Hogy valami nem stimmel a magyar fegyvertartás területén, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy a lőfegyverekről szóló törvényen a rendszerváltás után eddig minden kormány rajta hagyta a kéznyomát. Érdemi változásra azonban 12 év alatt nem került sor, számtalan érdek fűződik ugyanis a hatályos, nehezen áttekinthető szabályozás fenntartásához. Magyarországon több mint 1 millió éleslőfegyver van legálisan magánkézben, ami európai viszonylatban is sok.

Égető szükségünk lenne tehát egy átgondolt, szigorú fegyvertörvényre, amely mindkét célnak megfelel: az ország relatív fegyvermentesítése mellett azok, akiknek hivatásukhoz nélkülözhetetlen a fegyver, megfelelő szabályok között hozzájussanak.

A lőfegyverek számbavételekor meg kell különböztetnünk a szolgálati és az önvédelmi fegyvereket. Mindkettő éleslőfegyver, előbbit azonban csak bizonyos szakmákban dolgozók, munkaidejük alatt tartják maguknál. Ilyenek a rendőrök, a katonák, a határőrök. Ezeket a fegyvereket a szolgálati idő lejártakor le kell adniuk. Önvédelmi fegyvert azonban szinte bárki tarthat, ha a hatóság indokoltnak tartja és engedélyezi azt. Rendőrök például szolgálaton kívül viselhetik saját önvédelmi fegyverüket, és más meghatározott foglalkozást űzők esetében is gyakori: bírók, országgyűlési képviselők, de lényegében bárki kiválthatja az engedélyt, ha bizonyítani tudja, hogy veszélyben van az élete.

Különleges helyzetben vannak a biztonsági őrök, hiszen ők nem minősülnek hivatalos személynek, bizonyos esetekben mégis tarthatnak maguknál fegyvert. Az Orbán-kormány megpróbált változtatni ezen 2000-ben, és megkísérelte elvenni az őrző-védő cégektől a fegyvereket. A társadalom üdvözölte volna ezt a lépést, hiszen egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy több becsületes őrző-védő vállalkozás mellett azért vannak olyan cégek is, amelyek szinte magánhadseregként szolgálnak bizonyos nagyvállalkozókat, olykor pedig egyes pártközeli köröket. Az erős ellenlobbi miatt azonban nem tudta keresztülvinni elhatározását a Fidesz-kabinet, így a feladat a következő kormányra maradt. A kezdeti lendület után azonban hamar kiderült, a fegyvertörvény körüli lobbicsoportok közötti manőverezésben a Lamperth Mónika vezette BM által készített tervezetből éppen a lényeg veszett ki.

A lényegi probléma kezelése helyett a fegyvertörvény módosításának tervezete ugyanis elsősorban az emberi életre veszélytelen flóbertfegyverek tulajdonosait sújtja, a nagy tűzerejű elöltöltős fegyverek tartását továbbra sem köti hatósági engedélyhez. Szorongatják tehát azokat, akik hobbiból tartanak pisztolyt, a fegyvert használó bűnözőkkel szemben azonban továbbra sem alkalmaznak nagyobb szigort.

Mielőtt továbbmennénk, röviden vegyük számba a leggyakoribb lőfegyvertípusokat, amelyek alapvetően két csoportba oszthatók: vannak az emberi élet kioltására készült fegyverek, amik valóban veszélyt jelenthetnek a társadalomra nézve. Velük szemben vannak az olyan pisztolyok, amik az életre nem veszélyesek, ilyenek a gumilövedékes és flóbertpisztolyok, valamint a gáz- és légpisztolyok.

El lehet gondolkodni azon is, hogy mi az az eszköz, ami fegyvernek tekinthető. Egyes meghatározások szerint csak az tekinthető annak, ami alkalmas az élet kioltására. Magyarországon azonban például az engedélyhez nem kötött elöltöltős fegyverrel már öltek embert, a mostani tervezet által szigorúbb szabályozás alá kerülő flóberttel még egyszer sem. Az Európai Unió meghatározása szerint azonban míg az előbbi nem minősül fegyvernek, az utóbbi igen.

