Budapest működése érdekében konstruktív munkára készülnek a fővárosi frakciók

Elsőként a két legnagyobb frakcióval rendelkező párt képviselője beszélt.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője kiemelte: azért fognak dolgozni és abban érdekeltek, hogy a főváros működjön, és a budapestiek nyertesei legyenek a közgyűlésben végzett munkának, ne elszenvedői. Azért fogunk dolgozni, hogy Budapesten ne küszködés legyen az élet, hanem Budapesten jó legyen élni, dolgozni, gyermeket nevelni, kikapcsolódni – mondta a kormánypárti politikus.

Budapesten ne küszködés legyen az élet, hanem Budapesten jó legyen élni, dolgozni, gyermeket nevelni, kikapcsolódni! – mondta. Közölte: annak ellenére, hogy ellenzéki szerepben vannak a testületben, konstruktívan, javaslattevőként fognak dolgozni. Mindenkinek a partnerei leszünk, aki dolgozni akar a közgyűlésben – fogalmazott. A politikus köszöntötte az ülésen Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, és megjegyezte, a legutóbbi alakuló ülésen Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke volt jelen. „Szép kis csere” – jegyezte meg.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Karácsony Gergely ugyan megnyerte a főpolgármester-választást, de összeségében többen szavaztak a változásra, ez pedig azt jelenti, hogy változásra van szükség, és hangsúlyosabban kell figyelembe venni azok véleményét, akik nem a megválasztott főpolgármestert támogatták. Mint mondta, valóban szüksége van a városnak változásra és ehhez a „munkaterápiára”, és bízik benne, a közgyűlés széles köre ebben partner lesz. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy Budapest zöldebb, biztonságosabb, élhetőbb európai főváros legyen, méltó Podmaniczky Frigyes örökségéhez.

A Tisza Párt frakcióvezetője, Ordas Eszter kiemelte: közszolgálatra vállalkoztak, kiemelt figyelemmel a közöségi kezdeményezésekre. Képviselőik ügyek mentén, konstruktívan, de kritikusan dolgoznak majd a többi politikussal – mondta.

Barabás Richárd (Párbeszéd-Zöldek) frakcióvezető szerint a Párbeszéd-Zöldek legfontosabb célja, hogy végrehajtsa Karácsony Gergely főpolgármester programját, és szabad, szolidáris és zöld Budapestet teremtsen, ezért mindenkivel nyitottak az együttműködésre.

Szaniszló Sándor (DK) frakcióvezető kiemelte: a frakció minden olyan partnerrel együtt tud és szeretne is együttműködni, aki a közjót szolgálja Budapesten. Úgy vélte, a közgyűlés „közéleti laboratórium”, mert jelen van minden ellenzéki párt, amely 2026-ban érdemben tud a kormányváltásért dolgozni. Azt javasolta a Fidesz-KDNP frakciójának, kérje meg a kormányt, fejezze be a főváros kivéreztetését, mérsékelje a 75 milliárd forintos szolidaritási adót és adja vissza a különböző jogcímeken elvont 90 milliárd forintot.

Döme Zsuzsanna (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) jelezte: ügyek mentén, a szakmaiság talaján, alkuk nélkül kívánnak a következő években dolgozni a Fővárosi Közgyűlésben.

A testület az alakuló ülésen megválasztotta a bizottságok tagjai és vezetőit, valamint egy tanácsnokot.

A közgyűlés felkérte Karácsony Gergelyt, hogy – a 2021-ben elfogadott bérpolitikai megállapodás mintájára – a szakszervezetekkel való egyeztetést követően terjesszen a közgyűlés elé javaslatot egy új, többéves bérmegállapodás megkötésére, amely minimálisan a bérek reálértékének megőrzését biztosítja, de a lehetőségekhez képest előmozdítja a budapesti közszolgáltatásokban dolgozók minél magasabb szintű anyagi elismerését.

A fővárosi önkormányzatnak és intézményeinek 27 ezer munkavállalója van – olvasható a „Budapest-család dolgozóinak védelméről” szóló főpolgármesteri előterjesztésben.

A közgyűlés a hajléktalanságot érintő két javaslatot is tárgyalt. A Fidesz-KDNP frakcióvezetőjének javaslatára úgy döntöttek, a hajléktalanügyi stratégiában foglaltakra figyelemmel készüljön intézkedési terv a közterületen élő hajléktalan emberek számának felmérésére, és az ellátásukat szolgáló kapacitások hatékonyságának növelésére, fejlesztésére, összehangolására.

A közgyűlés Karácsony Gergely javaslatára támogatta, hogy a fővárosi szociális ellátórendszer a rászoruló budapestiek igényeire figyelemmel a Magyar Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület által eddig biztosított szolgáltatások megőrzésével működjön tovább. A képviselők felkérték a főpolgármestert, hogy ezt a célt a biztonságos működés érdekében a szükséges intézkedések megtételével, egyeztetések lefolytatásával, a fővárosi önkormányzat fenntartóként átmenetileg való belépésével is segítse elő.

Az MKKP frakcióvezetője, Kovács Gergely javasolta, hogy a testület egy éven belül hajtsa végre a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó által kidolgozott, Ez a Minimum! elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós intézkedési csomag 90 százalékát. A képviselők többsége ezt végül nem szavazta meg, de azzal egyetértettek, hogy a főpolgármester terjessze a közgyűlés elé a Fővárosi Önkormányzatra, a Főpolgármesteri Hivatalra, valamint a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságaira és a költségvetési intézményeire kiterjedő hatályú átláthatósági rendelet tervezetét. A vitában Szécsényi Dániel (Fidesz-KDNP) jelezte: a frakció nem tudja támogatni, hogy „Soroshoz köthető álcivil szervezetek átláthatósági szempontból vizsgálják a Fővárosi Önkormányzat működését”. A vitában többen is jelezték, hogy az intézkedési csomagot a közgyűlés 2019-ben már elfogadta.