Miközben még nyilvánvalóan vannak olyanok, akik nehéz körülmények között élnek, több szegmensben is jelentősen javult az emberek anyagi helyzete és szubjektív biztonságérzete is. Ma már az állam minden rászoruló gyermek étkeztetéséről képes gondoskodni. A szegénység visszaszorításában a munkahelyteremtés, az adócsökkentés, a hazai, belső gazdaság élénkítése játszott döntő szerepet – mondta a Demokratának Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

– Nemrégiben jelentette meg a Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala, 2016 című kiadványt, amelyből kiderül, tavaly tovább csökkent azoknak a száma, akiket érint a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata. Ez azt jelenti, hogy jó úton járunk?

– A KSH évről évre elkészíti ezt a kutatását az Eurostat módszertana alapján, és elmondhatjuk, hogy 2013 körül volt a trendforduló, azóta javulnak az országban a szegénységi mutatók. Az mindenképpen leszűrhető, hogy a kormány gazdaságpolitikája, amely a munkahelyteremtésre és a patrióta gazdaságpolitikára, azaz a magyar emberek munkájára épül, a szegénység visszaszorítása terén is eredményes. Ronald Reagan úgy tartotta, hogy a legjobb szegénységpolitika a munkahelyteremtés. Magyarország is valami hasonlóba kezdett, ezért dolgozik 770 ezer emberrel több, ezért jóval alacsonyabb a személyi jövedelemadó, mint 2010-ben. Ahogy egyre több ember tud dolgozni, egyre kevesebbeket veszélyeztet a szegénység. Egy év alatt láthatóan, több mint 150 ezerrel alacsonyabb lett az anyagi nélkülözés veszélyétől fenyegetett emberek száma, az azt megelőző években pedig közel 800 ezerrel csökkent. A mélyszegénységben élők száma 2010-ben megközelítette a félmilliót, a 2016-os adat szerint azonban 114 ezerre esett vissza.


– A különböző régiók, így, mondjuk, a Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország, vagy különböző társadalmi csoportok között elég nagy eltérés mutatkozik, a romák körében például jóval nagyobb a szegények aránya. Van arra lehetőség, hogy a leginkább leszakadt rétegekre még az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítsanak?

– Hadd emeljek ki néhány tendenciát. Az egyik, hogy a szegény családokban élő gyermekek száma negyedével csökkent, vagyis egyre több család tudott kiemelkedni a szegénységből, és a szegénységkockázat-csökkenés is a 18 év alatti korosztályt érintette a leginkább. Ez nagyon lényeges, hiszen azt is mutatja, hogy a családok helyzete javult, ha valaki több gyermeket nevel, az kevésbé jelenti a szegénység vállalását is. A másik, amit a jövedelmi tizedeket nézve tapasztalunk, hogy a legnagyobb mértékben az alsó négy tizedben emelkedett a jövedelem, míg a középső rétegekben az átlaggal megegyezően, a két legfelső rétegben pedig az átlagnál kisebb mértékben. A társadalmi különbségek tehát csökkentek, olyannyira, hogy ma hazánkban a társadalmi egyenlőtlenségek mértéke alacsonyabb az uniós átlagnál. Visszatérve a gyermekekre: a kormány, amely egy kereszténydemokrata nemzeti kabinet, úgy gondolja, hogy nem lehet olyan gyermek, aki anyagi okok miatt nem jut naponta többször jó minőségű ételhez. Éppen ezért az iskolákban, óvodákban és bölcsődékben kiterjesztettük az ingyenes étkezés lehetőségét. A kormányváltáskor adott 29 milliárddal szemben jövőre már 79 milliárd forint fedezetet biztosítunk erre a célra.


– E tekintetben is fontos, hogy ma már hároméves koruktól óvodakötelesek a gyermekek.

