Brüsszel LMBTQ-aktivistákat engedne be a iskolákba

Orbán Viktor úgy értékelt: hasznos vita volt, az álláspontok teljesen letisztultak. Minden világos és érthető: az Európai Parlament és az Európai Bizottság azt akarja, hogy az LMBTQ-aktivistákat és szervezeteket beengedjük az iskolákba és az óvodákba – mondta.

Magyarország ezt nem akarja – szögezte le. A vita arról szól, ki dönt arról, hogyan neveljük a gyermekeket. Az európai alapszerződések szerint ez nyilvánvalóan a magyarok, vagyis nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés.

„Itt a brüsszeli bürokratáknak nincs semmi keresnivalója” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: „akármit is csinálnak, nem fogjuk beengedni az LMBTQ-aktivistákat a gyerekeink közé az óvodákba és az iskolákba”.

Magyarország és Szerbia számíthat egymásra, Magyarország minden támogatást megad Szerbiának az európai uniós tagság elnyeréséhez, és ha Magyarországnak lesznek nehézségei, számíthat Szerbiára – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Belgrádban, miután Aleksandar Vucic szerb államfővel találkozott.

A kormányfő a szerb elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón közölte: fontos a történelmi tapasztalat, és amikor Szerbia uniós tagságáról van szó, ő a történelmi tapasztalat pozíciójából beszél. Magyarország integrációja idején Lengyelország volt a kulcsország a térségben – idézte fel.

Kiemelte: a Nyugat-Balkán stabilitásának kulcsországa pedig Szerbia. Azzal, hogy Magyarország Szerbia EU-tagsága mellett áll, a teljes Nyugat-Balkán integrációját támogatja – magyarázta. Hozzátette: nagyobb érdeke fűződik az uniónak Szerbia tagságához, mint az országnak.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a járvány ugyan háttérbe szorította a tömeges migráció kérdését, de újra jelentkezik ez a régi probléma. A Nyugat-Balkán stabilitása, a tömeges migrációval szembeni védekező képessége nélkül Magyarország sem lesz biztonságban – jelentette ki.

Kifejtette: a magyar-szerb együttműködésben komoly sikerek vannak mögöttünk, ilyen a vasúti együttműködés, 16 nagyberuházás a járvány ideje alatt is, valamint a gázvezetékek összekötése.

A gázellátást illetően közölte: Magyarország igyekezett korrekt módon megszabni az árakat akkor is, amikor Szerbia szorult helyzetben volt. A közép-európai országoknak meg kell érteniük, hogy a rövidtávú érdekeket felülírja a hosszútávú sorsközösség, bármikor megfordulhat a történelem széljárása, és egy ország rászorulhat a szomszédjára – mutatott rá. Hozzátette: nem lehet stabilizálni a térséget, ha ezt nem értik meg az országok, és ez nemcsak gazdasági, hanem bizalmi, lelki kérdés is.

A kormányfő megjegyezte: az elmúlt hét-nyolc év számai szerint látható, hogy egy nagy sikertörténet van alakulóban Szerbiában, az államadósság lement, beruházásokat, fejlődést látni.

Úgy vélte, a magyar-szerb együttműködés alapja, hogy mindkét ország azt akarja, hogy a gyermekeink jobban éljenek mint mi, családban és nemzetben gondolkodik mindkét ország. Szerbia is olyan pályán van, amelyen érdemes haladni a következő nemzedék érdekében – fűzte hozzá.

Orbán Viktor kérdésre kitért rá: a járvány még itt van, de Magyarországon és Szerbiában is sikeresnek bizonyult az oltási program. Megállapodtak az oltási igazolványok kölcsönös elismerésben és az összes határátkelőhelyet sikerült megnyitni, ami komoly teljesítmény mindkét ország részéről – mondta. Hozzátette: az együttműködést fenntartják.

Ugyancsak kérdésre a miniszterelnök arról is beszélt, hogy ha kellő időben nem mondják ki azokat a tényeket, amelyeken a döntéseik alapulnak, a döntések nem születnek meg. Ezért amikor azt látni, hogy Magyarországot ismét megtámadták valamiért, joggal lehet gondolni, hogy hátha valami olyasmiről van szó, ami később következik be és a magyarok előre megmondták – fogalmazott. Hozzáfűzte: ezt mutatta a migráció kérdése is.

