Augusztus elején indította a Fidelitas a „Gyurcsány a hibás” kampányt. Ennek lényege az volt, hogy minden rossz „dologra”, amelynek elromlásáért a kormányzat a hibás, egy „Gyurcsány a hibás” feliratú matricát kellett ragasztaniuk a szimpatizánsoknak. A kampányt plakátokkal is népszerűsítette az ifjúsági szervezet. A módszerről már az akció indulásakor megoszlottak a vélemények. Egy Szonda Ipsos-felmérés szerint a matricázást a megkérdezettek 57 százaléka a közterület rongálásának minősítette, és csak 32 százalék tartotta a véleménynyilvánítás elfogadható módszerének. Még az ellenzéki szavazóknál is csekély többsége volt a támogatóknak, 47 százalék helyeselte és 41 százalék elutasította a ragasztgatást.

A kampányt maga az érintett, Gyurcsány Ferenc is kiforgatta egy blogbejegyzésében. A szocialista kormányfő így fogalmazott: „Akár imponálhatna is, hogy az ellenzék ily rettenetes befolyást tulajdonít nekem, hogy a világ és személyes életünk számtalan konfliktusa, gondja-baja mögött mind én állok. Gondolom, ha vihar van, arról én tehetek, a szárazságról szintén. Ha elromlik az autó, és le kell húzódni a leállósávba útban a Balaton felé, gyanítható, hogy én állok e mögött is. […] Na de mi van akkor, amikor siker van? Mert ha én vagyok a felelős a kardcsapat gyászos szerepléséért, akkor gondolom, hogy engem illet a dicsőség Kemény Dénes csapatának egyedülálló olimpiai sikere miatt is. Ha engem kell szidni, mert kátyúsak az utak, akkor gondolom, hogy az autópályaépítés minden egyes kilométerének sikere, a Pentele hídtól a Megyeri hídon át a Kőröshegyi viaduktig, az országhatárig érő M7-esig mind az én sikerem. Ha felelős vagyok minden egyes bajba jutott társaságért, akkor gondolom, hogy az a legkevesebb, hogy én személy szerint hoztam Magyarországra a Mercedes kecskeméti beruházását” – írta Gyurcsány, majd megjegyezte: „Nyugodtan mondhatom, nem hiszem, hogy nekem vagy az általam képviselt politikának árt egy ilyen kampány.”

Persze, gondolhatjuk, természetes, hogy a kormányfő megpróbálja elbagatellizálni az ellene felhozott vádakat. Csakhogy a jobboldali internetes blogok bejegyzéseiből és hozzászólásaiból is kiderül, hogy még a Gyurcsány-ellenesek körében sem aratott osztatlan sikert az elképzelés. Többek között pontosan azért, amit kormányfő is tett: néhány mondattal a visszájára fordította a szlogent.

– Minden kampányra igaz, hogy amennyiben már indulásakor negatív hír lesz belőle a sajtóban, akkor később nemigen lehet sikeres – nyilatkozta a Demokratának Gyulai Attila politológus, a Political Capital igazgatóhelyettese. – Számomra úgy tűnt, a Fidelitas és a Fidesz is hamar észlelte, hogy ez az akció nem úgy sikerült, ahogyan várták. Befejezni azonban már nem lehetett, hiszen az nagy presztízsveszteséggel járt volna, ezért folytatták, de nem teljes szívvel. A kommunikációs szakember hozzátette, ez egy tipikus imázsromboló kampány, aminek helye van a politikai életben, bár az ennyire személyesen támadó kampány nem szokás. A szlogen megválasztása azonban nem csak emiatt nem volt szerencsés.

– Azt sulykolták az emberekbe, hogy mindenért Gyurcsány Ferenc a felelős. De mi történik, ha a kormányfő távozik? Akkor könnyen mondhatja azt a politikai ellenfél többi képviselője: mi nem tehetünk semmiről, hiszen még az ellenzék is csak Gyurcsány felelősségét boncolgatta, őt nevezték hibásnak minden rosszért. Szerintem rossz döntés volt ennyire leválasztani a miniszterelnököt az MSZP-ről – mondta Gyulai Attila. – Egy rosszul kivitelezett negatív kampány vissza is üthet a készítőjére. Így volt ez véleményem szerint az MSZP 2004-es, „Állítsuk meg a Fidesz hazugsággyárát” szlogennel futó kampányával, vagy a Fidesz esetében 2006-ban a Magyar Vizslával.

