Pár héttel ezelőtt döbbenetes bűncselekmény történt Dabason. Egy férfi a helyi általános iskola mögött leselkedett, majd leszólított egy éppen arra haladó 11 éves fiút, aki a tanítás végeztével éppen a hazafelé ballagott. A férfi azt mondta neki, elveszett a kiskutyája, jöjjön, segítsen megkeresni. De éppen csak térültek-fordultak egyet-kettőt, a férfi hirtelen leteperte a gyerekeket és fajtalankodásra akarta kényszeríteni. A fiú ellenállt, ekkor fojtogatni kezdte, de szerencsére a gyerek valamilyen csodával határos módon a szorításból is kiszabadult és elszaladt.

Az eset után nagy erőkkel kereste a tettest a rendőrség, aki amikor elfogták, a katonai ügyészséggel fenyegetőzött és nagy hangon szidta a rendőröket. Nemrég költözött Dabasra. 2004 novemberében engedték ki a börtönből. Megölt egy hatodikos kislányt és feldarabolta a testét. Tizenkét évet kapott, három év kedvezménnyel szabadult 2004 novemberében. És éppen most szeretné eltörölni a Börtönjogi Társaság, illetve annak elnöke, Nagy Ferenc az életfogytig tartó szabadságvesztést. Pedig a fojtogató férfira nem is börtönt, hanem halált kérnének a dabasiak.

Véres üzenet

A halálbüntetést a politikai rendszerváltoztatáskor felfüggesztették Magyarországon. Nem is annyira az Európa Tanács akkori ajánlására, mint inkább az MSZMP követelésére, érthető okokból ez volt ugyanis a pártállam részéről a békés rendszerváltás egyik feltétele. Önmagukból indultak ki… 1998-ig csak életfogytiglannal büntették a bíróságok a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit. Például a szerb Magda Marinkót, aki két magyar vállalkozót ölt meg tíz évvel ezelőtt Kecskeméten. Hidegen és kegyetlenül. Az úgynevezett százhalombattai rém pedig négy emberrel, pontosabban négy fiatal lánnyal végzett.

Az 1998 előtt kiszabott életfogytiglani ítéletek csupán 25-30 évre szóltak. A bírák pontosan meghatározták, kinek, mikor lehet elővenni szabadulós papírjait. A százhalombattai rém 2014-ben, Magda Marinko 2020-ban hagyhatja el a börtönt. A rém nagyhangúan úgy nyilatkozott legutóbb az egyik kereskedelmi tévécsatornának, hogy ha kijön, olyan vérfürdőt rendez, amilyet még nem láttunk. Marinko pedig biztosan nálunk marad. Haza nem mehet, a Szabadkán és Palicson elkövetett gyilkosságai miatt a szerb bíróság ugyanis halálra ítélte. És ott ezzel még nem viccelnek.

Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője lapunknak elmondta, a Fidesz érzékelte a súlyos bűnök és az enyhe büntetések kapcsán kialakult közhangulatot. Éppen ezért 1998-as választási kampányában bejelentette, hogy a halálbüntetés visszaállítására nincs mód ugyan, ám ennek helyettesítésére bevezeti a tényleges életfogytiglani börtönbüntetést. Az Orbán-kormány 1998-ban már a társadalom teljes egyetértésével és támogatásával módosította is az ügyben a Btk.-t, s megteremtette a valóban életfogytig tartó börtönbüntetés intézményét.

Répássy elmondta, a Fidesz ma sem hallgat Nagy Ferenc szavaira. A párt szilárdan elkötelezte magát a nevezett büntetési forma mellett. Répássy felhívta arra is a figyelmet, hogy a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésen – a továbbiakban csak tész – a Medgyessy-kormány sem mert változtatni, pedig az MSZP sokszor kísérletezik azzal, hogy megnyerje magának a magyarországi börtönök népét, a jelenleg is rács mögött ülő 16 500 embert, főként pedig annak hozzátartozóit, rokonait. Nem véletlenül lebegteti meg szinte minden választás előtt az amnesztia hírét, amiből aztán nem lesz semmi. Jellemző, hogy a szocialista párt roma tagozata tavaly írásos formában javasolt egy nagyobb amnesztiát az MSZP vezetésének, illetve a kormánynak, amit abból az alkalomból lehetett volna meghirdetni a romák szerint, hogy hazánk csatlakozott az EU-hoz.

