Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
David Pressman a 2024-es Budapest Pride-on
Hirdetés

Magyarország volt amerikai nagykövetével a The New York Times készített összegző interjút, amelyben David Pressman kifejtette, büszke arra, hogy nyomást gyakorolt a magyar kormányra. Ahogy fogalmazott, megpróbálta elérni, hogy „elkezdjük átirányítani az Egyesült Államok politikáját egy olyan irányba, hogy a magyar kormányt úgy kezelje, ahogyan az valóban eredményes”. Hozzátette, 2022 őszén, Magyarországra érkezésekor abban bízott, hogy az amerikai vezetésnek sikerül hatékonyabban fellépni az Orbán-rezsimmel szemben. David Pressman ezzel beismerte, aktívan dolgozott rajta, hogy az amerikai politika reagáljon a magyar kormány intézkedéseire.

A nagykövet kritikái teljes összhangban voltak azokkal a korábbi bírálatokkal, amelyek az Orbán-kormányt 2010 óta érik a nemzetközi színtéren. Többször is kifejtette aggodalmát a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és rendszeresen kétségbe vonta, hogy Magyarország demokrácia és jogállam volna. Nem sokkal megérkezése után az Országos Bírói Tanács (OBT) két tagját fogadta a nagykövetségen, majd egy évvel később az OBT székhelyén egyeztetett hét bíróval. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a találkozó megkérdőjelezte a bírói függetlenséget, Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke pedig a magyar igazságszolgáltatásba való beavatkozásként értékelte az eseményeket.

Folyamatosan kritikát fogalmazott meg a magyar média szabadságának korlátozása miatt is. Ezzel kapcsolatban a fenti interjúban önellentmondásba keveredett, ugyanis a The New York Timesnak kifejtette, a kormány folyamatosan címlapon tartotta, így olyan fokú láthatóságot biztosított neki és az Egyesült Államoknak, amire egyébként nem lett volna lehetőségük. Márpedig egy olyan országban, ahol nem szabad a média, ez nem történt volna meg. Magyarországot Európa legkorruptabb országának nevezte, és folyamatosan aggodalmának adott hangot az ország törvényeivel kapcsolatban is. Melegpropaganda-ellenesnek titulálta a gyermekvédelmi törvényt, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt pedig a félelemgépezet részének – noha az Egyesült Államok szuverenitásvédelmi törvénye sokkal szigorúbb, mint a magyar.

David Pressman rendszeresen szervezett olyan eseményeket, ahová csak a balliberális oldalhoz tartozó politikusok, influenszerek és művészek voltak hivatalosak. Megfordult nála Osváth Zsolt, a tavalyi influenszertüntetés főszervezője, Lakatos Márk stylist, aki nemrégiben súlyos pedofilbotrányba keveredett és Nagy Ervin színész, aki azóta Magyar Péter táskahordozójává süllyedt. A Pressman-partik legabszurdabb vendégének címét azonban Gyöngyösi Márton nyerte el, akit a nagykövet egy széderestre, a zsidó húsvét alkalmából tartott fogadásra hívott meg. A nagykövet a zsidó származású képviselők listázását követelő és Orbán Viktor miniszterelnököt cionistabérencnek tituláló volt Jobbik-elnököt maga mellé ültette, és hogy a jelenet még bizarrabb legyen, meghívta Heisler Andrást, a Mazsihisz vezetőjét is. Az első nyíltan homoszexuális magyarországi nagykövet különösen fontosnak tartotta, hogy támogassa a hazai LMBTQ-közösséget, ezért gyakran vett részt a Budapest Pride eseményein és LMBTQ-rendezvényeken.

Korábban írtuk

David Pressman azt is kifogásolta leköszönő interjújában, hogy a magyar kormány gyakran az ő homoszexualitása köré építette a kritikáját, akadályozva a konstruktív párbeszédet. Pedig a kormány kritikái soha nem erre vagy magánéletére összpontosítottak, hanem nagyköveti tevékenységeire és politikai állásfoglalásaira, amelyekkel beavatkozott Magyarország belügyeibe. Sérelmezte azt is, hogy olyan fotók jelentek meg róla, amelyeken gyerekekkel együtt látható a melegfelvonuláson, és szerinte ezzel a kormányzati média megpróbálta őt pedofilnak beállítani.

