Egyre több rendőri és bírói túlkapásra derül fény

Tájékozódnunk kell. Meg kell hallgatnunk az emberi jogi szervezeteket, meg kell hallgatni a hatóságok képviselőit, és azután talán eljutunk odáig, hogy kialakíthatunk egy közös álláspontot arról, hogy kit és mit kell védeni ma Magyarországon – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke azt követően, hogy a rendőri túlkapások miatt egyre több panasz érkezik. Eddig 313 főt gyanúsítottak meg, közülük 220-an előzetes letartóztatásban vannak. A túlzott intézkedések áldozatai között fiatal lányok is vannak, akiket kizárólag a rendőrök tanúvallomásai alapján gyanúsítanak.

Kőszeg Ferenc, a magyar Helsinki Bizottság elnöke a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézetbeli tapasztalatait osztotta meg a parlamenti bizottsággal. Kőszeg szerint az első fokon eljáró bírák indokolatlanul sokszor, az esetek 84 százalékában döntöttek arról, hogy a gyanúsítottakat előzetes letartóztatásba, háziőrizetbe helyezik. A másodfokú bíróság ezeket felülbírálta és a letartóztatottak többségét szabadon engedte. Az ítéletek sok esetben úgy születtek, hogy a kirendelt védő nem jelent meg a tárgyaláson. Vajon indul-e fegyelmi a botrányos ítéleteket hozó bírók ellen?

Kőszeg aggályosnak nevezte, hogy számos ítélet meghozatalához a bíróság kizárólag rendőr tanúkat hallgatott meg, akik azt állították, hogy a gyanúsított megdobálta őket, azt viszont nem tudták megmondani, hogy mivel. A védőügyvédek ebben az esetben kérték a térfigyelő kamerák felvételének bekéretését, ám kiderült, hogy például a Magyar Rádió épületének közelében lévő berendezések az eset időpontjában nem működtek. Egy másik esetben az egyik gyanúsított, akit a X. kerületi rendőrkapitányságra vittek a Blaha Lujza térről, állítása szerint hátrabilincselték a kezét és úgy ütlegelték, el akarta kérni a helyiségben lévő kamera felvételét, ám a rendőrök közölték vele, hogy az eszköz nem rögzítette a történteket. A Helsinki Bizottság elnöke szerint angol mintára fel kellene állítani egy civil szervezetként működő független rendőrségi panaszbizottságot. Hogy ennek mennyire itt lenne az ideje, arról épp a közelmúlt eseményei tanúskodnak. A rendőri túlkapások néhány esetben nem nélkülözték sem a gyanúsítottak megalázását, sem pedig a politikai értékítéletre vonatkozó provokatív kérdésfeltevést.

Pelle Andrea hat ügyfelének esetét ismertette, akiket szeptember 23-án és 24-én tartóztattak le, majd a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézet udvarán 45 percig térdepeltették, aztán egy fülkében széles terpeszben kellett fejjel a falnak támaszkodva állniuk, végül meztelenre vetkőztették és megmotozták őket. Arató Balázs ügyvéd a Nemzeti Jogvédő Alapítvány munkatársa szerint a kihallgatások során gyakoriak a provokatív, a gyanúsított politikai értékítéletére vonatkozó kérdések. Arató elmondta, találkozott olyan esettel, ahol az első fokon eljáró bíró ítéletének indoklásában az szerepelt, hogy a gyanúsított az öltözete és megjelenése miatt „hajlamos lehet garázda cselekmények elkövetésére”.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamerák felvételeit joga van a gyanúsítottnak kikérni. Az ombudsman szerint elgondolkodtató, hogy miért telepítették a közterületi kamerákat, ha azok nem működnek.

Kondorosi Ferenc, az igazságügyi minisztérium politikai államtitkára közölte, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál már kezdeményezte, hogy az minden ügyben végezzen vizsgálatot. Csere László, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka szintén vizsgálatot rendelt el a sajtóhírek nyomán. Lenkovics Barnabás ombudsman a meghallgatást úgy összegezte, hogy mindenki a mundér becsületét védi és magyarázkodik, ez pedig nem megoldás.

Eközben a gyanúsítottak ítéletre várnak. Néhány olyan esetekről is tudomásunk van, amikor a rendőrség lányokat bántalmazott. Ők is vádlottak lettek…

Cs. L. és G. L. két tizenkilenc éves lány. Tavaly érettségiztek. Még szinte gyerekek. Védelmüket Balsai Szabolcs ügyvéd látja el, aki a Demokratának elmondta, hogy védencei 2006. szeptember 20-áról 21-ére virradó éjszaka az egyik barátjukkal a Kossuth térről a Blaha Lujza térre tartottak, az éjszakai busz megállójába. A városban zajló események óvatosságra intették őket, ezért a Blaha Lujza teret mellékutcákon keresztül akarták megközelíteni. Egyszer csak könnygázgránát csapódott be mellettük. Ekkor pánikba estek és futásnak eredtek.

