A lap úgy tudja, az elnöki kétoldalú találkozón kívül a magyar köztársasági elnököt fogadja Nicolae-Ionel Ciuca román miniszterelnök, Alina-Stefania Gorghiu, a szenátus ügyvivő elnöke és Ion-Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke. Novák Katalin programjának részeként találkozik még Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével, illetve a román kormány többi RMDSZ-es miniszterével is.

Hirdetés

Utoljára tizenkét éve, 2010-ben volt hivatalos elnöki szintű megbeszélés a román fővárosban, a magyar köztársasági elnök a beiktatása óta eltelt négy hónapban szeptember 7-én találkozik harmadik alkalommal román kollégájával. Júniusban a kelet- és közép-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett Bukaresti Kilencek bukaresti csúcstalálkozóján találkoztak, majd a regionális NATO-csúcs után kétoldalú, négyszemközti megbeszélést folytattak.

Legutóbbi találkozójukról Novák Katalin Facebook-üzenetében azt írta: „modern és pragmatikus kapcsolatokra törekszünk, és mindketten dolgozunk majd azért, hogy az erdélyi magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak”. Novák Katalin beiktatását követő első külföldi útja Varsóba vezetett, utána május közepén magánlátogatást tett Erdélyben az Erdélyi Református Egyházkerület meghívására.

Klaus Iohannis, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt (PNL) összefogásával létrejött Keresztény-Liberális Szövetség jelöltjeként nagy meglepetésre nyerte meg 2014-ben az elnökválasztást Traian Basescu addig hivatalban lévő államfővel szemben. 2019-ben – immár a PNL színeiben, a 2014-es szavazati arányát közel 12 százalékkal felülmúlva – újraválasztották. Elnöki munkájának fókuszába a korrupció elleni harcot és az igazságügyi szervek működésének erősítését, az elkötelezett transzatlanti és európai külpolitikát, a Moldovai Köztársasággal ápolt „erős és különleges kapcsolatokat” helyezte.

Korábban írtuk

Bár 2017-ben Klaus Iohannis kritizálta az ukrán oktatási törvényt, az orosz-ukrán háború kezdetétől Románia egyértelmű és határozott oroszellenes és Ukrajnát támogató külpolitikát folytat, szorosan illeszkedve a transzatlanti és EU-s „fősodorhoz”. A magyar autonómiatörekvéseket nem támogatja, helyette a romániai magyarság és románság minél jobb együttműködésének szükségességét hangsúlyozza. Románia 2021-ben Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere volt: „exportunkban a harmadik, importunkban a tizenkettedig helyet foglalta el” – olvasható a Magyar Nemzetben.