Az Európai Bizottság levelében arra szólította fel a magyar kormányt, hogy állítsa le a rendszámtábla alapján történő különbségtételt a benzinkutakon. Amennyiben a kérésnak Magyarország nem tesz eleget, kötelezettségszegési eljárás indul, pénzbírság is jöhet – emlékeztet az Origo.

Hirdetés

Úgy tűnik, Brüsszel nem bírja elviselni, hogy míg EU-szerte megállíthatatlanul drágul a benzin, addig az árstopnak köszönhetően a magyarok továbbra is kedvező áron tankolhatnak

– így kommentálta az uniós lépést Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója.

Gyorsan és hatékonyan kell reagálni

Az Európában 2021 őszén kialakult energiaválság és a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború rendkívüli intézkedéseket igényel, és ezekre a kormányoknak gyorsan és hatékonyan kell reagálniuk – nyilatkozta Hortay Olivér az Origónak. A Századvég energetikai üzletágának vezetője szerint mindkét esemény nagyban megemelte az üzemanyag árát szerte Európában.

Korábban írtuk

Ráadásul az áremelkedések egy része az unió elhibázott energia- és szankciós politikájának az eredménye

– mondta. Hortay Olivér szerint nincs idő arra, hogy a békeidőben megszokott lépések mentén cselekedjenek a kormányok. Hortay Olivér felhívta a figyelmet arra is, hogy az üzemanyag-turizmus akut probléma lett az elmúlt hetekben a környező országokban egyre inkább elszabaduló benzinárak miatt.

Mivel a magyar kormány számára a hazai fogyasztók érdekei állnak az első helyen, így olyan lépéseket is meg kell tennie, amelyek adott esetben sértik a versenyjogi szabályokat. Ráadásul, ha elindul egy uniós eljárás, akkor az jó ideig elhúzódhat, de mivel a benzinárstop ideiglenes intézkedés, így könnyen lehet, hogy a brüsszeli döntés idején már nem is lesz érvényben – zárta szavait az elemző.

Norvégiában a legdrágább a benzin

Európai uniós összehasonlításban Magyarországon kerül a legkevesebbe a benzin a kiskereskedelmi forgalomban. Teljes európai összehasonlításban pedig csupán Belaruszban és Oroszországban olcsóbb az üzemanyag, mint hazánkban. Az uniós lista elején Finnország, majd Dánia és Görögország található, jelenleg ezekben az országokban legdrágább a tankolás. Míg Európa egészét vizsgálva, Norvégiában a legmagasabbak az árak – ismerteti az Origo.

A környező országok közül Lengyelországban ötödével, Szlovéniában közel negyedével, Horvátországban, Szlovákiában és Ausztriában 43 és 44 százalékkal drágább a benzin, miközben Csehországban közel 50 százalékkal magasabb a termék ára.

Németországban ennél is nagyobb az árkülönbség, majdnem kétharmadával többe kerül a benzin, így az literenként meghaladja a 2 eurót – írja a portál.

Így alakult a benzinárstop Magyarországon

Magyarországon 2021 novembere óta van érvényben árstop, a 95-ös oktánszámú benzin és a dízel árát is 480 forintban maximálta a kormány. A rendeletet eddig kétszer hosszabbították meg, mivel annak hatálya februárban illetve májusban lejárt volna – emlékeztet az Origo.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A Mobil Hofherr Albert utcai üzemanyagtöltő-állomása Budapesten 2021. november 15-én

Eközben az üzemanyagok világpiaci ára nem mérséklődött. A korábban globálisan jelentkező alapanyaghiányt, illetve kereslet-kínálati súrlódásokat a 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború súlyosbította. Így a kiskereskedelmi árstop mellett a kormány a nagykereskedelmi forgalom esetében szintén ársapkát vezetett be 2022 február végével, ami mellett a jövedéki adót is csökkentették 5-5 forint/liter mértékben a benzinnél és a gázolajnál.

Annak érdekében, hogy a fokozott árnyomás továbbra se érintse hátrányosan a hazai lakosságot, és a rájuk vonatkozó árstop fenntartható legyen, 2022 márciusában engedélyezte a piaci árazás visszavezetését a 7,5 tonna feletti járművek, illetve a 3,5 tonna feletti külföldi járművek esetében. Majd májusban a kormány ismét meghosszabbította az árstopot, azonban ennek hatálya már csupán a magyar rendszámú autók tulajdonosaira terjed ki, a külföldiekre nem. Így megszűnt az úgynevezett üzemanyag-turizmus, amely már veszélyeztette a hazai ellátásbiztonságot.

Brüsszel támadja a benzinár-stopot

Korábban a bizottság és a magyar kormány között több nézeteltérés is volt a benzinárstop és a többi rezsivédelmi intézkedés kapcsán. Orbán Viktor miniszterelnök többek között a lakosságvédelmi intézkedések megvédésével indokolta az olajembargó elfogadhatatlanságát, és sikerült is kiharcolnia, hogy a hazánkba érkező kőolajvezeték kivételt képezzen a szankciók alól. Brüsszel azóta több módon próbált nyomást gyakorolni a magyar kormányra, többek között importvám kivetésével fenyegetőznek az orosz olajra, amihez nem kellene minden tagállam hozzájárulása, valamint most kötelezettségszegési eljárás megindítását tervezik hazánk ellen a benzinárstopot védő intézkedések miatt.

Korábban Andrej Plenkovic horvát kormányfő nyilatkozatában követelte hazánkkal szemben a kötelezettségszegési eljárás megindítását, addig az osztrákok már pertársaság alapításával toborozzák a károsultakat, hogy ha Brüsszel megbüntetné hazánkat, akkor az osztrák autósok jogi úton tudják behajtani a magyarországi tankolással járó többletköltségeiket.

Alig ért véget a brüsszeli olajembargó vitája, az ukránok már a gázcsapot is elzárnák, és már ehhez is vannak brüsszeli támogatóik. Hatástanulmányok most sem készültek; úgy tűnik, Brüsszelt megint nem érdekli, hogy Európa gyakorlatilag csődbe megy, ha a terveket elfogadják. A magyar és európai gazdaság minden eddiginél nagyobb csapást szenvedne el, ha bevezetnék a gázembargót, míg Oroszországot alig viselné meg.

Az Origo cikkét ITT olvashatják.