A politológus elképzelhetőnek tartja, hogy az akció mögött nemcsak Gyurcsány Ferenc lejáratásának szándéka állt, hanem a belső harc is motiválta. Gyulai Attila szerint természetes, hogy egy-egy párton belüli csoport, vagy párthoz közeli szervezet arra törekszik, hogy megmutassa magát.

Simon János politológus, a SISZA Communication ügyvezető igazgatója szerint sem volt telitalálat ez a kampány.

– A szlogen nem humoros, a kép nehezen értelmezhető. A Fideszre korábban sok esetben jellemző volt az ötletesség, itt azonban ez hiányzott – mondta lapunknak a politológus. – A szlogent azért tartom tartalmilag rossz választásnak, mert többről van szó, mint hogy Gyurcsány Ferenc hibázott. A kormányfő iránt elfogyott a bizalom, a kormányzás iránya alapvetően rossz, Gyurcsányról világosan kiderült, hogy alkalmatlan posztjára. Mindennek kifejezésére kevés az a szó, hogy hibás.

Simon János hozzátette, maga a szándék, hogy egy ellenzéki párt kampányt folytat a kormányfő ellen, helyénvaló, azt azonban Gyulai Attilához hasonlóan ő is elhibázottnak tartja, hogy az ország helyzetéért csak a kormányfőt teszi felelőssé a Fidelitas kampánya.

A Political Capital két és fél évvel ezelőtt készített egy tanulmányt a negatív kampányokról. Ebben leírták, hogy olyan kampány, amelyben nincs negatív elem, nem létezik. Mint fogalmaznak, a negatív kampány a politikai versengésben nem csupán nélkülözhetetlen, de szükségszerű elem is. Egy politikai erő nem elégedhet meg azzal, hogy bemutatja önmagát és saját programját; arra is törekednie kell, hogy felhívja a figyelmet, mi az, amiben különbözik, és amiben jobb vetélytársainál. A szakértők figyelmeztetnek azonban, hogy a negatív kampány kétélű fegyver. Ha a politikusnak jó az arányérzéke, mély sebet üthet vele ellenfelén, és tekintélyes előnyre tehet szert a küzdelemben. Ha azonban rosszul számítja ki hatását, a negatív üzenet bumerángként üthet vissza.

A negatív kampánynak három típusát különböztetjük meg. Az első típus, a lejárató kampány célja az ellenfél imázsának rombolása. Ez tehát elsődlegesen nem a politika tartalmára összpontosít, hanem a politikusokat akarja hitelteleníteni magánéleti és szexbotrányaik, vagyonuk, vagy a múlt eseményeinek felidézése révén. A kritikai kampányban a politika tartalmi elemeit boncolgatják. A pártok az ellenfél javaslatait, ígéreteit, vagy éppen a kormányzat teljesítményét bírálják. A harmadik típus az összehasonlító kampány. Ennek során a párt vagy jelölt úgy kritizálja az ellenfél javaslatait, illetve teljesítményét, hogy melléállítja az általa képviselt alternatívát.

A „Gyurcsány a hibás” kampányról szakértők úgy vélekednek, bár eredményei kapcsán egy hónap elteltével még nem lehet teljes mérleget vonni, egyelőre úgy tűnik, lényegében hatástalan maradt. Ez a kezdeményező Fidelitas, illetve Fidesz szemszögéből ez esetben akár pozitívan is felfogható, hiszen a nem túl jól sikerült akció negatívan sem hatott a párt népszerűségére, ami akár annak is betudható, hogy előbb a várakozástól elmaradó olimpiai szereplés, majd az utóbbi napokban a szocialista párt és a szabad demokraták közötti kötélhúzás vonta el róla a figyelmet. Ugyanakkor az ellenzéki pártnak tanulságul is kell hogy szolgáljon. Most ugyanis, majd egy évvel az európai parlamenti és két esztendővel a parlamenti választások előtt belefért egy ilyen hiba. Éles helyzetben, közvetlenül egy fontos voksolást megelőzően azonban több százaléknyi szavazat, vagy akár a győzelem is elúszhat egy rosszul kitalált kampány miatt.

Bándy Péter