Brüsszel rezsiemelést szeretne, ez a konzultáció egyik témája

Mindannyian egyetértünk azzal, hogy tennünk kell a klíma és a környezet védelméért, de egyáltalán nem mindegy, ki fizeti a számlát – fogalmazott.

Dömötör Csaba elmondta, a brüsszeli zöldpolitikáról szóló vita fő csomópontja az, hogy ki fizesse a környezetvédelem költségeit. Szerinte a vita azért egyre aktuálisabb, mert egyre több ötlet, terv, javaslat „fortyog a brüsszeli fazékban”.

Kifejtette: az egyik terv a már eddig is működő uniós kvótakereskedelmi rendszerre vonatkozik, ennek elvileg az a célja, hogy csökkentsék a széndioxid-kibocsátást. Mint mondta, az új terv alapján Brüsszel ezt kiterjesztené a közlekedésre és a háztartásokra már 2025-tól.

Az Európai Bizottság sem tagadja, hogy ha ez megvalósulna, akkor a szolgáltatók a plusz pénzügyi költségek jelentős részét átterhelnék a háztartásokra, „azaz a családoknak és az autósoknak kellene állniuk a számlát” – mondta.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat annyira nagy hullámokat ver, hogy az egyébként igen harcos nagy zöld szervezetek is kritizálják. Egyebek között példaként említette, hogy a Green Peace azt mondja, ez a javaslat árt a háztartásoknak, miközben egyáltalán nem garantálja, hogy csökkenjen a kibocsátás.

Kitért arra is, egy tanulmány számításai szerint ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy gázzal fűtött háztartás kiadásai 30 százalékkal nőnének. Megjegyezte, ha Brüsszelben terveznek plakátkampányt, „nyugodtan írják rá a plakátokra, hogy: rezsiemelés”. Ugyanezen tanulmány alapján egy fosszilis üzemanyaggal működő jármű költségei 16 százalékkal nőnének, miközben a most közlekedő járművek túlnyomó többsége ilyen.

Közölte, a német fogyasztóvédők számításai szerint egy kétgyermekes német család éves kiadásai 450 euróval, mintegy 160 ezer forinttal nőnének. Ezért van az, hogy még a holland és a luxemburgi kormány is erősen kritizálta ezeket a javaslatokat, pedig nem éppen szegény országokról van szó – fűzte hozzá.

Mint mondta, nem ez az egyetlen új terv amiben Brüsszelben törik a fejüket; klímavámot is szeretnének, de nem mindegy, hogy egy ilyen vámot hogyan vezetnek be. Ismertetése szerint a Spiegel részletesen ír a kockázatokról: egy ilyen új vám túlságosan bürokratikus lehet, károkat okozhat az exportra termelő európai vállalkozásoknak és kemény kereskedelmi csatározásokat eredményezhet azokkal az országokkal, akik nálunk nagyobb szennyezők, mégis megengedőbbek a környezetvédelmi szabályozásokban.

Tehát előfordulhat az, hogy ártanak az európai gazdaságnak az ilyen tervek, miközben a klímavédelem terén egyáltalán nem mozdulunk előre – mondta. Szerinte fontos körülmény, hogy már nagyon sok szigorú környezetvédelmi szabály van érvényben, brüsszeli szabályozás, amelyek már most is nagy pénzügyi terhet jelentenek például az energiahatékonyság terén.

Közölte, a magyarországi Duna House számításai szerint az energiahatékonysági szabályok miatt egy családi ház építési költsége akár 10 százalékkal is magasabb lehet. Ez lehet, hogy jó hír a külföldi építőanyaggyártóknak, de a magyar családoknak nem – fogalmazott.

Arra is kitért, hogy a sok-sok szabály miatt az autók ára is folyamatosan emelkedik, főleg a kis autók ára kúszik felfelé. Német számítások szerint az elmúlt 25 évben 90 százalékkal nőtt az autók ára, miközben a fizetések ezzel nem tudtak lépést tartani. Utalva Karácsony Gergely főpolgármester egy korábbi megjegyzésére, hozzátette, nem tudja, hogy a németeknek mondta-e bárki, hogy menjenek inkább gyalog.

Dömötör Csaba szerint Magyarországon is vannak nagy támogatói a tehernövelésnek; Karácsony Gergely például egy „széles körű karbonadót” szeretne, korábban be is nyújtott egy 225 milliárdos pakkot az Országgyűlésnek, és „az LMP is akar ilyen adót, meg sok más fajtát is”. Ha az egészet kiegészítjük azzal, hogy a dízelautókat is kizavarnák Budapestről, akkor ez így összességében már egy elég vaskos megszorítócsomag – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.