Brüsszellel szemben

A biztonság és a migráció okozza a legnagyobb aggodalmat az európai embereknek, az a politikai erő, amely nem ad erre választ, elszakad a választóktól – hangsúlyozta Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Hamburgban, a Körber Alapítvány (Körber Stiftung) Magyarországgal foglalkozó pódiumbeszélgetésén.

Fotó: MTI, archív

Az államtitkár a tekintélyes német közalapítvány „Brüsszel, az ellenségkép? Magyarország és az EU” című rendezvénye után az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában kiemelte, hogy tisztázni kell a félreértéseket a Magyarországról szóló vitákban.

Mint mondta, a hamburgi fórumon is „sikerült eloszlatni elég sok téves koncepciót”. 

Hozzátette: többször előkerült a migrációval foglalkozó tájékoztató kampány is, amellyel kapcsolatban „világossá tettem, hogy a valóság ugyan nyilván fáj, de a magyar embereknek joguk van tudni, hogy mi készül Brüsszelben”.

Kifejtette: a Jean-Claude Juncker vezette brüsszeli Európai Bizottság munkája „folyamatos lopakodó hatáskörbővítés” és „hatalomépítő” tevékenység, amelynek során a tagállamok akarata ellenére visz át döntéseket, a migrációban pedig „pozitív jelenséget lát, amelyet nem megállítani, hanem kezelni akar”.

Ennek legjobb példája a kötelező kvóták rendszere, amely „igenis napirenden van, ott hever a fiókokban, és ott van az Európai Parlament álláspontjában”.

Amikor pedig egy tagállam Brüsszellel szemben „fel meri vállalni saját érdekeit, és annak megfelelő válaszokat ad az európai szakpolitikákban, rögtön szankcióknak néz elébe”. Így amikor Magyarország nekilátott schengeni határa védelmének, amivel egész Európa biztonságát védte, rögtön elindultak a „politikai támadások”, köztük az úgynevezett hetes cikk szerinti eljárás, amely „a politikai nyomásgyakorlás eszköze a bevándorláspárti brüsszeli bürokrácia kezében” – mondta Varga Judit.

Arról is szólt, hogy a mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt tartott beszélgetésen, amelyen Thorsten Benner német politológus, a berlini székhelyű Global Public Policy Institut (GPPi) igazgatója volt a partnere, téma volt egyebek között a Közép-európai Egyetem (CEU) ügye, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az intézmény továbbra is működik Budapesten, továbbá előkerült az „antiszemitizmus vádja is, amelyet egyértelműen vissza kellett utasítani”.

A rendezvény hangulatáról elmondta: „úgy éreztem, hogy egy védendő kisebbség vagyok a teremben”, azonban „én is kaptam tapsot, volt egy egyharmados pártoló táborom”, ami a hamburgi liberális közeget és a Körber Alapítvány „erősen liberális” irányultságát tekintve „pozitív jel”.