Az elöltöltős fegyvereket nem úgy kell elképzelni, mint a XVIII. században használt hosszú csövű puskákat, amiket hosszú percekig tartott megtölteni, hanem mint egy közönséges pisztolyt, melyet a csövén keresztül kell megtölteni, s ugyanúgy van öt- és hatlövetű változata is. A piac mindenkori szabályai szerint a kereslet tehát át fog tevődni azokra a fegyverekre, amikhez nem szükséges engedéllyel rendelkezni, azaz a veszélytelen flóberteket könnyen felválthatják az emberéletre is veszélyes elöltöltős fegyverek. Természetesen eurokonform módon.

A legnagyobb számban azokat érinti a tervezet, akiknek flóbertfegyverük van. Ez a pisztoly feltalálójáról, Louis Flobertről kapta nevét, aki olyan gyakorlópisztolyt tervezett, amellyel otthon, egy polgári módra berendezett szobában is lehet célba lőni, természetesen mindenfajta anyagi kár és sebesülés nélkül. Igazából csak annyit kellett tennie ehhez, hogy erősen lecsökkentette a fegyver csőtorkolati energiáját. A mai flóbertfegyverekkel csupán öt méterre lehet célzott lövést leadni, s tízméteres távolságon túl a lövedék már szinte teljes mértékben elveszti az erejét. Éppen a lövedék lassúságából következik, hogy emberi életre veszélytelen, hiszen csak felületi sérüléseket okozhat. Flóberteken gyakorolnak azok is, akik később élesfegyvert akarnak használni, így tanulják meg a pisztolyok biztonságos kezelését. Magyarországon az elmúlt tíz év során egyszer történt baleset flóbertpisztollyal, akkor egy kisgyerek rálőtt a testvérére, akinek megsérült a szeme, azonban később teljesen meggyógyult.

Magyarország legnagyobb és Európa egyik vezető flóbertgyára az óbudai Keserű Művek. Az alapító-tulajdonos, Keserű Béla azonban szigorúan pacifista, ezért üzemében kizárólag olyan fegyvereket gyárt, amivel semmilyen élőlény életét sem lehet kioltani. Üzemében mostanra már csak néhány ember dolgozik – öt éve még száz embernek adott munkát a gyár.

A tulajdonos tucatnyi fegyverszabadalmat tart íróasztala fiókjában. Nem sikerült mindet megvalósítania, mert a magyar kormányok egyike sem támogatta munkáját. Büszkeséggel tölti el, hogy a világon elsőként készített sorozatlövő légpisztolyt, de gyártási engedélyt már nem kapott rá. Sőt, az általa tervezett fegyverkülönlegességeket elkoboztatta tőle a Horn-kormány.

A fegyvertörvény-tervezet szerint nyilvántartásba akarják venni a flóbertfegyverek tulajdonosait, azonban nem mérték fel, hogy mit is jelent ez. Keserű Béla szerint több mint negyedmillió embert érintene ugyanis ez az akció. Jelen pillanatban az a hivatalos álláspont, hogy az eddig engedély nélkül vásárolható fegyverek továbbra sem lesznek papírhoz kötve, a regisztráltatás önkéntes lesz, de lőszert csak az vásárolhat, aki rendelkezik engedéllyel.

– A szabályozásban kivételes szerep jut a sportfegyvereknek, melyek esetében az értékesebbeket minden sportlövész magánál tarthatja, de lőszert csak a sportpályán vásárolhat hozzá – nyilatkozta a Belügyminisztérium részéről Dézsi Mihály.

Egy magát megnevezni nem kívánó sportlövész azonban elmondta, hogy tud több olyan újgazdagról, akik még életükben nem láttak lőpályát, de első osztályú sportlövőengedéllyel rendelkeznek. A fegyverhez jutás jogcímének megszerzése tehát eddig nem okozott komoly gondot.

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke, Vörösmarti Mihály örül annak, hogy a jelenlegi törvénytervezet már nem tartalmaz megszorításokat a biztonsági őrökkel szemben. Kissé cinikusan mondhatjuk: ők az egyedüliek, akik semmiféle kritikával sem illették a koncepciót. A biztonsági őröknek eddig is volt, és ezután is lesz fegyverük. Azt, hogy milyen esetben tarthatják maguknál, a rendőrség minden egyes esetben szabályozza, tehát feltehetőleg nem fog pisztolyt kapni az az őr, aki a városszéli szemétlerakót védi, de egy különösen veszélyeztetett pénzszállító derekán továbbra is láthatunk pisztolyt.

