Brüsszelnek mindegy, hogyan, de büntet
Megpróbálnak példát statuálni Magyarországgal – mondta el Dornfeld László az Origónak adott interjúban a Magyarországra kiszabott uniós bírsággal kapcsolatban. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint erős a gyanú, hogy azért csak most hoztak ítéletet az ügyben, mert nem akarták, hogy kampánytéma lehessen belőle Magyarországon, hiszen a magyar nép döntő többsége ellenzi a migrációt, amit 2016-ban egy népszavazás is megerősített, ahol a szavazók 98 százaléka kötelező betelepítések ellen szavazott. Dornfeld László szerint a magyar állam dönthet úgy, hogy a kiszabott bírság összegét nem fizeti be saját költségvetéséből, ekkor az EU a nekünk járó források összegét terhelheti meg vele.
Az EU Bírósága Magyarországot 200 millió euró átalányösszegnek és a késedelem minden egyes napja után 1 millió euró összegű kényszerítő bírságnak a megfizetésére kötelezi.
Dornfeld László elmondta: ez még egy 2020-as döntése végrehajtásához kapcsolódik, amikor egy hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárásban kimondták, hogy a tranzitzónák fenntartása és más migrációellenes szabályok ellentétesek az uniós joggal.
Akkor a magyar jogszabályok szerint kizárólag a tompai és röszkei határátkelőnél lehetett menekültkérelmet benyújtani az érkező migránsoknak. Magyarország még ebben az évben megszüntette a tranzitzónákat, ám az Európai Bizottság szerint nem mindenben tett eleget az ítéletben előírtaknak. Hozzá kell tenni, hogy a felsorolt jogi problémák kapcsán a Bizottság jóval kisebb bírságot kért hazánkra: egymillió eurós átalánybírságot és 16 400 euró/nap kényszerítő bírságot. A bíróság azonban „súlyos és példa nélküli jogsértés” miatt 200 millió euró átalányösszegre és óriási, 1 millió euró/nap kényszerítő bíráságra ítélte Magyarországot – nyilatkozta a szakértő, aki szerint megpróbálnak példát statuálni Magyarországgal.
Azt mondta, „Erős a gyanú, hogy azért csak most hoztak ítéletet az ügyben, mert nem akarták, hogy kampánytéma lehessen belőle Magyarországon, hiszen a magyar nép döntő többsége ellenzi a migrációt, amit 2016-ban népszavazás is megerősített, ahol a szavazók 98 százaléka kötelező betelepítések ellen szavazott. Joggal tarthattak tehát attól, hogy egy ilyen súlyú döntés erősítené a kormánypártok támogatását a június 9-ei EP-választáson. Így aztán csak a választás utáni héten, június 13-án mertek dönteni az ügyben. Az Európai Unió Bírósága általában nincs annyira benne a köztudatban, de egy elkötelezetten föderalista szervről beszélhetünk, amely a brüsszeli nyomásgyakorló gépezet része; ennek megfelelően cselekszik és hoz döntést szinte minden ügyben”.
A teljes interjút IDE KATTINTVA az Origón olvashatják el.
