„Budapest legyen Közép-Európa logisztikai bázisa!”
Több ellenzéki felszólaló is a 65 év felettiek vásárlási idősávjával foglalkozott napirend előtt hétfőn a parlamentben, de volt, aki a Budapest-Belgrád vasútvonal kihatásait feszegette.
Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt: noha kormányzati szereplők is elismerik, hogy alapvető szemléletváltásra van szükség a gazdaságpolitikájában, a 2021-es költségvetés tervezetének számai alapján ez éppúgy nem történt meg, mint az elmúlt tíz év rendszerproblémáinak kezelése.
Ennek nagyon súlyos következményei lesznek – jelentette ki, azt vetítve előre, hogy a mostaninál is nagyobb bérkülönbségek alakulnak ki az országban, a vidéki nagyvárosok népessége tovább csökken, falvak néptelenednek el, önkormányzati beruházások maradnak el, fontos infrastrukturális körülmények romlanak, csődbe jutnak a vízszolgáltató cégek.
A Pénzügyminisztérium teremben tartózkodó államtitkárától azt kérdezte: hány munkahelyet teremt a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének „áterőltetésével”.
Válaszában Tállai András közölte: az eltérő értékrendből, gondolkodásból és jövőlátásból származik a vita, majd azt hangsúlyozta, a kormányzat hosszú évek óta készíti elő a vasúti beruházást, amelynek célja, hogy „Budapest legyen lényegében Közép-Európa, kicsit merészebben gondolkodva egész Európa logisztikai bázisa”.
Hangsúlyozta: ez egy jövőt szolgáló beruházás, míg a munkahelyvédelem és -teremtés a jelen problémáit orvosolja, így „a kettő nincsen összefüggésben”.
A költségvetés erős, és annyi forrása lesz, amennyit biztosítani kell a munkahelyek megvédésére és teremtésére – tette hozzá.