– Igen, ez garantálja azt is, hogy most már minden három év feletti gyerek naponta többször kapjon enni, vagyis ne legyen éhező gyerek. Hároméves kor alatt három megyében indítottuk már el az ételcsomagprogramot, amit az év végétől országosan is kiterjesztünk. Ennek keretében a családok havi-kéthavi rendszerességgel kapnak tízezer forintot meghaladó értékben tartós élelmiszereket, hogy ezzel is hozzájáruljunk a legfiatalabbak egészséges fejlődéséhez.


– Vannak más pozitív tendenciák is?

– Például a gyümölcsfogyasztásra költött pénz reálértéken több mint tíz százalékkal nőtt, tehát az emberek egyebek mellett a rezsimegtakarításból erre is többet tudnak fordítani. Vagy említhetnénk, hogy 2012 óta felére csökkent azoknak a száma, akiknek a téli hónapokban gondot okoz a lakás fűtése. De egy év alatt húsz százalékkal nőtt azok aránya, akiknél megvan egy váratlan, nagyobb kiadás fedezete, és hat év alatt közel kétmillióval vannak többen azok, akik azt mondják, hogy megengedhetnek maguknak egy egyhetes üdülést. Ezek a számok a különböző szegmensekben mind azt mutatják, hogy miközben még nyilvánvalóan akadnak olyanok, akik nélkülözésnek vannak kitéve, jelentősen javult az emberek anyagi biztonságérzete. Van még tennivalónk, ám a tendenciák kedvezően alakulnak, és ez így lesz a jövőben is, ha tudjuk folytatni a munkahelyteremtésen, adócsökkentésen, a hazai, belső gazdaságélénkítésén alapuló gazdaságpolitikát.


– Szintén sokakat érintő terület, és az ellenzék egyik kedvenc kampánytémája is az egészségügy, ahol ugyancsak számos probléma várt megoldásra 2010-ben. Az egyik gond az orvos- és nővérhiány. E téren mi a helyzet?

– Az alapellátás megerősítése érdekében indítottuk el azt a programot, amely négy éven keresztül minden esztendőben havi plusz 130 ezer forintot ad a praxisok finanszírozására, ami azt jelenti, hogy négy év alatt 520 ezer forinttal nő ez az összeg. Ez azért is lényeges, hogy egy pályaválasztás környékén lévő orvos lásson a háziorvosi pályában perspektívát, legyen versenyképes a jövedelme egy kórházban dolgozó kollégája bérével. Fontos lépés a megelőzésben, hogy elindultak az új, magyar gyártású szűrőbuszok, új védőoltásokat és szűrővizsgálatokat vezettünk be. Lényeges, hogy a vidéken felújított, Budapesten pedig felújítás vagy tervezés alatt álló kórházakban kellő számú orvos és ápoló legyen. Az orvosok száma egyébként nem alacsonyabb, sőt, kicsit magasabb is, mint a százezer lakosra vetített európai átlag, ápolók számában vagyunk kicsit elmaradva. Elindítottuk a béremelési programot, 2012 és 2019 között az ápolók bére duplájára emelkedik, az orvosoké pedig tavaly és idén összesen 207 ezer forinttal nőtt, hiszen nagy lemaradást kellett behozni.


– Ahogy a mentőszolgálatnál is…

– A szocialisták, egyrészt azért, mert a megszorítások miatt nem volt pénz, és azért is, mert a privatizációt készítették elő, az utolsó éveikben szinte egyetlen új mentőautót sem vettek. Ezért nagyon megnőtt a járművek átlagéletkora, amit mostanra sikerült húsz százalékkal csökkenteni. Ez az új járművek beszerzésének köszönhető, amelyeket egyébként Kistarcsán szerelnek össze. Emellett építettünk több mint harminc új mentőállomást, és felújítottunk több mint százat azért, hogy Magyarországon mindenhol, a kisebb településekre is tizenöt percen belül ki tudjon érni a mentőautó. Természetesen a béremelés kiterjed a mentőknél dolgozókra is, januártól ráadásul egy plusz tízszázalékos emelés is lesz. A mentőszolgálat költségvetése így összesen 74 százalékkal emelkedik 2010-hez képest, körülbelül 22 milliárdról 39 milliárd forintra nő.


– Az új kórházak építése, tervezése, a meglévők fejlesztése hogyan halad?