A Horánszky utcában egy kapualjban rendőrök rontottak rájuk. Ütni-vágni kezdték őket. A 19 éves Cs. L.-nek a fejét ütötték gumibottal. A lány haján még két nappal később is vérfoltok éktelenkedtek. A lány állapota koponya-CT vizsgálatot tett szükségessé. A fiatalokat a VIII. kerületi rendőrkapitányságra szállították, ahova a kétségbeesett szülők másnap délután már meghatalmazott védővel érkeztek. Ekkorra tudták meg ugyanis, hosszas telefonálgatás után, hogy a lányaikat fogva tartják. A rendőrkapitányságon a szülőket és az ügyvédet több órán keresztül várakoztatták, arra való hivatkozással, hogy orvosi vizsgálat zajlik. Végül az ügyvédnek megengedték, hogy védenceivel beszéljen. Este azután megérkeztek az ügyészségi nyomozók, és közölték, hogy a lányokat öt társukkal egyetemben, akik közül a lányok négyet nem is ismertek, hivatalos személy ellen, csoportosan felfegyverkezve elkövetett erőszakkal gyanúsítják, amelynek büntetési tétele 5 évig terjedő szabadságvesztés.

De mi a vád ellenük? Az egyelőre kizárólag rendőrtanúk vallomására alapozott gyanú szerint Cs. L. és G. L. a Bródy Sándor utca és a Szentkirályi utca sarkán felállított rendőrsorfalat kövekkel dobálta meg mintegy 15-20 méter távolságból, valamint a többiekkel együtt köveket gyűjtött… A VIII. kerület tele van térmegfigyelő kamerákkal, a Bródy Sándor utcában pedig a Magyar Rádió főbejárata fokozottan bekamerázott, mivel különösen védett objektumnak minősül. Ehhez képest a lányokat kizárólag a rendőr tanúk és rendőri jelentések alapján gyanúsították meg.

– A megdöbbent gyanúsítottak vallomást tettek. Előadták, hogy bűncselekményt nem követtek el. A gyanúsítás ellen ellenvetéssel éltek – mondta az ügyvéd, akit megdöbbentett, hogy ennek ellenére pénteken délután az ügyészség már a lányok előzetes letartóztatását indítványozta.

A harminc napra elrendelt előzetes letartóztatásról szóló határozat pillanatok alatt megszületett: másnap, szombaton délelőtt a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója azzal az indoklással, hogy a rendezett körülmények között szüleikkel élő lányok szökésétől és elrejtőzésétől kell tartani, valamint összebeszélés, illetve a tanúk megfélemlítése is felmerülhet az esetükben, elrendelte a letartóztatást. Arra nem tér ki a határozat, hogy a teljesen egybehangzó vallomást tevő terhelteknek mi érdekük lenne egymással összebeszélni, és miként tudnák megfélemlíteni az általuk nem ismert rendőröket. És arra sem tér ki az indoklás, mennyire életszerű, hogy két vékony, ötvenkilós, 19 éves, a szüleivel élő, iskolába járó lány miért próbálna szökni az eljárás elől.

Vajon milyen ember az, aki bíró létére ilyen felháborító ítéletet hoz? Így gondolhatta ezt a Fővárosi Bíróság is, mert 2006. október 6-án a lányokat szabadlábra helyezte, ám velük szemben lakhely elhagyási tilalmat rendelt el. A történetnek ugyanis nincs vége. A két fiatal lány a közeljövőben büntető eljárással kell szembenézzen. Terhükre öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, „hivatalos személy ellen csoportosan elkövetett erőszak” bűntettét rónak, kizárólag rendőrök tanúvallomásaira alapozva. Nincs könnyű dolga a védelemnek. Az ügyvéd elsősorban a terheltek teljesen egybehangzó és következetes vallomásaira, valamint a térfigyelő kamerák hiányzó felvételeire alapozhatja stratégiáját. Balsai Szabolcs, a lányok védőügyvédje a Demokratának elmondta, hogy bizonyítási indítványt tett helyszíni szemlére. Az ügyvéd úgy véli, ezen nagyon sok múlhat. De vajon mit ér a lányok vallomása? Ér-e annyit, mint a rendőröké? Az eddigiek nem ezt igazolják.

És amennyiben bizonyítást nyer, hogy ártatlanok, ki kárpótolja majd őket az elszenvedett kínokért, a testi bántalmakért, a súlyos és sorozatos megaláztatásért? Fiatal lányok lennének a fennálló rend ellenségei? Kit és mit kell védeni ma Magyarországon?

S. Cs. – H. Zs.