Elvileg üdvözlendő, hogy minden esetben szigorúbb pszichológiai vizsgálathoz kötnék a fegyvertartási engedélyt, a végrehajtás azonban nehézségekbe ütközhet.

– A most érvényben lévő szabályozás szerint például egy hivatásos vadásznak részt kell vennie ilyen teszten, de annak a társának, aki csupán sportból űzi a vadászatot, nem kötelező – mondta a Demokratának Székely István, a Magyar Vadászkamara jogásza. A fizikai állapottal szemben olyan feltételeket támaszt a törvény, hogy a vadászoknál az érrendszeri vagy húgyúti megbetegedés kizáró ok lenne, ha a háziorvosok betű szerint betartanák a vizsgálatot.

A tervezett pszichológiai vizsgálatot Magyarországon csak három helyen tudják elvégezni és általában két-három napba telik. Nyíregyházához például a legközelebbi ilyen központ Budapesten van. Közel százezer embernek kellene útra kelnie, hogy részt vegyen a pszichológiai teszten, ha meg akarja tartani a fegyverét. Félő azonban, hogy a vizsgálatot nem állami intézetek fogják elvégezni, hanem a kormánypártokhoz közel álló cégek – hasonlóképpen, mint a közelmúltban, amikor Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter saját ügyvédi irodáját bízta meg állami vállalatok átvilágításával.

Horváth Balázs MDF-es országgyűlési képviselő, volt belügyminiszter is úgy véli, komoly pszichológiai vizsgálatokra lenne szükség mindenki esetében, aki fegyvert kap a kezébe, legyen az rendőr, biztonsági őr vagy fegyverkereskedő. A tervezettel összefüggésben jelenleg folyik az intézményi háttér kialakítása, mert csak úgy lehet mindezt biztosítani, ha a vizsgálatot végző orvosnak van mersze megmondani a biztonsági őrnek vagy a milliárdos üzletembernek, hogy alkalmatlan.

Keserű Béla eddig távol tartotta magát a közélettől. Most azonban fontolgatja, hogy áprilisban elmegy szavazni, és nemet mond az Európai Unióra. Úgy látja ugyanis, hogy az európai jogharmonizációra hivatkozva tönkreteszik az ország fegyvergyártását, a gazdaság egészével együtt. A magyar fegyverek ugyanis komoly konkurenciát jelentenek a német és az olasz gyártóknak. Európában – csakúgy, mint nálunk – nincsenek betiltva az elöltöltős pisztolyok. Ezeket direkt arra találták ki, hogy a törvényeket kijátszva, az élet kioltására alkalmas fegyvereket állíthassanak elő. A törvényi szabályozás ugyanis nem terjed ki rájuk, viszont tűzerejük megegyezik egy rendes pisztolyéval. Néhány évvel ezelőtt ilyen fegyverrel öltek meg egy hajléktalant Budapesten, a Moszkva téren. A két fegyvertípus közötti különbséget kellően szemlélteti a következő adat: a flóbertpisztolyok torkolati energiája nem több mint 7,5 joule, míg az elöltöltős fegyvereké elérheti az öt-hatezer joule-t is. Azonban a fegyverek forgalomba hozatalára Magyarországon olyan szigorú előírások vannak, hogy többször kitiltották mind a német, mind a cseh flóbertpisztolyokat. Ugyanis úgy tervezték őket – az uniós előírásoknak megfelelően -, hogy átalakítás nélkül is erősebbek, mint 7,5 joule, azaz veszélyesebbek, mint a magyar pisztolyok.

A nyugati országok nemtörődömségét jól példázza, hogy a kilencvenes évek közepén olyan gázfegyvereket exportáltak Ukrajnába, amelyekből sörétet is ki lehetett lőni. Ez a felelőtlenség több áldozatot is követelt.

A magyar flóberteket azonban nem lehet sem átalakítani, sem más töltényt használni bennük, ha például ólomgolyót akarnának kilőni velük, egyszerűen felrobbannának. Az Európai Unió gondja az, hogy az általunk gyártott fegyvereket szabadalom védi, így ők nem gyárthatnák.