Úgy látja, ugyanez a helyzet Szerbia uniós csatlakozásával is. Az EU-ban a jövőbe vetett hit rendkívül alacsony, a nyugatiak elértek a jóléti állam egy nagyon magas fejlettségi szintjére, és most nagy bizonytalanság van, hogy innen vezet-e felfelé út – magyarázta.

A kormányfő szerint az unióban ezért a nagy kezdeményező döntésekkel szemben van egy óvatosság, ezt nevezik bővítési fáradtságnak, és azt gondolják, az a logikus, ha nem vállalják a bővítéssel járó teendőket. De ha nem lesz bővítés, instabil lesz az egyik legfontosabb szomszédos térség, az EU nem jut új energiához, megreked és a végén szétesik – vélekedett.

Orbán Viktor kiemelte: a bővítésnek – amely nem lehetséges Szerbia nélkül – az EU legfontosabb projektjének kellene lennie, ebben van a jövő, a fejlődés, ez vihetné tovább Európát. Így volt ez Közép-Európa esetében is, az is energiát vitt az európai összefogásba – emlékeztetett.

A nyugat-balkáni térség stabilitásának kiépítésében fontos szerepet vállalt Magyarország, mi ezért nagyon hálásak vagyunk – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök a sajtótájékoztatón.

A szerb államfő leszögezte, a térség összes országa tisztában van azzal a szereppel, amelyet Magyarország vállalt ennek a politikai és gazdasági stabilitásnak a kiépítésében.

Hozzátette, Magyarország hozzájárult ahhoz is, hogy a vajdasági magyarsággal jobb legyen a kapcsolat, a vajdasági magyarsággal fenntartott kapcsolat pedig még jobbá tette a Magyarországhoz fűződő viszonyt. Mint mondta: soha nem volt olyan kevés, szinte semennyi etnikai összeütközés a szerbek és a magyarok között, mint most.

„Igyekszünk megérteni egymást, ez a tiszteletről, az újfajta hozzáállásról és az egymásba vetett hitről szól” – magyarázta. Mindezért köszönetet mondott Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének is.

Aleksandar Vucic kiemelte, hogy néhány év alatt Magyarország Szerbia ötödik legfontosabb gazdasági partnere lett, és a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom a járvány alatt is megközelítette a kétmilliárd eurót, az idei év elején pedig 23 százalékos növekedés tapasztalható, és az esztendő végéig bizonyára meghaladja majd a kétmilliárdot. Hozzátette: egyre több szerbiai cég szállít Magyarországra, és egyre több magyar cég Szerbiába. Rámutatott: a magyar cégek 16 nagyberuházást hajtottak végre Szerbiában tavaly, ebből hármat a Vajdaság területén, tizenhármat pedig Közép- és Dél-Szerbiában.

„Ez azt jelenti, hogy nemcsak a vajdasági magyarságot támogatják, hanem egész Szerbiát” – tette hozzá.

Köszönetet mondott azért a támogatásért is, amelyet Szerbia európai integrációjához nyújt Magyarország.

„Sokan hangoztatják a támogatást, de nem tesznek semmit, a magyar kormányra azonban mindig számítani lehet” – húzta alá.

Az infrastruktúráról szólva kiemelte, mindkét fél azon dolgozik, hogy mihamarabb kiépüljön a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút.

„Ez a két országot, a két népet is összeköti, de fontos lesz Közép-Európa és Délkelet-Európa összekötésében” – részletezte, majd hozzátette, hogy a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal kiépítése is folyamatban van.

Újságírói kérdésre válaszolva a koronavírus-járványra is kitért a szerb államfő. Elmondta, a járvány kezdetén Orbán Viktor tanácsára kezdett Szerbia Kínából beszerezni felszerelést, és ennek köszönhetően tudta kezelni a járványt. Elégedetlenségének adott viszont hangot, amiért a sok vakcina ellenére nem elegen akarják beoltatni magukat.