– Budapesten még soha olyan mértékű egészségügyi fejlesztés nem volt, mint aminek a tervezése most indult el. A fővárosban és Pest megyében első körben negyvenmilliárd forintot szánunk erre, ebből több mint húszmilliárd egészségügyi műszerbeszerzésre fordítható, nagyjából 18 milliárd pedig a nagy fejlesztések tervezésére, előkészítésére. Korábban széttagolt volt a kórházak fenntartási szerkezete, most egységes az állami fenntartás, így sokkal észszerűbben lehet megtervezni, hogy hol mire van szükség. Nem a beszállítók vagy szűk egészségügyi csoportok érdeke határozza meg a fejlesztéseket, hanem térségi szinten lehet tervezni. A cél, hogy úgy tervezzük meg a közép-magyarországi egészségügyi ellátást, hogy az a betegeknek a legjobb legyen. Legyenek nagy súlyponti központok Észak- és Dél-Pesten, Dél-Budán, amelyek a XXI. század korszerű technikájával működnek, és ahol a nap huszonnégy órájában minden kezelést megkaphat a beteg.


– A nyugdíjasok is a szocialista megszorítások áldozatai voltak. Ma hogyan látja a helyzetüket?

– Tapasztalhatjuk az ellenzéki pártok hozzáállását a nyugdíjasokhoz: a szocialisták elvettek tőlük egyhavi nyugdíjat, a Jobbik álláspontja pedig a rajtuk gúnyolódó Facebook-bejegyzésekből derül ki. Ezek a pártok csak úgy tekintenek a nyugdíjasokra, mint a választások előtt hirtelen meggyőzendő csoportra, mi viszont azt gondoljuk, minden tiszteletet megérdemelnek, hiszen az a nemzedék építette fel ezt az országot, végigdolgozott egy életet, megteremtette annak az alapjait, hogy ma gazdasági növekedésről beszélhetünk. Ha pedig gazdasági növekedés van, abból nem csupán a ma is aktívaknak, hanem a nyugdíjasoknak is részesülniük kell. Ezért van nyugdíjprémium, ezért van tízezer forintos Erzsébet-utalvány, hogy mindenki érezze, erősödik az ország, és ma már nem külföldről diktálják a receptet, hanem a saját utunkat járhatjuk. Ennek köszönhető, hogy nem csupán tíz százalékkal nőhetett a nyugdíjak vásárlóértéke az elmúlt években, de többletjuttatásokra is nyílik lehetőség.


– Ezek alkalmanként segítenek. De mivel segítik őket hosszabb távon?

– A gazdasági adatok nem önmaguktól nőnek: ehhez kellenek a célzott kormányzati támogatások. Ilyen a munkahelyvédelmi akció, amely munkáltatói adókedvezményekkel segíti a kismamák vagy éppen az 55 év felettiek foglalkoztatását, tehát azokét, akiknek egyébként nehéz elhelyezkedni, vagy nehezebb megőrizni a munkahelyüket. Az állam erre több százmilliárdos támogatást adott, évente átlagosan harmincezer kismamának segítettünk a munkába való visszatérésben, valamint tíz, 55 év feletti munkavállalóból hét foglalkoztatásához járulunk hozzá. A növekvő foglalkoztatásról, csökkenő szegénységről szóló számok az ilyen intézkedésekből eredeztethetők, ezeket az adókedvezmény garantálja.


– Immár tényként kezelhető, hogy miután Harrach Péter nem indul újra 2018-ban, a körzetét ön veszi át a választásokon. Hogyan látja Vác és térsége helyzetét?

– A Dunakanyar több részre osztható, mindegyiknél más feladataink vannak. Az agglomerációs részen szerencsére meredeken emelkedik a születésszám, így a teendők többsége abból adódik, hogy a gyermekszületések miatt új óvodák, iskolák építésére van igény. Fontos a Dunakanyar turisztikai fejlesztése is, amire a kormány több milliárd forintot szavazott meg; soha Vácnak és a Dunakanyar településeinek akkora állami támogatású programja nem volt még, mint amekkorára a következő években lehetőség lesz. Ezekből a települések fejlesztését, életminőség-javítását célzó lépésekből az ott élők profitálhatnak a legtöbbet, de az oda látogatók is érezhetik majd a jelentőségüket.