Répássy Róbert úgy vélte, két, egymásnak ellentmondó büntetési paradigmában gondolkodik a két oldal. A szocialisták és a szabad demokraták a büntetések enyhítésén, s általában is a bűncselekmények enyhébb megítélésén, viszonylagossá tételén fáradoznak. Nem véletlen, hogy ők elsősorban a bűnelkövetők jogait helyezik előtérbe, szemben a Fidesszel, amely mindenekelőtt a sértettekre, az áldozatokra és a társadalom jogkövető többségére figyel. Ezért ami most a tényleges börtönbüntetéssel kapcsolatosan történik, az sem más, mint ennek a szembenállásnak a vetülete…

Lelőttek egy fiút

A rendőröknek nagyon nem tetszik a tényleges életfogytiglani büntetés eltörlésének ötlete. Hosszú keresés, napi huszonnégy órás munka, esetleg néhány életveszélyes üldözési helyzet után elfognak egy sorozatgyilkost – és 20 év után újra kint lenne?

Kovács Viktória, az ORFK Sajtóosztályának munkatársa úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a rendőrségnek nem feladata a törvény véleményezése. Ez az Országgyűlésre tartozik. A rendőrségnek csupán az a dolga, hogy objektíven feltárja egy-egy bűncselekmény történéseit és mozgatórugóit. Pedig az enyhe büntetés a rendőri morál legnagyobb gyilkosa. Csak utána jön a korrupció.

A polgárőröket nem köti katonai fegyelem, ennek megfelelően nyíltabbak is. Zsombor György, az Országos Polgárőr Szövetség alelnöke szerint ragaszkodni kell a dolgok természetes egyensúlyához, vagyis a súlyos bűncselekményt súlyos büntetésnek kell követnie. A polgárőrök csodálkoznak, hogy felvetődhetett egyáltalán a tész megszüntetésének gondolata. Ezek az emberek saját szabadidejükben, sokszor saját benzinköltségükön, saját autójukkal védik egy-egy település közbiztonságát. Miközben bűnözők fenyegetik őket, sőt nem egy esetben rájuk is támadtak. Zsombor szerint nincs olyan polgárőr az országban, aki a tész ellenzői közé állna.

Egyébként a bírák bár könnyebb lelkiismerettel adnak tényleges életfogytiglani büntetést valakinek, hiszen itt a tévedés mégsem jár olyan következményekkel, mint a halálbüntetés idején, de nem szórják két kézzel a tész-t. Frech Ágnes bírónő elmondta, a tényleges életfogytiglani büntetéssel többszörösen minősített emberölésre válaszol a Btk. Kiterveltség, aljas indok, különös kegyetlenség, nyereségvágy… Nem véletlen, hogy csupán 10 fő kapott az eddig eltelt öt esztendőben tész-t. Nyolcan Szegeden töltik büntetésüket, ketten pedig még ügyük fellebbviteli tárgyalásaira várnak Budapesten.

Nincs közöttük azonban az a szabolcsi férfi, aki öt évvel ezelőtt Tatabányán megerőszakolt és megölt egy asszonyt, akit egyébként két kicsi gyerek várt otthon. A rendőrség elfogta a tettest, akiről kiderült, egy hónappal korábban szabadult kedvezménnyel a börtönből, ahová ugyancsak gyilkosságért került.

Frech Ágnes bírónő lapunk kérdésére kijelentette, a bírák nem véleményezhetik a törvényeket, nem ők alkotják a Btk. paragrafusait, csak alkalmazzák. A törvényalkotás az Országgyűlés feladata. Ezért éppen a parlament tagjaihoz próbálnak szólni a tész ellenzői akkor is, amikor külföldi példákat emlegetnek. Többek között azt, hogy Németország is eltörölte a tényleges életfogytiglant. Érdekes módon viszont nem hivatkoznak a világ legliberálisabb országára, az USA-ra. Ott nem ritkák ugyanis a 100-120 éves börtönbüntetések sem. Amerika persze más büntetőjogi gyakorlatot követ. Meghatározták, hány év büntetés jár egy-egy bűncselekményért. Nem halmazati formában számolják az egyes tételeket, hanem egyszerűen összeadják őket. Így jön ki a 100-120 esztendő. Ez egy esetleges kedvezményt tekintve is legalább 60-70 év.

