Brüsszel továbbra is ragaszkodik a betelepítési kvótához
Hoztak is ajándékot meg nem is: jobban védené a külső határokat az Európai Bizottság, a beérkezőket viszont továbbra is kötelezően szétosztaná a tagállamok között.
– A magyar álláspont 2015 óta egyértelmű: az illegális migrációt az Európai Unió külső határán fel kell tartóztatni, a kötelező szétosztási kvóta elfogadhatatlan, a szabályokat pedig mindenkinek be kell tartani. Ezzel szemben az Európai Unió politikai vezetése, élén a bizottsággal, Magyarországot az első pillanattól kezdve támadta és szégyenpadra akarta ültetni. A legutóbbi ilyen megbélyegzés az volt, amikor jogellenes fogva tartásnak minősítették a tranzitzónák létét, noha azokat bárki bármikor szabadon elhagyhatta, ami fogalmilag kizár bármiféle fogva tartást – mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója egy csütörtöki beszélgetésen, Budapesten.
Kovács István szerint az Európai Bizottság új migrációs csomagjában jó irányú változás, hogy a javaslat erőteljesebben szorgalmazza az unió külső határainak védelmét, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az ötletsorban – bár az ennek ellenkezőjét hirdeti – a részletek alapján továbbra is meghatározó a beérkező migránsok kötelező elosztása, vagyis a betelepítési kvóta még mindig napirenden van.
– Az Európai Bizottság elnöke szerint az új migrációs javaslatcsomag fontos célja a tagállamok, illetve az EU intézményei és a polgárok közötti bizalom helyreállítása. Ursula von der Leyen ennek eszközét a közös felelősségben és a közös szolidaritásban látja, ám a csomagot bemutató sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a migrációra szükség van – hívta fel a figyelmet az ellentmondásra és a kettős beszédre a figyelmet Kovács Attila, az Alapjogokért Központ Európai Uniós Kutatócsoportjának projektvezetője.
Az elemzőműhely társvezetője úgy látja, hogy az új megközelítést sugalló hívószavak – például a kötelező felelősségvállalás meghirdetett elve – a gyakorlatban azt jelentik, hogy végső soron a tagállamok kötelezően be kell fogadjanak illegális migránsokat. Ha ugyanis valamely tagállam úgy dönt, hogy nem kíván befogadni ilyen személyeket, vállalhatja, hogy a migrációs nyomás alatt nyögő tagállamokban törvénytelenül tartózkodó jövevényeket visszaküldik származási országukba.
– A gyakorlatban azonban ez szinte lehetetlen, amint azt az eddigi kitoloncolások kudarca is bizonyítja. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben az érintett tagállamnak négy hónap alatt nem sikerül hazaküldeni a kiutasítandó illegális migránst, akkor akarata ellenére mégiscsak be kell fogadnia, és úgy próbálkozni újra és újra. Vagyis azoknak az országoknak is kötelező lenne illegális migránsokat befogadni, akik ezt nem akarják – hangsúlyozta Kurucz Orsolya.