A magyar NATO-csatlakozás 25. évfordulója alkalmából elmondott beszédében kilátásba helyezte az amerikai beavatkozást. „Lehet, hogy az Orbán-kormány ki akarja várni az Egyesült Államok mostani kormányának leköszönését, de mi biztosan nem fogunk kivárni az Orbán-kormánnyal kapcsolatban. Amíg Magyarország várakozó állásponton van, mi cselekedni fogunk” – jelentette ki.

Cselekedtek is, az utolsó pillanatban, hasonlóan ahhoz, amikor a bukott, legyőzött vitéz még egy utolsó, erőtlen csapást próbál mérni ellenfelére. Orbán Viktor miniszterelnök az év első, Kossuth Rádiónak adott interjújában Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek a szankciós listára helyezésével kapcsolatban úgy fogalmazott, „kódolva volt, hogy a kapcsolatok megnehezülnek, ennek a történetnek csak az utolsó lépése, hogy kitiltották az Egyesült Államokból a magyar kormány egyik miniszterét”… A kormányfő verőlegénynek nevezte a nagykövetet, „akinek az lett volna a dolga, hogy Magyarországot beleverje, belepréselje a globalista világba”.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint David Pressman élete a kormánybuktatás volt, „pártokat finanszírozott és tüntetések felett atyáskodott, hogy megbuktassa a magyar kormányt”. Hangsúlyozta, hogy „bár David Pressman távozik, itt maradnak a külföldi pénzekhez idomított politikusok, az amerikai baloldalhoz köthető vállalati befolyások, a brüsszeli liberális elit parancsait szolgalelkűen teljesítő képviselők és pártok – Tisza néven újraszervezve – és a mikroadományok is”.

Biztatóak azonban Orbán Viktor szavai, aki szerint most aranykor jön a két ország kapcsolatában, erről megállapodása is van a hivatalba lépő amerikai elnökkel. Úgy tűnik, láthatáron immár a béke.

Magyarics Tamás történész, korábbi dublini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet tudományos főmunkatársa:

– Hogyan értékeli David Pressman magyarországi tevékenységét?

– A nagykövet feladata, hogy a küldő és a fogadó ország közötti barátságot ápolja és elősegítse a jó kapcsolatokat. David Pressman tevékenysége semmilyen téren nem nevezhető sikeresnek. Nem segítette elő a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatokat, sőt része lehetett abban, hogy a Biden-kormányzat felmondja a kettős adóztatás megszüntetéséről szóló szerződést. Egy nagykövetnek az a dolga, hogy a társadalom lehető legszélesebb rétegeivel, csoportjaival, képviselőivel találkozzon, hogy megfelelően tudja informálni a külügyminisztériumot arról, hogy az adott országban a társadalmi csoportok hangulata, nézetei miként alakulnak. David Pressman ezt nagyon egyoldalúan csinálta. A katonai attasé és a különböző szakemberek reszortja, hogy a magyar–amerikai katonai együttműködést vagy a hírszerzési együttműködést fenntartsák. Ez jól működött, de nem valószínű, hogy Pressman ebben közvetett szerepet játszott volna. Ráadásul a bécsi konvenciót is megszegte, amely kimondja, hogy a küldő ország nagykövete nem avatkozik be a fogadó ország belügyeibe. David Pressman olyan kérdésekben nyilvánult meg, mint a debreceni akkumulátorgyár vagy az iskolai oktatás, ami nem tartozik egy hazánkba akkreditált diplomata feladatkörébe. Tevékenysége ártott a saját országának is, mert a nagykövet dolga az, hogy a küldő ország vezetését a lehető legobjektívabban tájékoztassa a helyzetről a fogadó országban. Ha ezt egyoldalúan csinálja, akkor torz döntések születhetnek. Másfelől a Biden-kormányzat sem akarta javítani a kapcsolatokat, és ennek megfelelően fel is használta az amerikai NGO-kat és médiumokat, amelyeket közvetve vagy közvetlenül támogatnak. David Pressman tevékenységét közvetlenül az amerikai külügyminisztérium irányította, ennek vezetője Antony Blinken volt. Tudni kell, hogy édesapja, Donald Blinken, aki a kilencvenes években volt nagykövet Magyarországon, kritikusan szemlélte a Fidesz tevékenységét, tehát a Blinken család finoman fogalmazva sem szimpatizál Orbán Viktorral.

