A kormányfő több idézetet is felelevenített a 2016-ban elhunyt Nobel-díjas írótól, így például azt, amelyben Kertész Imre az antiszemitizmust fertőzésnek, pandémiának, ideológiai járványnak, „szennyes lelkek gyilkossággá fajuló szórakozásának” nevezi.

Hirdetés

„Akkor még nem volt arról szó, hogy antiszemita jelölteket baloldali képviselőjelöltnek el lehet indítani” – fogalmazott a miniszterelnök, utalva arra, hogy a vasárnapi tiszaújvárosi időközi parlamenti választáson induló ellenzéki jelölt, Biró László egyebek mellett Judapestnek nevezte Budapestet.

Orbán Viktor arra a gondolatára is emlékeztetett Kertész Imrének, miszerint „olyan állatfajta, amelyet multikulturális társadalomnak hívnak, nem létezik”.

Az volt az álláspontja, hogy az európai civilizáció bajaira csak a saját civilizációs keretein belül szabad válaszokat keresni, kívülről importált megoldások nem működnek, akkor sem, ha szellemről, és akkor sem, ha emberekről van szó – tette hozzá.

Korábban írtuk

Közölte: az író szavai szerint „a liberális szellem, amely eredetileg a legjobbat akarta, a posztmodern elvtelenségével az értelmiséget a nihilizmusba, a tömeget a tanácstalanságba vezette”.

A miniszterelnök felidézte, hogy amikor Kertész Imre megkapta az irodalmi Nobel-díjat, heves, nem túl színvonalas viták zajlottak Magyarországon, különösen a jobboldal és inkább annak radikálisabb része úgy gondolta, ugyan óriási siker a Nobel-díj, de „minden relatív, micsoda nagy írók nem kaptak” például a két világháború között, és azt is mondták, nyilván azért kapta Kertész Imre a kitüntetést, mert regénye, a Sorstalanság holokauszttárgyú.

Ez a vita beskatulyázta Kertész Imrét „egy olyan fiókba, ahová ő soha nem vágyakozott és nem is volt semmi indoka, hogy oda bezárják”, az ő mély intellektusát ugyanis nem lehet korlátok közé szorítani – jelentette ki Orbán Viktor.

Az író életútjából kiemelte: Kertész Imre a kommunizmusban a teljes kívülállás stratégiáját választotta, tisztán akart élni, nem akart kompromittálódni, úgy gondolta, „ebben nem szabad részt venni”.

„A Budapesten megvalósuló belső emigrációt választotta” – fogalmazott.

Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta több mint 4 ezer milliárd forint fejlesztés, beruházás történt Budapesten. Nyilvánvalónak nevezve a különbséget az egy évtizeddel ezelőtti főváros és a mostani között.

Magyarország az elmúlt években és jelenleg is erején felül vállal kulturális kiadásokat, mert „kultúrnemzet vagyunk” – hangsúlyozta, példaként megemlítve a Liget Budapest projektet, a filmipar támogatását és a Magyar Állami Operaház felújítását.

Schmidt Mária, az intézményt működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója felidézte: három évvel ezelőtt merült fel az a gondolat, hogy Kertész Imre hagyatékának máshol nem őrzött részét saját intézményben dolgozzák fel és hozzanak létre egy olyan intézetet, amely az író emlékét, hagyatékát és örökségét méltó módon ápolja.

Orbán Viktor miniszterelnök az első pillanattól támogatta ezt az elképzelést – emelte ki.

Schmidt Mária emlékeztetett arra, hogy az intézetnek otthont adó Benczúr utcai szecessziós villát a 20. század elejének mesterei olyan színvonalon alkották meg, hogy a mai napig is a látogató csodálatát váltja ki.

A felújításkor ezért igyekeztek mindent, amit lehet, megőrizni, értékmentést végrehajtani, a beruházás többi részét pedig hasonló színvonalon elvégezni – tette hozzá.

A 20. század eleje olyan korszak volt, amelyre úgy tekintünk vissza, mint amikor a kultúra virágzott, Budapest pezsgett, Magyarország felfelé ívelő pályán volt – emelte ki, hozzátéve: „meg vagyok győződve arról, hogy a következő nemzedékek a mostani időszakra is így fogak visszaemlékezni”.

Schmidt Mária elmondása szerint a Kertész Imre Intézet a kutatók mellett a szélesebb közönséget is várja irodalmi és társművészeti programokkal, de kutatói és fordítói ösztöndíjprogramokat is rendszeresen hirdet.

A Kertész Imre Intézetnek otthont adó, Benczúr utca 46. szám alatti, elhanyagolt állapotú, szecessziós villát a közalapítvány bruttó 762 millió forintért vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól, majd bruttó 2 milliárd forintból újította fel. Az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.

A Kertész Imre Intézet az íróval folytatott tárgyalások, majd az özvegyével kötött megállapodás értelmében 2017 januárjában kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékát őrizze, feltárja és publikálja, valamint az alkotó szellemi örökségét ápolja.