok azt mutatják, hogy folyamatosan csökkent a válások száma az utóbbi években, 2023-ban hat évtizedes mélyponton volt. E folyamattal párhuzamosan viszont emelkedik azoknak a gyerekeknek a száma, akik házasságon belül születnek meg. Ma négy gyermekből háromnak házasok a szülei, míg korábban csak minden második szülei éltek házasságban. A KINCS felmérése szerint tízből heten a házasságot tartják az ideális életformának, a fiatalok körében pedig érdekes módon még az átlagnál is jobb a házasság megítélése.

– Vagyis emelkedik a házasságkötések száma is?

– A családbarát intézkedések hatására dinamikusan emelkedett az esküvők száma 2010 után, és 2021-ben érte el a csúcsot. Abban az évben 72 ezren mondták ki a boldogító igent, előtte ilyenre csak 1986-ban volt példa. Azóta csökkent ugyan a házasodási kedv, de még így is messze van a 2010-es mélyponttól, amikor mindössze 35 ezren kötötték össze törvényesen az életüket. Bizakodásra adhat okot, hogy a 30 év alatti fiatalok nagy része ma is házasságban szeretne élni.

– Ez egyúttal azt is jelenti, hogy fiatalabb korban jönnek a világra az első gyerekek a házasságokban?

– Magyarországon az első gyermekek világra jövetelekor az anyák átlagéletkora 29,2 év volt 2023-ban, és ez a szám évek óta stagnál. Fontos eredménynek kell tekinteni, hogy az európai trendekkel ellentétben nálunk nem növekszik a szülőpárok életkora az első gyermek megszületésekor, miközben az első házasságkötések életkora is állandósult, átlagosan a nőknél 30, a férfiaknál 33 év körül.

– Korábban a demográfusok úgy ítélték meg, hogy az alacsony születésszám egyik oka, hogy a derékhad, vagyis a középfokú végzettségű párok halogatják a gyermekáldást. Ezen sikerült változtatni?

– Azt látjuk, hogy éppen az érettségizettek körében nőtt a legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv, a 2011-től kezdődő termékenységjavulásban éppen a középfokú végzettségű nők szülési hajlandóságának növekedése játszotta a legnagyobb szerepet. Az utóbbi két évben ugyan az ukrajnai háború miatti gazdasági és energiaválság, valamint a háborús infláció hatására a családalapítással sokan kivártak és későbbre halasztják a babák megszületését, de az idei és a jövő év áttörést hozhat e tekintetben. Az új családi adócsökkentési program óriási lehetőségeket tartogat a családok számára, ami várhatóan ösztönözni fogja a családalapítási és gyermekvállalási kedvet.

– A családi adókedvezmények megduplázására és a többgyermekes édesanyák adómentességének meghirdetésére gondol?

– Igen, Magyarország családi adóparadicsom lesz. A négygyermekes és 30 év alatti anyukák után a két- és háromgyermekesek is mentesülni fognak az 15 százalékos szja megfizetése alól, ami élethosszig tartó előny számukra. Ezenfelül két lépcsőben duplájára emelkedik a családi adó- és járulékkedvezmény összege, valamint a csed és gyed után sem kell majd szja-t fizetni, így minden gyermekes családban magasabb összeget fognak kézhez kapni havonta, mint korábban. Ezek az intézkedések minden gyermekes munkavállaló számára fontos előrelépést jelentenek afelé, hogy anyagilag jobban járjanak azokhoz képest, akik nem nevelnek gyermeket.

– A meghirdetett többlépcsős adócsökkentési program, a többgyermekes édesanyák élethosszig tartó adómentessége milyen megtakarítást jelent a családoknak?

– A legújabb családtámogatási intézkedések értelmében nagyjából egymillió magyar édesanyának nem kell majd személyi jövedelemadót fizetnie, azaz a nettó fizetésük 22,5 százalékkal lesz magasabb. Sokan közülük meg fogják kapni a bruttó fizetésüket nettó összegként, a csed esetében biztosan, mivel abból eddig csak az szja-t vonták le, és most már azt sem fogják. Az új családi adócsökkentési program sok százezres, de adott esetben sokmilliós megtakarítást is jelenthet évente egy-egy családnak. Azt gondolom, hogy ezek a világszinten is egyedülálló intézkedések ösztönzőleg hathatnak a gyermekvállalásra, sok családot a testvérek megszületésére sarkallhatnak és egyúttal a munkavállalásra is pozitív hatást gyakorolhatnak.