Horváth Balázs ügyvéd, országgyűlési képviselő például annak ellenére, hogy a polgári oldalon álló MDF tagja volt, s ma is polgári politikus, ellenzi a tész-t. Ezt is halálbüntetésnek tartja, jóllehet, lassú, lopakodó halálnak. Hiszen a tész-re ítélt rab elveszíti minden reményét, számára megszűnik a holnap, a jövő fogalma. Mindenkitől elzárva ül a cellájában. Él, de nincs miért éljen.

Futó Barnabás ügyvéd viszont mindjárt az elején kijelentette, hogy ő a halálbüntetés eltörlését is ellenezte. Nyilvánvaló, hogy annál inkább ellenzi a tész eltörlését is. Å?szintén hisz a szigorúság visszatartó erejében, vagyis abban, hogy lesznek bűnözők, akik visszariadnak a súlyos büntetés fenyegetésétől. S ha az illető egy tész-es fajsúlyú nehéz fiú, akkor ezzel a törvényi fenyegetéssel ártatlan emberek menekülnek meg a haláltól. Futó Barnabás szerint a tész megtartása mellett szól az is, hogy több más paragrafussal szemben a tész tényleg megfelel a társadalom igazságkereső lelkületének.

Tóth Tamásnak, Sárszentmihály egykori polgármesterének lelkében is az igazság motollája pörög szüntelenül. Iszonyú tragédia érte évekkel ezelőtt. Két rablógyilkos, akik egy újabb bűncselekményre készülődve éppen fegyvereiket lőtték be, megölték Tóth Tamás fiát. A férfi aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy a társadalom népszavazással alkosson véleményt arról, szükség van-e a halálbüntetés visszaállítására. Tóth Tamás elmondta, 160 ezer aláírást gyűjtött össze, de a Parlament megsemmisítette az íveket. A férfi úgy vélte, csak kemény eszközökkel lehet visszaszorítani a bűnözést, ezért elfogadhatatlan lenne a tész megszüntetése.

Tóth Tamás fiának gyilkosai egyébként életfogytiglani büntetést kaptak, négy ember megölésében találta bűnösnek őket a bíróság. Egyikük később öngyilkos lett a börtönben, a másikuk a bíróság ítélete szerint 2014-ben szabadulhat.

Csend és rend

A tész ellenzői azzal követelik a büntetésforma megszüntetését, hogy a rács mögött töltött évtizedek következtében visszafordíthatatlanul torzul az elítélt személyisége.

Nyolc tényleges életfogytiglani elítélt raboskodik a szegedi Csillag börtönben. A Csillag az úgynevezett nagyidős rabok fegyintézete. Főként rablásért, emberölésért ülnek itt emberek.

Személyiségtorzulás? Elsősorban arra figyelmeztetett Éles Éva, a szegedi intézet pszichológusa, hogy először is mindegyik, a Csillagba kerülő elítélt személyiségzavarban szenved. Ezért követ el súlyos és kegyetlen bűncselekményt. Igaz viszont – folytatta a pszichológusnő -, hogy a börtön, a bezártság, az itt uralkodó szigorú rend formál az embereken. Az a legjellemezőbb, hogy az évek múlásával elfogy az életkedvük, elapadnak a vágyaik, eltompulnak az érzelmeik. Odakint nők, alkohol, erő és keménység… Idebent csend és a rend. Mindezt úgy élik meg, hogy elveszítették régi erejüket és hatalmukat, elveszítették régi énjüket, személyiségüket.

Éles Éva állította, 20 év büntetést ennek ellenére is kibír egy fiatal, erős férfi, de aki már a huszonötödik esztendőt is a rács mögött tölti, az gyermeki szintjére süllyed. Elveszíti az önállóságát, önbecsülését, könnyen és sokat sír, mindenben külső támogatásra van szüksége. Ráadásul a börtön sajátos világa, vagyis az érzékszervek állandó, felpörgetett működése, a bonyolult magatartásbeli kódok folyamatos megfejtése, a szakadatlan készültség teljesen kimeríti. A Csillagon belül azt mondják az ilyen emberre: megaszalódott.

Azzal kapcsolatosan még semmiféle tapasztalat sem áll rendelkezésre, hogy a tényleges életfogytiglanosokban milyen folyamatok játszódnak le. Öt éve vannak benn és még nem tudatosult bennük, hogy sohasem nyílnak meg előttük a rácsok.

