A közleményben azt írták, hogy a kérdés megítélésében a fiatalok és a budapestiek közel háromnegyede (73, illetve 71 százaléka) is a kormány álláspontját osztja.

Hirdetés

A Nézőpont szerint a csütörtökön kezdődő EU-csúcs egyik kiemelt napirendi témája az Európába irányuló migráció és az erős külső határok biztosítása.

„A magyar határkerítés az egyik leghatékonyabb védelmi pontja az Európai Uniónak, amelynek segítségével csak tavaly 270 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar hatóságok”

– olvasható a kommünikében.

Egyúttal felidézték, hogy 2015-től mostanáig a magyar (és egyben az uniós) határvédelem költsége meghaladta a 600 milliárd forintot, amelyhez eddig az EU nem nyújtott „érdemi pénzügyi segítséget”.

Mint jelezték, az intézet arra volt kíváncsi, mit gondolnak a magyarok, kinek kellene a határkerítés költségeit megtéríteni.

Fotó: Nézőpont Intézet

Az eredményekről úgy fogalmaztak: „nemzeti egyetértés” (80 százalék) mutatkozik abban, hogy az EU-nak is finanszíroznia kellene a magyar határvédelem költségeit.

A belső megoszlás alapján a választók 54 százaléka szerint a magyar államnak és az EU-nak együtt kellene finanszíroznia a határvédelem költségeit. A magyarok egynegyede (26 százalék) szerint ez egyedül az EU kötelezettsége, s fele akkora azok aránya (12 százalék), akik szerint ez kizárólag a magyar állam feladata – sorolták arra is kitérve, hogy nincs olyan társadalmi csoport, ahol ne lennének többségben azok, akik Brüsszelt is bevonnák a határvédelem finanszírozásába, azaz teljes társadalmi igény mutatkozik a határvédelmi költségek uniós támogatására.

Mint hozzátették, a politikai megosztottság sem befolyásolja alapvetően a kérdés megítélését: a kormánypártok szavazóinak szinte teljes egésze (96 százalék) vélekedik úgy, hogy az EU-nak anyagilag is támogatnia kellene a magyar határvédelmi törekvéseket, de még a baloldali szavazók közel kétharmada (62 százalék) is a kormány oldalán áll ebben a kérdésben. Még a kormánnyal szemben általában kritikusabb választói közegben sincs véleménykülönbség: a fiatalok 73 százaléka, a budapestiek 71 százaléka várná el, hogy az Unió finanszírozza megfelelően a külső határok fizikai védelmét – ismertette a közlemény.

Az intézet tájékoztatása szerint a közvélemény-kutatás február 6. és 8. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.

Korábban írtuk