Brüsszel végképp eltörölné

Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét elején jelentette be, hogy a kormány újabb nemzeti konzultációt indít. A kormányfő leszögezte, Brüsszel időről időre előáll azzal, hogy töröljük el a rezsicsökkentést, az extraprofitadót, és szüntessük meg a kamatstopot. Mindezt a miniszterelnök képtelen ötletnek nevezte, amelynek megvalósítását a nemzeti konzultációval lehet megakadályozni. Ahogy fogalmazott, a nemzeti konzultáció milliós nagyságrendű támogatottságot hoz létre a kormány mögött, amely így magabiztosan és kellő erőpozícióból tárgyalhat Brüsszelben.

Igazságossá teszi az energiapiacot

A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar háztartások az átlagfogyasztásig alacsony, befagyasztott energiaárat fizetnek. Az Eurostat 2023 első fél évére vonatkozó adata szerint a gáz ára Magyarországon a legkedvezőbb a lakossági fogyasztók számára, áram tekintetében pedig hazánk Bulgária mögött a második legolcsóbb. A ranglista végén elhelyezkedő holland háztartások a gázért hétszer, az áramért négyszer többet fizetnek. Az uniós átlag a magyarnál villamos energiában két és félszer, földgázban három és félszer magasabb. Az idei első hat hónapra a legdurvább, 953 százalékos árnövekedést Hollandiában mutatták ki, ott tízszeresére drágult a villamos energia. Gázáremelkedésben Lettország, Románia és Ausztria az éllovas, mindhárom tagállamban több mint kétszeresére nőtt a tarifa.

A kormány a rezsivédelem fenntartásával mérsékli a magyar családok terheit. Az idei első három negyedévben 1105 milliárd forint rezsitámogatást nyújtott, az utolsó három hónapban pedig további mintegy 255 milliárd forinttal fedezi a földgáz- és távhőszolgáltatások kapcsolódó kiadásait. A Rezsivédelmi Alap a 2024-es költségvetésben is 1340 milliárd forintos keretösszeggel garantálja a hazai fogyasztók csökkentett árait.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Demokratának elmondta, 2010 előtt jövedelemarányosan a magyarok fizették Európában a legmagasabb rezsiköltséget, ami pénzt vont el a gazdaságból.

– A magas rezsikiadások nemcsak azzal a következménnyel jártak, hogy a magyarok kevesebbet tudtak nyaralásra, új háztartási gépekre vagy autókra költeni, de csökkent a magyar gazdaság bevétele is, amely így gyengébben teljesített. Például 2007-ben a szlovák gazdaság növekedése tízszázalékos volt, miközben hazánké nulla. A közműszolgáltatás világszerte egy koncentrált piac, sokkal nagyobb az alkuereje a szolgáltatónak, mint a fogyasztónak. Piaci szabályozás hiányában az igazságosnál jóval magasabb nyereséget realizáló árak alakulnak ki. A rezsicsökkentéssel a gazdaság számos szegmensében fizetőképes kereslet jelenik meg, amely a magyar gazdaságot erősíti.

Odafújta a szél

A kormány a költségvetésben elkülönített Rezsivédelmi Alappal biztosítja a családoknak a rezsicsökkentett árat. A Rezsivédelmi Alap idén 670 milliárdról 2610 milliárd forintra emelkedett, aminek fedezetét a kormány túlnyomórészt az 1412 milliárd forint extraprofitadóból teremti meg. Sebestyén Géza lapunknak elmondta, az orosz–ukrán háború, az Oroszország elleni embargó, valamint a súlyos aszály miatt nőttek az élelmiszerárak, extraprofitot eredményezve a szektorban.

– A banki szférában a növekvő infláció felvitte a kamatokat, az energetikai szektorban pedig a gáz ára nőtt meg olyan mértékben, aminek köszönhetően a cégek világszerte évtizedek óta nem látott nyereséget könyvelhettek el. Nem a hatékonyságuk miatt söpörtek be extraprofitot, vagy azért, mert jobb üzleti döntéseket hoztak volna, hanem egész egyszerűen szerencséjük volt. Van erre egy angol kifejezés: windfall profit, azaz a szél odafújta nekik a többletnyereséget. Az állam egyik feladata a közteherviselés biztosítása, ennek eszköze az extraprofit­adó, amely az ölükbe hullott nyereség egy részét elvette a cégektől, hogy támogassa belőle azokat, akik a megemelkedett költségeket viselni kényszerültek.