– Ha már az imént a kampánytémákról beszéltünk: Gyurcsány Ferenc a közelmúltban ismét belerúgott a külhoni magyarokba, elvenné a szavazati jogukat. A kormány viszont nem csupán a határon túli magyarságra fordít nagy figyelmet, hanem arra is, hogy az itt felnövő fiatal generációk megismerjék a külhoni magyarokat. Mennyire sikeres a Határtalanul! program?

– A cél az volt, hogy senki se fejezze be úgy az iskolai tanulmányait, hogy nem látogat meg egy határon túli magyar közösséget, nem ismeri meg személyesen a külhoni magyarokat. A program népszerűsége évről évre nő, tizenkétezer diákkal indultunk, s az idén már negyvenötezernél tartunk, láthatóan van igény rá, sokan és szívesen mennek. Ami a baloldalt ismét maga alá gyűrő Gyurcsány Ferencet illeti: szerintem több mint beszédes, hogy aki a leghangosabban szól a határon túli magyarok ellen, az szól leghangosabban a felső korlát nélküli betelepítési kvóta mellett is. Ami összeköti a nemzet tagjait, azt ellenzi, ami pedig a nemzeti értékekre veszélyt jelent, azt támogatja. Valójában a nemzeti büszkeséget akarja lerombolni, nem tartja értéknek a nemzet közösségét, a magyarságot.


– Kvótakérdésben vitában állunk az unióval, múlt héten is volt egy EP-bizottsági meghallgatás, Soros György vidéki NGO-kat támogat, az Egyesült Államok pedig a vidéki, úgymond független sajtónak ad pénzt. Mennyire kell attól tartani, hogy külföldről befolyásolják majd a magyar választásokat?

– Amikor nemzetközi találkozókon veszek részt, mindenki pontosan tudja, mi Magyarország álláspontja a bevándorlással kapcsolatban, ki az ország miniszterelnöke, és mikor mit mondott ebben az ügyben. Ahogyan azt is láthatjuk, hogy mind Észak-Amerikában, mind Európában a bevándorlás kérdése határozza meg a választásokat. Hiába tagadja az ellenzék, ez hazánkban is így lesz. Márpedig Soros György igenis akadályt lát azokban az országokban, amelyek ellenállnak a terve megvalósításának. Ezért nem fogja sajnálni sem a pénzt, sem az időt, sem a kapcsolatait, hogy megpróbálja megbuktatni a kormányt. Ebben vannak szövetségesei Brüsszelben és más országokban is, akik az évtizedek alatt a holdudvarának részei lettek. Az Európai Bizottság elnöke puszipajtásaként üdvözli, európai biztosok fogadják, s van köztük olyan is, aki azt állítja, hogy Soros a legjobb barátja. Személyesen is beszállt a kampányba, videoüzeneteket készített, szervezeteket és ellenzéki pártokhoz köthető politikusokat támogat. Láthatóan mindent meg fog tenni, hogy elérje a célját, és megbuktassa a kormányt. Ugyanakkor mindenki által belátható érdekünk, hogy Magyarországon ne az történjen, amit akár Soros György talál ki, akár Simicska Lajos szeretne, akár Ron Werber tervez meg. Márpedig az ellenzék mögött ezek a személyek állnak, ezek a pártok valójában milliárdosok, kampányguruk bábfigurái, kiszolgálói. Szerintem az emberek többsége nem szeretné, ha Soros elképzelései valósulnának meg, ha Simicska Lajos a párt után egy jobbikos kabinetet is felvásárolna, vagy Ron Werber gyűlöletkampánya határozná meg a magyarországi kormány politikáját. Bízom abban, sokan látják ennek a veszélyét, és 2018-ban a Fidesz–KDNP-re szavaznak.

Bándy Péter