Mocsai Zoltán, a Csillag oktatási referense elmondta, a ténylegesek egyedül töltik a büntetésüket, most készül számukra az a börtönrész, ahol a legszigorúbb biztonsági feltételek között helyezik el őket. Kamera, ütésbiztos berendezési tárgyak, belső biztonsági rács még a cellaajtón belül is. Börtön a börtönön belül, mondta Mocsai Zoltán. Minden fogoly reménykedik a szabadulásban, így a nyolc szegedi tész-es is, tette hozzá Mocsai Zoltán. Olyan hírek keringenek a Csillag foglyai között, hogy az EU eltörölteti hazánkban a tényleges életfogytiglant. És ha ez valóra válik, akkor hozzányúlnak a nagyidős büntetésekhez is. Most csupa remény a börtön. Mindezt csak tovább erősítik a televíziós hírfoszlányok, reggeli vitaműsorok, politikai beszélgetések, hiszen minden zárkában, tehát a tényleges életfogytiglanosoknál is van egy-egy készülék. Negyven csatornával…

Valójában az EU ide vonatkozó ajánlása azt mondja, hogy a legveszélyesebb bűnözők visszavezetése a társadalomba illúzió. Esetükben csak egy megoldás létezik: kivonni őket végleg, megvédeni tőlük a társadalmat.

Mocsai Zoltán szerint az eltelt öt esztendő alatt, mióta létezik a tényleges életfogytiglan intézménye, semmilyen szélsőséges eset nem történt, semmilyen kirívó fegyelemsértést sem követett el a nyolc elítélt. Pedig a közvéleményben elterjedt az a nézet, hogy a ténylegeseknek minden mindegy, bent bűncselekményeket követnek el, fékezhetetlenné válnak.

A szakember szerint majd akkor kezdődik új fejezet a tész-esek és az intézmény életében, amikor végérvényesen kiderül számukra, hogy nincs könnyítés.

Azért van, akiben megmozdult valami… A balástyai rém már túszejtő akciót tervezgetett – igaz, csak szóban -, mondta Mocsai Zoltán, aki úgy véli, fontosak a rácsok és a kamerák, de a biztonságot igazából csak egy válogatott és különlegesen kiképzett személyzet garantálhatja, mely a tész-esekre vigyáz majd. Az emberi tényező a döntő. Ahogy beszélnek a tész-esekkel, ahogy meghallgatják a kéréseiket, ahogy felhozzák nekik a könyvlistát a könyvtárból, ahogy a tetőn levő különleges sétatérre kísérik őket. Mindez kihat a pszichés állapotukra, az pedig a biztonságra.

Győzzön az igazság!

A Börtönjogi Társaság kitartóan hangsúlyozza a tész lélektorzító hatását. Minek? Hiszen a lelkek rács mögötti torzulását és átváltozását nem tagadja senki sem. Éles Éva erről pontos képet rajzolt. Futó Barnabás szerint egészen másról, társadalmi és filozófiai értelemben véve is jóval magasabbrendű szempontokról van szó. Vagyis a rács mögött ülő bűnöző érdekei helyett a társadalom érdekeire, azaz annak megvédésére, filozófiai értelemben pedig az igazságosság érvényre jutása a legfontosabb cél. Ezekhez képest egy bűnöző mentálhigiénés állapotában bekövetkező változások sajnálatosak, de mellékesek.

Zsombor György, az Országos Polgárőr Szövetség alelnöke plasztikusabban fogalmazott, mondván, a bűnözőknek akkor kellene a börtön személyiségkárosító hatásaira gondolniuk, mielőtt elkövették volna tettüket. De Balsai István országgyűlési képviselő, az Antall-kormány volt igazságügy-minisztere is azt mondta, az a fontos, hogy az életfogytig tartó ítélettel örök időkre kivonjuk a különösen veszélyes bűnözőket a forgalomból. Ez nem a társadalom kegyetlensége, hanem természetes önvédelme. Ennek fényében érdekes, hogy Petrétei József igazságügy-miniszter azt ígérte, a Btk. tervezett módosításakor – megint módosítania akarja a szocialista kormány! – áttekintik az tész-kérdését is.

Balsai István úgy vélte, bár úgynevezett "feles" törvényről van szó, kizárt, hogy a módosítást megszavazná a parlament, de a társadalomban is igen kemény ellenállásra számíthatna.

Ha valaki meglázmérőzi a közvéleményt a tész-szel kapcsolatosan, például ezt a topicot találhatja az interneten: "Embertelen a tényleges életfogytiglan? Döntsük el, hogy kivel szeretnénk emberségesek lenni! A társadalommal vagy a bűnözőkkel?" Erre csak egyetlen felelet létezik.