A szakember szerint ha ez a nyereség a cégeknél, bankoknál maradt volna, a gazdasági szereplők súlyos többletkiadásokkal szembesülnek, és recesszió alakul ki. Felvetésünkre, miszerint az intézkedést bírálók azt állítják, a vállalatok áthárították az extraprofitadó kiadásait a fogyasztókra, úgy válaszolt, hogy ennek látszania kellene a nyereségességi mutatókban. Szerinte a profitszámok alapján egyértelműen kijelenthető, az intézkedés elérte célját.

Megmentett hitelesek

A kormány 2021 végén úgy döntött, hogy a változó kamatozású hitelek törlesztése egy korábbi, rögzített kamatszinten történjen, ne pedig az azóta megemelkedett kamaton. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium adatai szerint az intézkedésnek köszönhetően 2023 májusáig mintegy 350 ezer családot sikerült megvédeni a magas kamatokkal szemben, a kamatstoppal védett hitelállomány meghaladja az 1360 milliárd forintot. A kamatstop 2022-ben nyolcvanmilliárd forinttal, 2023 első felében pedig további hatvanmilliárddal segítette a családokat, azaz összesen száznegyvenmilliárd forintnyi kamatfelárat vesz le a háztartások válláról. A kkv-kra kiterjesztett kamatstop a kormány számításai szerint a bevezetéskor hatvanezer vállalkozást érintett, májusban pedig 28,5 ezer vállalkozás közel ezermilliárd forintnyi hitelállománya esett az intézkedés hatálya alá. A cégek 2022 novemberétől 2023. június végéig mintegy nyolcvan-nyolcvanöt milliárd forintot takaríthattak meg.

A kormány idén májusban meghosszabbította a kamatstop időbeli hatályát ez év végéig. Ha az idén kivezették volna, akkor az éven belül átárazódó hiteleknél átlagosan hatvan százalékkal, a kiterjesztett, legfeljebb ötéves kamatperiódusban fixált jelzáloghiteleknél pedig átlagosan mintegy negyedével emelkedett volna a havi törlesztőrészlet. A minisztérium szerint a kamatstop meghosszabbítása 2023 második félévében a lakosságnál további hatvanmilliárd, a vállalkozásoknál pedig negyven-negyvenöt milliárd forintnyi további megtakarítást eredményezhet, ennyivel kell ugyanis kevesebb törlesztési terhet fizetniük.

Sebestyén Géza szerint a kamatstopra azért volt szükség, mert a megugró infláció miatt olyan gyors és nagy mértékű kamat­emelés következett be, ami a piaci folyamatokkal összeegyeztethetetlen.

– Ha erre a kormányzat nem reagál, akkor a hitelek bedőlése miatt családok veszítik el otthonukat, rengeteg vállalkozás tönkremegy, és olyan egyéb gazdasági hatások lépnek fel, amelyeket csak évtizedek alatt heverünk ki.

A korlátlan piac mellett

Regős Gábort, a Makronóm Intézet szakmai vezetőjét arról kérdeztük, miért támadja Brüsszel a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót. A közgazdász kifejtette, az Európai Bizottság mindhárom intézkedés esetében részben a profit, részben pedig a zavartalan, külső beavatkozástól mentes piaci működés miatt aggódik, mert jellemzően azt szeretné, ha a piac szabadon, magától tudna működni, kormányzati intézkedés nem vagy alig szólna bele. Emlékeztetett rá, hogy a 2023-as országjelentésben az Európai Bizottság a rezsicsökkentéssel kapcsolatban több kritikát is megfogalmazott, miszerint az intézkedés nem elég célzott, nem csak a legszegényebbekre vonatkozik, és azt is felróják nekünk, hogy nem ösztönzi a spórolást, az energiahatékonyság növelését, a kereslet csökkenését.

