Botrány Brüsszelben
Futótűzként terjed a nyugati sajtóban, hogy vállalhatatlan korrupciós botrányba keveredett az európai uniós vakcinaszerződéseket aláíró egészségügyi biztos, Sztela Kiriakidu. Ómolnár Miklós óriási sztoriját egyre több cseh, szlovák, lengyel, osztrák, olasz és német lap veszi át.
Az oltóanyag hiánya, a szállítás akadozása és a tömeges oltás megkezdésének elhúzódása napról napra növeli a feszültséget Európában. Kétségbeesett kapkodás kezdődött, egyre több tagállam követi a magyar példát. Orosz vakcinabeszerzésekről, oltóanyaggyártásról is tárgyalnak.
A múlt héten Angela Merkel német kancellár már a kínai vakcina elfogadásáról beszélt. Németországnak és Kínának az Egészségügyi Világszervezet (WHO) révén kölcsönösen el kell ismernie az új típusú koronavírus elleni oltóanyagokat, jelentette ki a német kancellár a kínai miniszterelnökkel, Li-Ko-csianggal közösen tartott múlt szerdai online tanácskozás előtt. Angela Merkel kiemelte, hogy Kínának és Németországnak is fontos szerepe van a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. A német lapok latolgatni kezdték, hogy vajon mikortól kezdenek oltani a kínai szérummal.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik az uniós vakcinaszerződéseket aláíró Sztela Kiriakidu (angolos átírással Kyriakides) uniós egészségügyi biztosra. Az európai vakcinahiányért és az akadozó szállításokért már január óta őt teszik felelőssé. Ómolnár Miklós sztorija azonban új megvilágításba helyezi mindezt.
A magyar közvélemény akkor figyelt fel Kiriakidura, amikor a Feketén-fehéren blog hírül adta, hogy az Európai Unió történetének egyik legnagyobb korrupciós botránya van kibontakozóban. Ómolnár Miklós ciprusi lapértesülésekre hivatkozva arról beszélt, hogy a gyanú szerint a vakcinagyártók megvesztegethették az uniós egészségügyi biztost, akinek férjével közös számláján megjelent négymillió (!) euró.
A több mint egymilliárd forintnak megfelelő összeg az állami tulajdonban lévő Ciprusi Szövetkezeti Bankon keresztül landolt a biztos asszony családi számláján, hitelfelvételnek álcázva, ugyanakkor a pénzintézet sem a hitelfelvétel okát, sem folyósításának indokát nem jelölte meg. A ciprusi számvevőszék is vizsgálódni kezdett. Jelentése szerint Sztela Kiriakidu sem a fizetéséből, sem más forrásból nem képes visszafizetni ekkora összeget. A helyi sajtó passzív megvesztegetésről, néhány osztrák és német lap kenőpénzről ír.
A vakcinaszerződések kapcsán már januárban éles vita bontakozott ki az Európai Parlamentben. A képviselők támogatták a Covid–19 elleni küzdelem egységes uniós megközelítését, ugyanakkor pártállástól függetlenül jóval nagyobb átláthatóságot követeltek.
Sebastian Kurz osztrák kancellár márciusban arra hívta fel a figyelmet, hogy méltánytalan és aránytalan a vakcinák Európai Unión belüli elosztása. Kurz és még öt tagállam vezetője (Csehország, Szlovénia, Bulgária, Horvátország és Lettország) arra panaszkodott, hogy Bulgária például lakosságarányosan csak harmadannyi vakcinát kapott, mint az uniós átoltottsági lista élén álló Málta.
– Az EU az összes tagállamnak közös beszerzési projekt keretein belül rendelte meg az oltóanyagokat tavaly júniusban, az utóbbi hetekben mégis azt látjuk és csodálkozunk, hogyan lehetséges, hogy Dánia messze az uniós átlag felett jár a beadott oltások tekintetében, míg például Lettország jócskán lemaradt – méltatlankodott az osztrák kancellár.
– Brüsszel elszúrta a vakcinabeszerzést, és ha Magyarország nem rendelt volna keletről is oltást, akkor most nagyon nagy bajban lennénk – mondta Orbán Viktor március 14-én a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Gulyás Gergely március 12-én az Európai Bizottsághoz fordult, hogy hozzák nyilvánosságra az uniós vakcinaszerződéseket.
Erre Brüsszel letagadta, hogy a vakcinaszerződéseket a bizottság kötötte volna: Stefan De Keersmacker bizottsági szóvivő azt állította, hogy vakcinákat az uniós tagállamok rendelték meg, a bizottság nem játszott ebben semmiféle szerepet.