– Mi a véleménye Rogán Antal kitiltásáról?

– Rogán Antal kitiltásával kapcsolatban jó lenne konkrét információt hallani. A vádak a Transparency International kutatásaira épülnek, amely szervezet hatvan százalékban kormányzati támogatásokat kap – nemcsak amerikai, hanem brit, svéd és egyéb forrásokból is –, és további húsz százalékot multilaterális intézményektől, így az Európai Bizottságtól is. Jelentős mértékben függnek azoktól a kormányzati szervektől, amelyek finanszírozzák őket. Rogán Antal tevékenysége állítólag sérti az amerikai biztonsági érdekeket, ami nehezen hihető. Hivatalosan Rogán Antalnak kellene bizonyítania, hogy nem vett részt korrupciós ügyekben, ami különösen furcsa, hiszen az angolszász jogfelfogás szerint mindenki ártatlan, amíg bűnössége be nem bizonyosodik. Mivel az amerikai pénzügyminisztérium kezdeményezte a kitiltást, így az ott történt változások érdekesek lehetnek. A következő pénzügyminiszter bankár lesz, Scott Bessent, aki korábban Soros Györggyel dolgozott együtt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanazokat az elveket vallaná. Ha utasítást kapnak a Fehér Háztól ennek az ügynek az elintézésére, akkor valószínűleg megteszik.

– Milyen lépéseket javasolna annak érdekében, hogy Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti viszony javuljon és a gazdasági kapcsolatok erősödjenek?

– Mindig vannak viták két ország között, de ha mindkettő civilizált módon áll hozzá, akkor szakpolitikai szinten és/vagy zárt ajtók mögött rendezik el ezeket. Például David Cornstein így intézte az első Trump-elnökség alatt is. Nyilvánosan kritizálhatják egymást, de általában az Egyesült Államok diktál, mert nagyobb a súlya. Vagyis ha Magyarország mindent megtesz, és az amerikaiak valamilyen okból nem kívánják, hogy jó legyen a viszony, akkor nem lesz jó a viszony. Gazdasági-kereskedelmi téren van javulás, a katonai-biztonságpolitikai együttműködés eddig is megfelelő volt. A társadalmi-kulturális kapcsolatok még jobbá tehetők kulturális cserékkel és hasonló programokkal. Ha a politikai-ideológiai azonosság megvan, valamint a jó személyes kontaktus Orbán Viktor és Donald Trump között, akkor várhatóan lényegesen javulni fognak a kapcsolatok. Ennek függvénye az is, hogy kit neveznek ki nagykövetnek. Egy aktív nagykövet sokat segíthet ebben. Ha az Amerikai Kereskedelmi Kamara ülésein a magyar belpolitika helyett inkább a gazdasági kapcsolatokról és azok fejlesztéséről lesz szó, például arról, hogyan lehet több befektetést Magyarországra vonzani, akkor az mindenkinek előnyösebb lesz. Ha az amerikaiak stratégiai érdeke a kínai befolyás csökkentése, akkor Magyarországon is van lehetőség erre, mivel az utóbbi években Kína már megelőzte Amerikát a magyarországi befektetések terén, hiszen Németország után a második helyen áll. Itt a lehetőség az Egyesült Államok számára, hogy visszaszerezze a gazdasági pozícióját.