Lehetne pedig jól is csinálni. Keserű Béla éveken keresztül többször javasolta a Belügyminisztériumnak, hogy az engedéllyel tartott önvédelmi fegyverek nagy részét le lehetne cserélni gumilövedékes fegyverre. Nem biztos ugyanis, hogy egyes fegyvertartásra jogosult, meglett korú bírók vagy képviselők vészhelyzetben képesek felmérni az adott körülményeket – ami néha még egy képzett kommandósnak is nehezére esik – és koncentrálni arra, hogy pontosan célozzanak. A gumilövedékes pisztoly előnye, hogy sem a támadónak, sem az önvédelemből használónak nem eshet komoly baja, még ha ki is csavarják a kezéből. Ez ugyanis önvédelem esetén legfeljebb a bőrt sérti fel, létfontosságú szerveket, ereket nem károsít. De ha eltalálnak vele valakit, annak olyan érzése lehet, mintha egy százhúsz kilós ember jó erősen megütötte volna.

Jelenleg szabálysértésnek számít a gumilövedékes pisztolyt közterületen viselni, ezek csak birtokvédelemre valók. Ezzel az elvvel teljesen egyet lehet érteni, hiszen a becsületes polgároknak legföljebb csak azért lehet szükségük fegyverre, hogy megvédjék a tulajdonukat. Horváth Balázs is támogatna egy ilyen megoldást. A volt belügyminiszter egyébként úgy véli, hogy a rendőröknek meg kellene engedni az éles önvédelmi fegyver hordását szolgálaton kívül is, munkakörükből kifolyólag szabad idejükben is a rend őrei maradnak, viszont egyéb foglalkozást végzőknek teljesen felesleges élesfegyvert adni a kezükbe. A szigorításra azért van szükség, mert még egyszer sem fordult elő, hogy önvédelmi fegyvert szabályszerűen használtak volna.

Keserű Béla magánemberként a törvény szigorítását antidemokratikusnak tartja, de mint a flóberttulajdonosok érdekképviseletének vezetője úgy érzi, hogy nincs értelme küzdeni ellene. A gyakorlatban nem fogja korlátozni a becsületes embereket, ha nyilvántartásba veszik őket, és csak a papír felmutatásával vásárolhatnak lőszert, az elv azonban sokaknak sérti az önérzetét. A fegyvergyárosok pedig rá lesznek kényszerítve, hogy a piac igényeinek megfelelően a nagyobb hatékonyságú elöltöltős pisztolyokat gyártsák és árulják, szemben az engedélyhez kötött flóbertekkel. Engedély nélküliek maradnak a légfegyverek, a számszeríjak, a nyilak is.

Horváth Balázs szerint a társadalom értékrendjén kellene változtatni, hogy ne legyen bocsánatos bűn az élet kioltására alkalmas fegyverek tartása. Ebben a törvényeknek biztosítani kell a hátteret, a médiának pedig választott témáival vállalnia kell a megfelelő példamutatást. Ahhoz, hogy az illegálisan tartott fegyverek előbb-utóbb eltűnjenek, nagyon szigorúan kell szabályozni a törvényesen tarthatóakat is. A volt belügyminiszter elmondta, hogy nem szokása a bíróságokkal szemben kritikát megfogalmazni, de a személyes tapasztalata az, hogy a legtöbb lőfegyverrel való visszaélés esetében rendszerint enyhe büntetést szabnak ki.

A Belügyminisztérium most tehát dolgozik. Az új, remélhetőleg életszagúbb tervezet várhatóan még tavasszal a parlament elé kerül. Hogy milyen lesz, nem tudni. Jó viszont csak akkor lehet, ha nem a pótcselekvés, s nem az ilyen-olyan lobbik befolyásolják a megszületését, hanem a társadalom biztonságérzete. Pontosabban biztonságérzet utáni vágya, amit a folyamatos EU-ra való hivatkozás sem tud megváltoztatni. A flóbertfegyverrel nem lehet ölni, mégis nagy a felhajtás körülötte. Az elöltős pisztollyal lehet ölni, de nem akarják engedélyhez kötni a tartását. Mondván, az EU-ban sem engedélyköteles. A flóberteseknek pszichológiai vizsgálatra kell majd menni, az őrző-védőket viszont semmi sem korlátozza fegyvertartásban.

A kettős mérce minden téren megbosszulja magát. Ha történetesen a fegyverek terén alkalmazzák, abból tragédiák lehetnek… Vagy lehet, hogy ez a cél? Lehet, hogy az EU-ban ölni is szabad?