Csakhogy az Ómolnár Miklós által megszerzett és bemutatott szerződéseken, amelyek a garancia és a szállítási feltételek tekintetében a vakcinagyártóknak kedveznek, az EU részéről Sztela Kiriakidu egészségügyért felelős uniós biztos aláírása szerepel. A kontraktusokat a brüsszeli hatóságok a „sensitive”, azaz kényes (bizalmas) jelzővel látták el, ami azt jelenti, hogy a vakcinagyártók üzleti érdekeikre hivatkozva ragaszkodtak a szerződéses feltételek bizalmas kezeléséhez.
„Az Európai Bizottság az általa kötött uniós keretmegállapodásokra vonatkozó átláthatóság híve, de a dokumentumok nyilvánosságra hozatala nem rajta múlik. Jogilag csak a szerződéses partnereink hozzájárulásával lehetséges a megállapodásokat nyilvánosságra hozni” – olvasható a bizottság közleményében.
Sztela Kiriakidura január óta egyre nagyobb nyomás nehezedett. Jens Spahn német egészségügyi miniszter februárban figyelmeztette Angela Merkelt: az új egészségügyi biztosnak ez túl nehéz feladat. Jens Spahn arra utalt, hogy az AstraZenecával például csak 2020. augusztus 27-én állapodott meg az EU, két és fél hónappal azután, hogy ő már előkészítette a szerződést a francia, holland és olasz kollégáival közösen. De lassan haladtak a tárgyalások a BionTech céggel is.
A Focus.de szerint Kiriakidut nem veszik komolyan. Ha felhívja a gyógyszergyártó konszerneket, szóba sem állnak vele. Hosszú hónapokon át valóban úgy tűnt, mintha az uniós biztos érdekérvényesítő képességével lenne a baj. A korrupció gyanújának árnyékában azonban a dolog más megvilágításba került. Kiderült, hogy a biztos asszony vagyonnyilatkozata is hiányos.
Egyszerű feledékenység lenne, hogy épp azt a céget felejtette ki az uniós vagyonnyilatkozatából, amely a négymillió eurós hitelt felvette? A mulasztásra a német Zöldek EP-küldöttségének vezetője lett figyelmes. Sven Giegold április 6-án több kérdést intézett az Európai Bizottsághoz Sztela Kiriakidu pénzügyi érdekeltségeivel kapcsolatban. Giegold megjegyezte, hogy az uniós egészségügyi biztos a vagyonnyilatkozatában a férjét érintő számos vezetői beosztást felsorolt. Ám a Maralo Limited nevű céget annak ellenére sem tüntette fel, hogy férje, Kiriakosz Kiriakidisz a cég ügyvezetőjeként nagy összegű hiteleket vett fel. Ezeket a hiteleket a Ciprusi Szövetkezeti Bank folyósította. A nagy összegű tranzakciót a Ciprusi Számvevőszéknek is jelentették. Sven Giegold az alábbi kérdéseket tette fel a bizottságnak:
– Meg tudják erősíteni, hogy Sztela Kiriakidu férje a Maralo Limited ügyvezető igazgatója, és ha igen, mióta? Miért épp ezt a vezető tisztséget, illetve a fenti kölcsönt nem említette a biztos asszony a vagyonnyilatkozatában? Vajon a vagyonnyilatkozatának többi eleme is hiányos? Átdolgozza a megadott határidőre a vagyonnyilatkozatát?
Az EP-képviselő egyelőre még nem kapott választ az Európai Bizottságtól. Nem csoda.
A Der Standard írta meg, hogy mit várt el konkrétan 2019-ben Ursula von der Leyen az új egészségügyi biztostól. Az Európai Bizottság elnöke hatoldalas levélben taglalta a Kiriakidu előtt tornyosuló feladat legfontosabb pontjait. Eszerint a rákellenes küzdelem mellett a digitalizációra, az antibiotikumoknak ellenálló, úgynevezett rezisztens baktériumok elleni harcra, illetve az oltási kampányra kell a legnagyobb súlyt fektetnie. A listán szerepel továbbá az Európa-szerte mindenki által megfizethető gyógyszerellátás.
Végül, de nem utolsósorban az Európai Bizottság elnökének kifejezett kívánsága, hogy az új egészségügyi biztos különös figyelmet fordítson az európai gyógyszeripar támogatására. Ez a szempont sokaknál kiverte a biztosítékot.
Az EU egészségpolitikájának a betegek, a páciensek érdekeit kell szolgálnia, nem pedig a gyógyszergyártókét, ahogy a rák esetében is a megelőzésre kell elsősorban fókuszálnia, nem pedig a gyógyszeres kezelésre, hívta fel a figyelmet az eltolódott súlypontokra az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA).
A gyógyszergyártó óriásvállalatoknak már így is hatalmas a befolyásuk az unióban: hivatalosan évi több mint 40 millió eurót fordítanak lobbitevékenységre az unión belül, ám a nemhivatalos becslések szerint ez csak a jéghegy csúcsa. Ami most Kiriakidu asszony kapcsán mintha megcsillant volna.