– Tény, hogy a hatósági energiaár mindenkire vonatkozik, annak minden előnyével és hátrányával. A spórolásra vonatkozó kritika jogos is meg nem is, ugyanis ha valaminek magas az ára, abból kevesebbet fogyasztunk. Csakhogy ha drága az energia, nem tudjuk kifűteni a lakást. Azaz van az a határ, ami fölött a kereslet csökkenése már inkább káros, hideg lakást vagy környezetszennyező fűtési módokat – szén, tűzifa – eredményez. Ugyanakkor a jelentésből kimaradt, hogy az átlagfogyasztás fölötti magas energiaár elősegíti a takarékosságot, azaz ezt a kritikai pontot kezeli. Természetesen fontos a lakossági energiahatékonyság növelése, de nem biztos, hogy a megfizethetetlenül magas árakon keresztül kell elérni.

A kamatstopot is több szempontból ellenzi az Európai Bizottság. Brüsszel szerint az intézkedéssel sérül a monetáris transzmisszió, azaz a magasabb kamatok nem áramlanak szét korlátlanul a gazdaságban, másrészt a bankok profitja és hitelnyújtó képessége kisebb lesz.

– A bankok profitját a kamatplafon valóban csökkenti, bár még így is magas szinten áll. A hitelnyújtó képességben szintén csak részigazsága van a bizottságnak. Elképzelhető, hogy a bankok később óvatosabban nyújtanak hitelt, ha tudják, hogy azok kondícióit a kormány megváltoztathatja, azonban a kamatplafon az új hitelekre nem vonatkozik, csak a régiekre. Továbbá a bankoknak bőven van forrásuk hitelezni, a hitel/betét arány meglehetősen alacsony. Ugyanez igaz a monetáris transzmisszió esetében: az új hiteleket az új hitelekre vonatkozó kamatokon vesszük fel, nem az számít, hogy a régi hitelek milyen kamattal futnak, így az intézkedés közvetlen hatása a transzmisszióra csekély, csak annyi lehet, hogy így a lakosságnál maradó pénzből kereslet lesz – magyarázta Regős Gábor.

Az extraprofitadóval kapcsolatban elmondta, egyes szektorokban jól látható extraprofit képződik, amelynek egy részét a kormány elvonja, máshol kevésbé van jelen extraprofit, így a kivetett adó más jellegű, például zöldadót jelent.

– Ez az extraprofit adódhat például az elszabadult energiaárakból vagy a magas kamatokból. Ezek elvonása nem magyar sajátosság, mi csak abban voltunk úttörők, hogy elsőnek vezettük be. A bizottság kritikája a különadók kapcsán az, hogy jelentős részben olyan ágazatokat érintenek, ahol a külföldi tulajdon nagy arányú, tehát a külföldi tulajdonú vállalatok profitja csökken, ami a bizottság szerint elriasztja a külföldi cégeket, befektetőket, csökkenti a versenyképességet. Az adópolitika egyébként tagállami hatáskör, ezt Magyarország és a többi tagállam sem engedte át az Európai Uniónak. Korábban a különadók ellen jogi eljárások is érvényben voltak, ám az Európai Bizottság nem talált jogi kivetnivalót a különadókban, így most a bírálatok versenyképességi, közgazdasági irányból érkeznek.

Migráció és háború

A nemzeti konzultáció másik része hazánk biztonságával lesz kapcsolatos, a kormány a migrációval és az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban is várja a magyarok véleményét. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a migrációs paktummal Brüsszel tovább erőlteti a migrációs kvótát, amely szétterítheti a terrorveszélyt Európában. Hozzátette, a nemzeti konzultációval a magyarok egyértelművé tehetik, nem támogatják a migrációs paktumot, amely migránsgettókat eredményezne Magyarországon is.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára közösségi oldalán tett közzé egy videót, miszerint Brüsszel újabb ötvenmilliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, és ennek érdekében Magyarországtól is pluszbefizetéseket kér, miközben a hazánknak járó uniós forrásokat visszatartja. Hozzátette, Magyarország elutasítja, hogy Brüsszel több tízmilliárd euróból vásároljon fegyvereket Ukrajnának. A nemzeti konzultáción megerősíthetjük a kormány álláspontját is, miszerint nem engedjük Magyarországot belesodorni az orosz–ukrán háborúba.