Boros Bánk Levente elmondta, a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmada nem ezen a mandátumon múlt, és Magyar Péter pártja nem indult el, ilyen értelemben nem volt igazi tétje a választásnak.

Hirdetés

„Abból a szempontból volt mégis érdekes, hogy a második helyezett Dúró Dóra, a Mi Hazánk jelöltje csaknem 20; a DK-s Takács László pedig majdnem a szavazatok 11 százalékát szerezte meg; ezek az eredmények lényegesen magasabbak annál, mint ahogyan a közvélemény-kutatások során e pártokat mérik. Ez pedig szerinte Magyar Péterre nézve veszélyes, mert kiderült, hogy nem ő az egyedüli kihívója Orbán Viktornak.”

Boros Bánk Levente arról is szólt, hogy kiderült: a Tisza Pártnak egy arca van, elitista párt kezd lenni, a vidék Magyarországát mégsem sikerült elfoglalnia, és nincs országos lefedettsége. „Márpedig a választás ezen múlik” – húzta alá az elemző. Hozzátette: el kell szeletelni a tortát Gyurcsány Ferenccel, ez lesz a kihívás szerinte 2026-ban.

Dúró Dóra a műsorban elmondta, a Mi Hazánk a párt történetének legjobb egyéni országgyűlési választási eredményét érte el, ami nagy siker számukra. 2022 óta azt tapasztalják, hogy erősödnek, egyre több szavazatot kapnak, ám még most is a legszegényebb és legelhallgatottabb párt az övék. Kijelentette, növekedési pályán vannak, vannak még tartalékaik Tolnában és főleg a vidék Magyarországán. Elmondta, mind a 106 választókerületben olyan jelöltet igyekeznek keresni a 2026-os országgyűlési választásra, aki kötődik az adott helyhez, és ebben egyre jobban állnak.

Szólt arról, hogy a közvélemény-kutatásoknak már nem hisznek; más pártokkal, így a Tiszával nem foglalkoznak, csak azzal, hogy a saját programjukat minél több emberhez eljuttassák; és éreznek némi elégtételt a Jobbikon, de inkább csalódottak amiatt, hogy a párt pálfordulásainak következtében sok ember teljesen elfordult a politikától. Kérdésre válaszolva a Mi Hazánk elnökhelyettese aláhúzta: 2026-ban senkivel nem lépnek koalícióra, de támogatni fognak minden olyan kezdeményezést, amely a nemzet javát szolgálja.

A műsor első felében Jeszenszky Zsolt jobboldali újságíró arról beszélt, hogy David Pressman, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövete idehaza kicsit olyan volt, mint az elefánt a porcelánboltban. A magyar kormányt azért nem sikerült megbuktatnia, mert ő azért ehhez kevés, és jó, méltó ellenfelei akadtak.

Elmondta, hogy David Pressman feszült viszonyt hagyott maga után, ami a legtermészetesebb módon, organikusan egy pillanat alatt megváltozik, amint lesz egy olyan nagykövet helyette, aki valóban azt a feladatot végzi, amit egy nagykövetnek kell, vagyis próbálja a két ország kapcsolatait simábbá tenni.

Jeszenszky Zsolt szerint Rogán Antalnak az Egyesült Államok szankciós listájáról való lekerülésének idejét érdemes a helyén kezelni.

„Vérlázító és fontos kérdés, hogy a magyar kormány egyik tagjával szemben egy ilyen lépés született és tarthatatlan, ugyanakkor az amerikai politika szempontjából nem tartozik a legfontosabb ügyek közé”

– mondta. Meglátása szerint biztos, hogy nem az első intézkedések között fog szerepelni, mert valószínűleg ők is tisztában vannak vele, hogy ez inkább csak ilyen látványpolitikai kérdés és azonnal visszhangokat váltana ki, amit szeretnének elkerülni. „Amerikai részről taktikusabb, ha két hónap múlva húzzák le a listáról, amikor már senki nem figyel erre” – jelezte.

A beszélgetésben a Hír TV munkatársa elmondta, hogy Donald Trump jó viszonyt ápol a magyar kormánnyal, de ő az amerikai elnök, és amerikai elnökként az amerikai érdekeket képviseli. „Ha az a kérdés, hogy Magyarországot egyfajta kedvenc háziállatként kezelje vagy az amerikai érdekeket érvényesítse, akkor az utóbbit fogja tenni” – tettte hozzá.

Kitért arra is, hogy Donald Trump realista és üzleti gondolkodású, így véleménye szerint Trump felfogásában az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy Oroszországgal mélységesen ellenséges legyen a viszony. Oroszország ásványkincsekben és nyersanyagokban gazdag, ami óriási gazdasági lehetőség akár Amerika számára is.

Izgalmas kérdésnek nevezte, hogyan lehet békét teremteni Ukrajnában anélkül, hogy ne az legyen az üzenet Oroszországnak és Kínának, hogy igazából mindent szabad. „Ez fontos taktikai és stratégiai kérdése lesz a Trump adminisztrációnak” – húzta alá.

Korábban írtuk