Búcsú a málnától és a kajszitól?

Szomorú hír, hogy húsz éve még mintegy 1500, idén viszont már csak kevesebb mint 200 hektáron termesztettek Magyarországon málnát. De ennek nem a klímaváltozás az elsődleges oka, hanem az, hogy alig találni munkaerőt a rendkívül kézimunka-igényes gyümölcs leszedésére. És ez általában igaz a többi bogyósra is.

Tagadhatatlan a változó klíma negatív hatása is. Tény, hogy a málna egyre nehezebben tolerálja a hosszabb kánikulával és szárazsággal járó nyári időjárási periódusokat. Az 1980-as években még Európa legnagyobb málnatermelő országa voltunk, a 90-es évek elején átlagosan 27 ezer tonnát szüreteltünk évente, ennek mintegy 30 százaléka a kiskertekből került ki. Mára szinte teljesen ide szorult vissza, a nagyföldi termesztésnek, úgy tűnik, befellegzett.

Az Agrárközgazdasági Intézet legújabb tanulmánya szerint napjainkban Szerbia a legnagyobb málnatermelő Európában, az Európai Unióban pedig Lengyelország. A legfőbb málnarégió ugyanakkor a spanyolországi Huelva, ami azt jelzi, hogy ez a gyümölcs megfelelő termesztéstechnológia esetén megél a mediterrán klímán is…

– Magyarország éghajlata száraz kontinentális, hideg téllel és forró nyárral. Ez belátható időn belül nem fog megváltozni, nem leszünk mediterrán ország. A gyakran szenzációként hivatkozott füge vagy a kivi évtizedek óta itt van, sőt, akad olyan banánfajta is, ami megél nálunk. Ezek a növények tehát nem a klímaváltozással érkeztek. Az éghajlatunkon belül azonban egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges kilengések: a több hónapos aszály, az egyenlőtlen csapadékeloszlás. Az évi mintegy 600 milliméteres átlag így is megvan, sőt, az Alpokalján, a Dunántúlon akár a 800 millimétert is elérheti, míg a Nagykunságba csak 300-400 milliméter jut – mondta a Demokratának Megyeri Szabolcs kertészmérnök.

A szakember emlékeztetett rá, hogy tavaly főleg augusztus és szeptember volt nagyon száraz, télen gyakorlatilag nem esett csapadék, csak idén áprilisban és májusban volt némi eső, hogy aztán egész nyáron egy csepp se hulljon.

– A szárazság mellé pedig még extrém hosszú kánikula is érkezett. Emiatt augusztusban sok helyen még az öntözött gyümölcsök sem növekedtek, mert a levegőben semmi pára nem volt – magyarázta a szakember. Aki szerint a korábbi években az volt jellemző, hogy a termést néha elverte a jég, másik évben a tavaszi fagy okozott bajt, megint máskor az aszály. Újabban viszont az időjárási szélsőségek erősödnek, sűrűsödnek, negatív hatásuk összeadódik. Mindez odavezetett, hogy csak komoly védelmi beruházásokkal maradhatnak talpon a termelők.

– Attól nem kell tartani, hogy egyes gyümölcs- vagy zöldségfajok eltűnnek. Továbbra is minden megtermelhető idehaza, amit eddig megszoktunk. De sok esetben kisebb területen, nagyobb hatékonysággal kell dolgozni. Nemcsak a málna és más bogyósok, hanem egyéb gyümölcsök, például a kajszi esetében is. Öntözőrendszereket kell kiépíteni, árnyékolásról, jéghálóról, tápanyag-adagolásról gondoskodni. Ez több tíz milliós befektetést igényel egy-egy termelőtől, és ez a piaci árakon is meglátszik majd. Őszintén szólva örülök, hogy már most is magasabb áron kel el a gyümölcs, a zöldség. Nem most drága, hanem eddig volt méltatlanul olcsó.

– A klímaváltozás tendenciái két évtized alatt nehezen értékelhetők, mivel ez egy sokkal hosszabb folyamat. Persze látni, hogy a klíma átalakulóban van. Az elmúlt három évben júniusban rendre lerothadt a meggy-, a cseresznye- és a szamócatermésünk több tíz százaléka a rövid idő alatt lehullott extrém mennyiségű esőtől. 2020 őszén ugyanezért mocsárszerű körülmények között kellett almát szüretelnünk – tájékoztatta a Demokratát Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

– Máskor a hónapokig tartó aszály okoz bajt, nem csak nyáron, 2020 tele és tavasza is ilyen volt. A tavaszi fagyok is egyre gyakoribbak. Ezeket 15-20 évvel ezelőtt szinte csak hírből ismertük, az elmúlt tíz évben viszont alig volt olyan év, hogy ne okozott volna jelentős károkat a termőhelyek és a fajták többségében. Tavaly és tavalyelőtt már nem csak egy-két fagyos tavaszi éjszaka volt, hanem 15-20. Emiatt semmisült meg az idei és főleg a tavalyi kajszi- és őszibaracktermésünk jelentős része. A napfényes órák száma is változik, egyre gyakoribb a borús idő, amikor pedig süt a nap, akkor a perzselő UV-sugárzás okoz gondot. Az enyhe tél is problémát okoz, mivel ilyenkor túlélnek a kártevők. A klímaváltozással ráadásul új kártevők és kórokozók jelentek meg.

Az elnök úgy látja, hogy fel kell hagyni az új körülmények között versenyképesen nem termelhető növények termesztésével, vagy új technológiai és műszaki megoldásokat kell alkalmazni. Az utóbbi évtizedben a málna mellett gyakorlatilag megszűnt a szeder, az egres, a feketeribiszke termesztése is idehaza. A zöldségek közül a karfiol, a brokkoli, a kínai kel és a salátafélék termelése vált különösen nehézzé, ezek egy részét üvegház, fólia alá kényszerítette a klímaváltozás. Ez azonban óriási költséggel jár: egy hektár üvegház 400-500 millió forint beruházást igényel, és fólia esetén is 60-150 millió forintot. Ehhez jön még hozzá a rezsiköltség. Ráadásul fél hektár alatt nem versenyképes a termelés. A fagykárok a kajszi- és az őszibarack termesztését is kérdésessé teszik, az elmúlt két évben, különösen tavalyelőtt a termés nagy része odalett.

– Ma már alapvetés, hogy zöldséget és gyümölcsöt öntözés nélkül nem lehet stabilan, versenyképesen termelni. A zöldségkultúrák 80-90 százaléka öntözött, itt tehát jól állunk, a gyümölcsösök kétharmada ellenben még öntözetlen, és az engedélyezési eljárások nehézkessége miatt aligha fog növekedni a közeljövőben az öntözött területek aránya – véli Ledó Ferenc.

Ami az új fajokat illeti, a kivi, a datolyaszilva, a füge jelen van Magyarországon, de termelésük a szakember szerint korlátos, és a hektikus időjárás ezeknek sem kedvez, így nem várható, hogy meghatározóvá váljanak.