Brüsszel zsarolással próbál rávenni minket, hogy fogadjuk el a migrációs szabályaikat

Kovács Zoltán bejegyzésében közölte: „Brüsszel zsarolással próbál rávenni minket, hogy fogadjuk el az LMBTQ- és migrációs szabályaikat, és ilyen módon visszaél az uniós pénzekkel”.

Hozzátette: habár tavaly december végén megkezdték a Magyarországnak járó források folyósítását, több mint 20 milliárd eurót továbbra is visszatartanak, és „ahogy Ursula von der Leyentől megtudtuk, ez az LMBTQ-jogokkal és a migrációval hozható összefüggésbe”.

Felidézte: szerda reggeli, az Európai Parlamentben elmondott beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „dicsérettel illette a magyar kormányt annak kapcsán, hogy teljesítette az Európai Bizottságnak az igazságügyi reformokhoz kapcsolódó követelményeit”, ami lehetővé tette a Magyarországnak járó, de korábban befagyasztott uniós pénzek egy részének a felszabadítását. „Ez kellett ahhoz, hogy Magyarország eleget tegyen a kohéziós alapra vonatkozó feltételeknek. Ezt kértük, és Magyarország ezt a kérésünket teljesítette is” – idézte az EB elnökét Kovács Zoltán.

Az államtitkár közölte: Ursula von der Leyen beszédében arra is kitért, hogy ugyanakkor körülbelül 20 milliárd eurónyi forrás továbbra sem fizethető ki. „Ezek olyan okok miatt maradnak továbbra is felfüggesztés alatt, mint például az LMBTQ-jogokkal, a felsőoktatás szabadságával, illetve a menekültügyi jogokkal kapcsolatos aggályaink. Vannak olyan források is, amelyek a kondicionalitási eljárás keretében kerültek befagyasztásra, és ezek mindaddig befagyasztva maradnak, amíg Magyarország eleget nem tesz a szükséges feltételeknek” – idézte az EB elnökét Kovács Zoltán.

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint „a dolog iróniája, hogy az LMBTQ-jogok és a migrációs politika nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések”, ahogyan a felsőoktatási, illetve kutatási szabadság is, „ami azt jelenti, hogy ezek olyan területek, ahol az Európai Uniónak semmiféle beleszólása nem lehet, és hogy őszinték legyünk, nem is volna helyes, ha lenne”. Kiemelte: az uniós szerződések erről egyértelműen rendelkeznek.

Hozzátette: habár Orbán Viktor miniszterelnök kormányai „nagy hajlandóságot mutattak a Brüsszellel való együttműködésre és a kompromisszumok megtalálására minden olyan területen, ahol ez lehetséges volt”, a gyermekvédelmi törvény – amelyet, mint írja, „Brüsszel LMBTQ-törvénynek nevez, de valójában a gyermekeink védelméről szól” – és a migrációs politika „messze a vörös vonalon túl esik”, és „mint ilyen, továbbra is ki fogunk állni a magyar emberek érdekei és döntései mellett”.

Kovács Zoltán kiemelte: a magyar kormány álláspontját mindkét kérdésben két korábbi népszavazás is megerősítette, 2022 áprilisában közel 4 millió magyar döntött úgy, hogy meg kell védeni a gyermekeket a genderideológiától és az olyan törekvésektől, amelyek célja a szexuális oktatásnak a tantervbe való bevonása, illetve az ezzel kapcsolatos médiatartalmak kiskorúak számára való elérhetővé tétele. A magyar választók szintén kiálltak a szülőknek azon el nem idegeníthető joga mellett, hogy ők döntsenek gyermekeik szexuális oktatásáról – írta.

Hangsúlyozta: „a Magyarország ellen folytatott, véget nem érő boszorkányüldözés keretében Brüsszel mindezt egy olyan vitába tereli, amely arról szól, hogy vajon a törvény +melegellenes-e+, amikor valójában a törvény nem kíván semmivel szemben állást foglalni”, ehelyett szigorúan védi a gyermekeket és támogatja a családot.

Mint írta, a 2016-os migrációs népszavazás alkalmával a válaszadók több mint 98 százaléka, 3,3 millió magyar „utasította el Brüsszelnek azt a tervét, amellyel migránsbetelepítési kvótát kívánna erőltetni Magyarországra”, és azóta „Európa-szerte egyre szélesebb körben elfogadott vélemény, hogy a tömeges illegális migráció kérdésében Magyarország cselekedett helyesen akkor, amikor a válság kitört”.

„Nem engedjük, hogy Magyarországot bevándorlóországgá változtassák, és mindig meg fogjuk védeni azt a jogunkat, hogy csak mi dönthetjük el, kit engedünk be hazánk területére” – fogalmazott az államtitkár.

Kovács Zoltán bejegyzését Ursula von der Leyennek címezve azzal fejezte be, sajnálja, „de ez alkalommal nem Iesz kompromisszum ebben a két kérdésben”.