A kétmillió hektoliteres belföldi fogyasztással számolva 1,6 milliárd forintról van szó. Az összeg kezelésére tavaly év végén az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) biztatására a borász szakma megalakította a Magyar Bormarketing Kht.-t. A szervezet célja a borminőség ellenőrzése, a magyar borok bel- és külföldi marketingjének lebonyolítása lenne – ha nem szólt volna közbe a politika. A borászok által befizetendő forgalomba hozatali járulék bormarketingre fordítható részét azonban – az előzetes megállapodással ellentétben – nem a Bormarketing Kht.-re, hanem a minisztérium berkein belül működő Agrármarketing Centrumra bízná a szaktárca. A minisztériumi döntést az sem befolyásolta, hogy korábban maga Gráf József agárminiszter tett ígéretet arra, hogy a szakma dönthet a pénzek leghatékonyabb felhasználásáról. Ahogy mondják: az FVM jogászai szerint az Európai Unió a pénzalap civil felügyeletéhez nem járulna hozzá, mivel e felhasználási módot burkolt támogatásnak venné.

– Ez a vélemény csupán ügyes kifogás, a pénz a borászoké, s ők maguk akarnak dönteni arról, hogyan hasznosítják – szögezte le lapunknak Heimann Zoltán, a Pannon Bormíves Céh társelnöke. A szakember szerint a Gyurcsány-kormány száz lépés programjában benne volt az ígéret, hogy a borszakma kapja a termelői befizetéseket marketingcélokra, ám a pénzt a törvény szerencsétlen szövegezésével részben a költségvetésbe olvasztották. A termelői befizetést ugyanis adóként jelölték meg. Most ezt a hibás törvényt alapnak tekintve akarják a pénzeket az AMC felé terelni.

– Nem értjük, hogy a szakminiszter ígérete után az Agrármarketing Centrum hogy került egyáltalán szóba. Az AMC az eddigi években több kisebb projektbe próbálta szétbontani az agrármarketing-pénzeket, amiről bebizonyosodott, hogy hibás stratégia. Olyan nagy ívű terveket kell létrehozni, amelyek valóban lendíthetnek a hazai bor presztízsén – folytatja Heimann Zoltán. A Magyar Bormarketing Kht. két felé bontaná a befolyó összeget. Egyrészt minőségellenőrzésre, amely a belföldi piac védelmét, a borhamisítás kiszűrését célozná, másrészt nemzeti marketingre, amely bel- és külföldön biztosítana kellő hírverést a magyar bornak.

A borszakma nehezményezi azt is, hogy a szóban forgó összeget az FVM előre akarja beszedni tőlük, támogatás helyett forráshiányt teremtve az ágazatban. Pedig a beszedéshez kitűnő alapot szolgáltathatnának a félévenkénti vámraktárbevallások. Pár éven belül a literenkénti 8 forintos egységes befizetést az átlagárarányos befizetés válthatná fel. A szakember fontosnak tartja megjegyezni: nemcsak a hazai bor reklámja és minőségének megőrzése a tét, hanem az is, hogy a magyar borszakma végre egységes legyen. A marketingpénzekért folytatott küzdelem volt ugyanis az első alkalom, hogy egy cél érdekében összefogtak a borászok.

– Az AMC az agrártárca döntésére vár az ügyben, de több borászati programot beépített idei saját marketing tervébe – mondta Kovács Barnabás, az AMC azóta leköszönt ügyvezető igazgatója egy nyilatkozatában. Az AMC ügyvezetője január 31-ével azért mondott le posztjáról, mert idén 720 millió költségvetési marketingforrással gazdálkodhat, szemben az elmúlt években megszokott másfél milliárddal. A borászok e hét elejéig várják a szakminisztert, hogy aláírhassák vele a kéréseik elfogadását garantáló megállapodást.

(ana)